Back to top

Időutazás a kölessel

A köles a legősibb termesztésbe fogott növények egyike. Az idők során néha fontos gabonának számított, máskor háttérbe szorult ez az élettanilag igen hasznos növény. A fermentálása sem elterjedt, pedig házilag is megvalósítható.

Időről- időre

A köles jelentősége az idők során sokszor változott
Fotó: wikipedia
A Kárpát-medencében a neolitikum kezdetétől fogva termesztették a kölest az alakor, a tönke, és az árpa mellett.

A középső és késő rézkori leletekben főleg árpát és kölest fedeztek fel, mely utalhat azokra a nehézségekre, amiket a klímaváltozás okozott.

A bronzkorban -az ásatások során talált minták szerint- többnyire már sokkal gazdagabb és változatosabb volt a gabonafélék kínálata, ami arra enged következtetni, hogy a lakosság fejlett növénytermesztési ismeretekre tett szert, megtanultak együtt élni a természeti adottságokkal, és áthidalni a nehéz időszakokat. A kora vaskori kultúrára magyar viszonylatban inkább csak a hatsoros árpa és a tönke termesztése lehetett jellemző. A vaskorban a tönke búza válik jelentősebbé, az alakor kikopik, meghatározó marad az árpa, tartja magát a köles, valamint új jövevényként a rozs és az abrakzab színesíti a kínálatot. A római kort a magas szintű mezőgazdaság, az új eszközök, technológiák, és a számtalan új kultúrnövény megjelenése jellemzi.

Mindezek hatalmas változást hoztak a termesztésben, ezzel párhuzamosan viszont jelentős távolodás fedezhető fel az ember és a természet kapcsolatában.

A korszak végére a legfontosabb kenyérgabonává a csupasz árpa, a közönséges búza és a rozs vált.

A magyarok számára mindennapi eledel volt

A népvándorlás korában ismét vezető helyre került a köles, mint a nomádok jellegzetes gabonája.

A mozgásban levő népek általában ragaszkodtak a hagyományaikhoz, tehát olyan gabonafélére volt szükségük, ami könnyen szárba szökken, kevés gondozást igényel, és mielőbb leterem, ezért élőhelyeiken elsősorban az árpával és a kölessel foglalkoztak.

A fürtös kölest madáreleségnek is árulják
Fotó: wikipedia
A megtalált gabonamagvak (köles, árpa és búza) arra engednek következtetni, hogy a főleg állattartással foglalkozó hunok rendelkeztek már valamennyi növénytermesztési ismerettel is. Az avarság kölestermesztésének feltételezett oka, hogy féltve őrizték étkezési szokásaikat. A Kárpát- medencébe betelepült magyar és kabar törzsek szövetségéből formálódott magyarság félnomád életvitelt folytatott. Életvitelük az állattartás mellett kiegészült némi földműveléssel.

A magyarok számára a két legjelentősebb gabonaféle az árpa és a köles, valamint a legfontosabb eledelük a kása volt.

A köleskása fogyasztásának hagyománya már jóval a honfoglalás előtti időből származik. A gabonák rangsorában a honfoglalás után is megőrizte elsőségét az aranysárga magocska, azonban a közönséges búza és a rozs termesztésével is foglalkoztak már. A XII-XIII. században kezdi jelentőségét veszteni a köles és általánossá válik a közönséges búza és a rozs termesztése.

A középkori magyarságot még szoros kötelék fűzte a köleshez, termesztése és fogyasztása is nélkülözhetetlen volt, egészen az Újvilágból érkezett kásanövény, a kukorica megjelenéséig.

A kukorica széles körben való elterjedése adta meg a kegyelemdöfést a kölesnek, mivel a XIX. század második felétől Európa elfordult tőle, és gyakorlatilag felhagytak a termesztésével. A XVIII. században a magyarság még hűségesen ragaszkodott hozzá, ám a XIX. században a burgonya, a kukorica és a rizs terjeszkedésének nyomán, a kölestermesztés nálunk is csökkenő tendenciát mutatott.

Érdemes rá alapoznunk

A köles a mai embernek a megelevenedett történelem, olyan mintha a múltunk egy különlegesen értékes darabkáját találtuk volna meg. Az étkezési reform ismét reflektorfénybe állította, így egyre többen fedezik fel és illesztik be menüikbe ezt a sokoldalúan felhasználható gabonát. A most következő recept ötvözi ezt a csodálatos alapanyagot egy nagyon egészséges eljárással.

A kölesek nagyon formagazdagok
Fotó: wikipedia

Elsőre furcsán hangozhat, de megéri kipróbálni.

Probiotikus köleskása: egy csésze kölest alaposan, több léből átmosunk, majd lecsepegtetünk. Fazékba tesszük és öntünk hozzá három csésze vizet. Keverés nélkül, lefedve készre főzzük, majd amikor az összes vizet magába szívta, elzárjuk a hőforrást és hűlni hagyjuk.

Amikor már csak langyos, szétosztjuk befőttes üvegekbe kb. 2/3-ad részig töltve azokat. Minden üvegbe adagolunk 1-1 evőkanál oltóanyagot, ami lehet élőflórás joghurt, savó, semlegesebb ízű fermentált savanyúság leve, érett kovász stb.

Miután megtöltjük az üveget tisztított vízzel, -ennek hiányában felforralt és lehűtött csapvízzel-, rátesszük a fedelet és szobahőmérsékleten 3-5 napig érleljük.

A harmadik napon már érdemes megkóstolni a levet, és ha elég savanykásnak érezzük, akkor elkészültünk. A levet ezután leöntjük, mely elfogyasztható önmagában, vagy ízesítve, turmixitalokhoz is adható.

Mivel a kölesünk teljesen natúr, ezután kedvünk szerint ízesíthetjük, és botmixerrel pillanatok alatt összedolgozzuk. Egy kevés tejföl hozzáadásával krémesebb állagot kapunk. Készülhet belőle fűszeres „túrókrém”, kőrözött hagyományos ízesítéssel. Ha édesen szeretnénk, tegyünk hozzá valamilyen édesítő anyagot, mazsolát vagy friss gyümölcsdarabokat.

Tölthetjük palacsintába, és más édességekhez is kiváló.

Az a legfontosabb, hogy az így készített kását már ne hőkezeljük, mert az az élőflórát elpusztítja.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Családias pagony

A Rábaköz igazi kis ékszerdoboza a Kisalföldi Erdőgazdaság Zrt. kezelésében lévő Göbös-major. Eldugott zug, ahová az aktív pihenésre vágyók, valamint csendre és nyugalomra kiéhezett városiak egyaránt szívesen jönnek.

Madárodúk és -etetők

A hideg beköszöntével nem szabad megfeledkeznünk a természet apró csodáiról, hazánk énekesmadarairól. Ilyenkor számos példányuk behúzódik a településekre, ott keres élelmet. Ennek apropóján indította útjára madárodú és madáretető kihelyezési akcióprogramját az „Egy a Természettel” Vadászati és Természeti Világkiállítás október közepén, Kittenberger Kálmán nagymarosi házában.

A magyar akácméz „titka”

A világon sehol másutt nincsenek a magyarországihoz fogható hatalmas, egybefüggő akácos állományok, melyek azonban nemcsak ebből a szempontból tekinthetők különlegesnek. Értéküket növeli, hogy a fák virágaiból hazánk egyik keresett exportcikke, az akácméz készül, mely 2014-ben került be a Hungarikumok Gyűjteményébe, s amely nemcsak a fogyasztók, hanem a méhészek szívéhez is közel áll.

Hazai fejlesztés határozhatja meg a kártevőirtás jövőjét

A mezőgazdaság területén, a hatékonyság növeléséhez ma már elengedhetetlen a digitális megoldások használata, ami igaz a kártevőkezelésre is. A Start it @K&H inkubátorprogramban „nevelkedő” SMAPP LAB, a világon másodikként fejlesztett ki egy teljesen digitalizált csapdarendszert, ami lehetővé teszi a molyok életciklusára vonatkozó adatok feldolgozását, elemzését és megosztását.

Folytatódik a Nébih élelmiszerpazarlás elleni programja, a Maradék nélkül

2021. február 25-én, online zárókonferencián összegezte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) Maradék nélkül programjának legfontosabb eredményeit.

Magyarország lemaradt a drónok üzleti célú hasznosításában

Nemzetközi színtéren a pilóta nélküli repülőgépek üzleti és ipari alkalmazásában számos országban és szinte minden iparágban komoly fejlődés ment végbe az elmúlt évtizedben. A magyar drónökoszisztéma mindeközben visszafogott mértékben fejlődött, ami komoly lemaradást okozott – áll a PwC Magyarország elemzésében.

Zöldség-gyümölcs: az egyformák közt is válogat a vásárló

A világon megtermelt élelmiszer egyharmada hulladékként végzi. Az élelmiszerpazarlás nem csupán társadalmi, hanem környezetvédelmi gond is: amikor élelmiszer kerül a hulladékba, akkor a megtermeléséhez, szállításához és csomagolásához felhasznált összes energia és víz is veszendőbe megy. A termelőknek, kereskedőknek egyaránt érdeke a pazarlás mérséklése, és ezért egyre többet tesznek.

Neveljünk emberméretű fát!

Házikertekben a mai napig leggyakrabban nagyméretű, létrát és mászást igénylő gyümölcsfákkal találkozhatunk. A termés számottevő része emiatt sokszor a fák tetején romlik meg, vagy válik a madarak martalékává. A gyümölcsültetvényekben azonban már jó ideje kisebb, emberléptékű fák kialakítására törekednek, amelyeken hatékonyabban végezhetők el az ápolási munkák és a betakarítás.

Gombákkal védik a rizst a gombák ellen

Japán kutatók új eljárást fejlesztettek ki a rizst pusztító gombafertőzések (Fusarium fujikuroi) ellen, amelyek világszerte képesek tönkretenni akár az éves rizstermés felét.

Elrajtolt a „Magyarország étele 2021” szakácsverseny

Az Étrend Magyar Konyhafőnökök Egyesülete (ÉTREND) a Felcsúti Letenyey Lajos Gimnázium Szakgimnázium és Szakközépiskola együttműködésével és a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) szakmai partnerségével immár negyedik alkalommal hirdeti meg a „Magyarország étele” elnevezésű, élőmunkás melegkonyhai szakácsversenyt.