Back to top

Betiltanák a tőzegen termesztést

Norvégiában az üvegházi zöldségtermesztésben tilos lesz tőzeget használni, ugyanakkor 150 %-kal szeretnék növelni a termelést. Minderre 2030-ig adtak határidőt.

A tőzeglápok kitermelésekor üvegházhatású gázok, például szén-dioxid és dinit­rogén-oxid jut a légkörbe. Ez az egyik oka annak, hogy a norvég környezetvédelmi minisztérium teljesen meg akarja szüntetni a tőzeg kertészeti felhasználását. A Norvég Bioökonó­miai Kutatóintézet (NIBIO) szerint viszont a tőzegbányaként használt terület a teljes norvég tőzeglápoknak csupán a 0,4 ezrelékét teszi ki, és arra figyelmeztettek, hogy a kitermelés betiltása növelni fogja a tőzeg, a zöldségfélék és más növények importját.

A tőzeg kivonásával egyidejűleg Norvégia bővíteni kívánja a hazai gyümölcs- és zöldségtermelést, 2030-ra 150%-os növekedést tervez.

A NIBIO azonban szkeptikus e célok elérésével kapcsolatban, ha be akarják tiltani a tőzeg termesztőközegként való használatát. Kutatásaik szerint a teljesen tőzegmentes termelés szinte lehetetlen.

Tőzegmentes földkeverékek alkalmazásával eddig a legjobb eredményeket fás szárú növényfajok termesztésekor érték el, ez azonban a különféle kártevők terjedésének fokozott kockázatát is jelentette. Számos kísérlet bizonyította, hogy készíthető olyan földkeverék, amelyben részben más anyagok helyettesítik a tőzeget, teljes egészében azonban még nem tudták kiváltani. Mindenesetre a kísérletek folytatódnak.

Forrás: 
Kertészet és Szőlészet/taspo.de
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kertészet és Szőlészet 2020/48 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A gabonafélék drágulása húzta a felvásárlási árakat áprilisban

Áprilisban 15,5 százalékkal volt magasabb a mezőgazdasági termékek átlagos felvásárlási ára, mint egy évvel azelőtt; a növénytermesztési és kertészeti termékek árát a gabonafélék és az ipari növények árának emelkedése hajtotta fel, ezek 23,3 százalékkal drágultak tavaly április óta - derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) honlapján elérhető adatokból.

Belelát a zöldségbe, gyümölcsbe

Futurisztikusnak tűnik, pedig már idén forgalomba hozzák azt a kézi szkennert, amely nemcsak a gyümölcs és zöldség beltartalmát, minőségét képes elemezni, hanem jelzi azt is, hogy meddig tárolható a vizsgált tétel.

Gyomnövényből levélcsipsz...

Gyom is, méhlegelő is, emellett ehető vadzöldség... A selyemkórót gyakorlatilag mindenki ismeri, legalább látásból vagy a vele való küzdelem miatt. A legtöbben mégis valószínűleg csak felületesen ismerik, és éppen ezért csak a gyomot látják benne, pedig a tányérunkra is kerülhet, mint különleges ínyencség.

Minden károsít, ami csak lehet – Növényvédelmi előrejelzés 24. hét

Eddig a melegre várt a károsítók egy része, de ahogy eljött a nyári idő, vele itt van egy sor növényvédelmi feladat is. Sok a levéltetű, rajzanak a gyümölcsmolyok, szőlőben megjelentek a lisztharmatfertőzés első levéltünetei, csak napok kérdése a peronoszpórás megbetegedés kialakulása, illetve az amerikai szőlőkabóca lárvakelése is felgyorsult.

A fákon maradt a citrom

Rengeteg citrom romlott meg az ausztrál gazdáknál, mert nem találtak elég szedőt, ráadásul a szupermarketek is kevesebb gyümölcsöt kértek.

Növénykínzás: ilyen is van…

Nem csak ízlés dolga, ha befestett levelű növényt, vagy olyan kaktuszt veszünk, amire mű-, vagy szárazvirágot ragasztottak. Azért árusítanak csak ilyen giccseket, mert van aki megveszi. Az ízléstelenség mellett ez azonban egy élőlény kínzása is egyben...

Fontos a természet tisztelete

A Magyar Tájépítészek Szövetsége és a Magyar Kertépítők Országos Szövetsége közösen szervezett nemzetközi tájépítészeti szakmai napot.

Lángokban áll Oroszország leghidegebb régiója

Hatalmas területen égett a tőzeg a sarkvidéki Jakut földön tavaly tavasszal és nyáron, a lángok újra feléledtek, és több tízezer hektáron pusztít a tűz, ami településeket fenyeget.

Július közepén kerülhet magyar dinnye a piacra

Kedvező időjárás esetén július közepén kerülhet a magyar dinnye a piacokra - nyilatkozta a Magyar Dinnyetermesztők Egyesülete elnöke csütörtökön az MTI-nek.

Az emberek keresik a szépet

Az emberek a vírus miatt kialakult nehéz helyzetben sem veszítették el szépérzéküket, ami abban is megnyilvánul, hogy sok virágot ültetnek. A régi és az új fajtákat egyaránt keresik, mert örömüket lelik a kiskerti munkában és az eredményében. Parragi Péter és felesége, Parragi Edina a család nevét viselő kertészet alapítói fogalmaztak ekként.