Back to top

Betiltanák a tőzegen termesztést

Norvégiában az üvegházi zöldségtermesztésben tilos lesz tőzeget használni, ugyanakkor 150 %-kal szeretnék növelni a termelést. Minderre 2030-ig adtak határidőt.

A tőzeglápok kitermelésekor üvegházhatású gázok, például szén-dioxid és dinit­rogén-oxid jut a légkörbe. Ez az egyik oka annak, hogy a norvég környezetvédelmi minisztérium teljesen meg akarja szüntetni a tőzeg kertészeti felhasználását. A Norvég Bioökonó­miai Kutatóintézet (NIBIO) szerint viszont a tőzegbányaként használt terület a teljes norvég tőzeglápoknak csupán a 0,4 ezrelékét teszi ki, és arra figyelmeztettek, hogy a kitermelés betiltása növelni fogja a tőzeg, a zöldségfélék és más növények importját.

A tőzeg kivonásával egyidejűleg Norvégia bővíteni kívánja a hazai gyümölcs- és zöldségtermelést, 2030-ra 150%-os növekedést tervez.

A NIBIO azonban szkeptikus e célok elérésével kapcsolatban, ha be akarják tiltani a tőzeg termesztőközegként való használatát. Kutatásaik szerint a teljesen tőzegmentes termelés szinte lehetetlen.

Tőzegmentes földkeverékek alkalmazásával eddig a legjobb eredményeket fás szárú növényfajok termesztésekor érték el, ez azonban a különféle kártevők terjedésének fokozott kockázatát is jelentette. Számos kísérlet bizonyította, hogy készíthető olyan földkeverék, amelyben részben más anyagok helyettesítik a tőzeget, teljes egészében azonban még nem tudták kiváltani. Mindenesetre a kísérletek folytatódnak.

Forrás: 
Kertészet és Szőlészet/taspo.de
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kertészet és Szőlészet 2020/48 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Gyümölcs ágazat: a termesztők többsége fejlesztést tervez

Tavaly év végén intézett körkérdést gyümölcstermesztő tagjaihoz a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (FruitVeB) arról, hogy mennyire kívánják fejleszteni a gazdálkodásukat, terveznek-e ültetvénytelepítést vagy -korszerűsítést. A kérdőívre 580-an válaszoltak, ami jóval nagyobb érdeklődést mutatott, mint amire a szervezet számított.

Öntözési melléklet a Kertészet és Szőlészet 9. számában

Március 8. idén nem csupán a nőnap miatt fontos dátum. Március 8-tól adhatják be ugyanis támogatási kérelmüket az elismert öntözési közösségek. A kertészet és Szőlészet hetilapban mind a két témáról olvashatnak.

Az érkező hűvös időjárása gátolja a növények túl korai fejlődésnek indulását

Csaknem két hete nem esett számottevő csapadék hazánkban, így keleten is sokat javult a belvízhelyzet, bár még mindig vannak olyan táblák, ahol áll a víz. A múlt heti 20 fokos meleg napok a déli országrészben megindították a korán virágzó gyümölcsfák rügyeit, így az e heti mínuszok már fagykárt is okozhattak.

Batáta, a bakhátak új királya

A nagypapa 5 évvel ezelőtt cukros lett. Berki Mihály és családja ekkor kezdett el kutakodni, vajon mivel lehetne úrrá lenni a betegségen, és valaki a batátát, vagyis az édesburgonyát ajánlotta. Ők lassan, fokozatosan elkezdték termeszteni a növényt. A nagyapa, Plásztán Mihály ma 86 éves és köszöni jól van, a korának megfelelően.

Székelyföld jövője a biogazdálkodás

Az életünket felforgató világjárvány – a negatív hatások ellenére – bebizonyította, hogy a gazdaság egyik biztos alappillére a mezőgazdálkodás. Fontos tapasztalat ugyanakkor, hogy egyre nagyobb teret nyer az egészséges életmóddal és táplálkozással kapcsolatos szemlélet is.

Hasznos kölcsönhatások a talajban

A talaj összetett élő rendszer, amelyben fontosak a fizikai összetevők és kémiai folyamatok, termékenysége viszont a benne zajló biológiai folyamatoktól függ. Sajátos élővilágát baktériumok, algák, gombák és különböző állatok alkotják az egysejtűektől a gerincesekig, de ide soroljuk magukat a gyökereket is.

Nyitnak az árudák Németországban

A járványügyi intézkedésként bevezetett többhónapnyi leállás után március 1-jén újra kinyithattak a bajorországi virágüzletek, faiskolák és barkácsáruházak.

Készülnek a nőnapi csúcsforgalomra a virágosok

Készülnek a virágüzletek a közelgő nőnapra, amikor napi forgalmuk megtöbbszöröződik. A tapasztalatok szerint ajándékozottanként jellemzően legalább 1000 forintért vásárol egy-egy vevő virágot, többségében hazai termesztésű fréziát, jácintot, tulipánt, nárciszt, illetve az örök klasszikus rózsát, gerberát, szegfűt – derül ki a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) körképéből.

Zöld sziget a Gellért-hegyen

Az idén országos díjat kapott Gellért-hegyi kertjére Molnár István Mihály, cikkünk szerzője. Fajtákról és növényvédelemről osztja meg tapasztalatait.

Éghajlatváltozás miatti módszerváltás a metszésben

Sicz György nyugdíjas békéscsabai kertészmérnök a gyümölcsfái metszését két részben ütemezi be, mivel a most látható jó virágrügy berakódást egy késői fagy megritkíthatja. A klímaváltozás miatt érzékelhető időjárási anomáliák, a rövid időn belül bekövetkező nagy hőmérsékleti különbségek miatt erre számítani kell…