Back to top

Időutazás a kölessel

A köles a legősibb termesztésbe fogott növények egyike. Az idők során néha fontos gabonának számított, máskor háttérbe szorult ez az élettanilag igen hasznos növény. A fermentálása sem elterjedt, pedig házilag is megvalósítható.

Időről- időre

A köles jelentősége az idők során sokszor változott
Fotó: wikipedia
A Kárpát-medencében a neolitikum kezdetétől fogva termesztették a kölest az alakor, a tönke, és az árpa mellett.

A középső és késő rézkori leletekben főleg árpát és kölest fedeztek fel, mely utalhat azokra a nehézségekre, amiket a klímaváltozás okozott.

A bronzkorban -az ásatások során talált minták szerint- többnyire már sokkal gazdagabb és változatosabb volt a gabonafélék kínálata, ami arra enged következtetni, hogy a lakosság fejlett növénytermesztési ismeretekre tett szert, megtanultak együtt élni a természeti adottságokkal, és áthidalni a nehéz időszakokat. A kora vaskori kultúrára magyar viszonylatban inkább csak a hatsoros árpa és a tönke termesztése lehetett jellemző. A vaskorban a tönke búza válik jelentősebbé, az alakor kikopik, meghatározó marad az árpa, tartja magát a köles, valamint új jövevényként a rozs és az abrakzab színesíti a kínálatot. A római kort a magas szintű mezőgazdaság, az új eszközök, technológiák, és a számtalan új kultúrnövény megjelenése jellemzi.

Mindezek hatalmas változást hoztak a termesztésben, ezzel párhuzamosan viszont jelentős távolodás fedezhető fel az ember és a természet kapcsolatában.

A korszak végére a legfontosabb kenyérgabonává a csupasz árpa, a közönséges búza és a rozs vált.

A magyarok számára mindennapi eledel volt

A népvándorlás korában ismét vezető helyre került a köles, mint a nomádok jellegzetes gabonája.

A mozgásban levő népek általában ragaszkodtak a hagyományaikhoz, tehát olyan gabonafélére volt szükségük, ami könnyen szárba szökken, kevés gondozást igényel, és mielőbb leterem, ezért élőhelyeiken elsősorban az árpával és a kölessel foglalkoztak.

A fürtös kölest madáreleségnek is árulják
Fotó: wikipedia
A megtalált gabonamagvak (köles, árpa és búza) arra engednek következtetni, hogy a főleg állattartással foglalkozó hunok rendelkeztek már valamennyi növénytermesztési ismerettel is. Az avarság kölestermesztésének feltételezett oka, hogy féltve őrizték étkezési szokásaikat. A Kárpát- medencébe betelepült magyar és kabar törzsek szövetségéből formálódott magyarság félnomád életvitelt folytatott. Életvitelük az állattartás mellett kiegészült némi földműveléssel.

A magyarok számára a két legjelentősebb gabonaféle az árpa és a köles, valamint a legfontosabb eledelük a kása volt.

A köleskása fogyasztásának hagyománya már jóval a honfoglalás előtti időből származik. A gabonák rangsorában a honfoglalás után is megőrizte elsőségét az aranysárga magocska, azonban a közönséges búza és a rozs termesztésével is foglalkoztak már. A XII-XIII. században kezdi jelentőségét veszteni a köles és általánossá válik a közönséges búza és a rozs termesztése.

A középkori magyarságot még szoros kötelék fűzte a köleshez, termesztése és fogyasztása is nélkülözhetetlen volt, egészen az Újvilágból érkezett kásanövény, a kukorica megjelenéséig.

A kukorica széles körben való elterjedése adta meg a kegyelemdöfést a kölesnek, mivel a XIX. század második felétől Európa elfordult tőle, és gyakorlatilag felhagytak a termesztésével. A XVIII. században a magyarság még hűségesen ragaszkodott hozzá, ám a XIX. században a burgonya, a kukorica és a rizs terjeszkedésének nyomán, a kölestermesztés nálunk is csökkenő tendenciát mutatott.

Érdemes rá alapoznunk

A köles a mai embernek a megelevenedett történelem, olyan mintha a múltunk egy különlegesen értékes darabkáját találtuk volna meg. Az étkezési reform ismét reflektorfénybe állította, így egyre többen fedezik fel és illesztik be menüikbe ezt a sokoldalúan felhasználható gabonát. A most következő recept ötvözi ezt a csodálatos alapanyagot egy nagyon egészséges eljárással.

A kölesek nagyon formagazdagok
Fotó: wikipedia

Elsőre furcsán hangozhat, de megéri kipróbálni.

Probiotikus köleskása: egy csésze kölest alaposan, több léből átmosunk, majd lecsepegtetünk. Fazékba tesszük és öntünk hozzá három csésze vizet. Keverés nélkül, lefedve készre főzzük, majd amikor az összes vizet magába szívta, elzárjuk a hőforrást és hűlni hagyjuk.

Amikor már csak langyos, szétosztjuk befőttes üvegekbe kb. 2/3-ad részig töltve azokat. Minden üvegbe adagolunk 1-1 evőkanál oltóanyagot, ami lehet élőflórás joghurt, savó, semlegesebb ízű fermentált savanyúság leve, érett kovász stb.

Miután megtöltjük az üveget tisztított vízzel, -ennek hiányában felforralt és lehűtött csapvízzel-, rátesszük a fedelet és szobahőmérsékleten 3-5 napig érleljük.

A harmadik napon már érdemes megkóstolni a levet, és ha elég savanykásnak érezzük, akkor elkészültünk. A levet ezután leöntjük, mely elfogyasztható önmagában, vagy ízesítve, turmixitalokhoz is adható.

Mivel a kölesünk teljesen natúr, ezután kedvünk szerint ízesíthetjük, és botmixerrel pillanatok alatt összedolgozzuk. Egy kevés tejföl hozzáadásával krémesebb állagot kapunk. Készülhet belőle fűszeres „túrókrém”, kőrözött hagyományos ízesítéssel. Ha édesen szeretnénk, tegyünk hozzá valamilyen édesítő anyagot, mazsolát vagy friss gyümölcsdarabokat.

Tölthetjük palacsintába, és más édességekhez is kiváló.

Az a legfontosabb, hogy az így készített kását már ne hőkezeljük, mert az az élőflórát elpusztítja.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Értéktőzsde: Tovább nőtt a gabona ára

A Budapesti Értéktőzsde árupiaci szekciójában a termények jegyzése továbbra is szünetel. A piaci szereplők a nemzetközi árutőzsdéken tájékozódhatnak a gabonafélék és az olajmagok különböző lejáratra szóló jegyzéséről.

Személyes tapasztalataiból építkezik

Horváth János főállásban műszaki szakelőadó a MÁV-nál, mellette pedig már több mint 30 éve gazdálkodik a Veszprém megyei Békáson. A kertművelést, az állatokról való gondoskodást nagyszüleitől, szüleitől tanulta el. Saját vállalkozásában, a Horváth Farmon kezdetben állatokat tartott, majd néhány éve gyógynövénytermesztésre váltott.

Eper- és tökmag került a magbunkerbe

A Norvégiában működő „világvége csarnok”, vagyis a Spitzbergák Nemzetközi Magbunker évente háromszor fogad új tételeket a mintegy ötmillió növényfaj szaporítóanyagát őrző tarolóiban. Az idei első betétek között a görögdinnye, az eper és a sütőtök magja is szerepel számos más afrikai, európai és dél-ázsiai génbankból származó tétel mellett.

Mézes keverékek megfázásra, gyomorpanaszokra és kálciumpótlásra

Egyszerűen elkészíthető és tálalható mézes keverékek: a méz magvakkal, fűszerekkel való keverése megsokszorozhatja gyógyhatását illetve növelheti az élvezeti értékét.

Kihívások után, kihívások előtt Mezőhegyesen

Hektikus év volt 2020 Mezőhegyesen is. Volt tavaszi aszály, özönvíz és márciustól a koronavírus járvány is rendkívüli intézkedéseket követelt. Mindemellett beruházásokat indítottak el és adtak át. A vezérigazgató azonban összességében pozitívnak értékeli az évet.

CEMOS traktor: megnövekedett hatékonyság

A Német Mezőgazdasági Társaság (DLG) által végzett átfogó teszt során a CLAAS traktorok CEMOS rendszere egyértelműen bizonyította kiváló képességét a hatékonyság növelésére. A talajmunkák során akár 21 százalékos optimalizálási lehetőséget állapítottak meg.

Nem engedhetjük ismeretlen eredetű élelmiszerek beáramlását!

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara határozottan kiáll a magyar illetve az európai gazdálkodók és fogyasztók mellett: elfogadhatatlannak tartja az Európai Unió és a dél-amerikai MERSOCUR-országok közötti kereskedelmi megállapodást. Fellépünk az ismeretlen eredetű élelmiszerek beáramlása, a gazdálkodók tönkretétele ellen!

Hazai kutatás eredményei segíthetnek a citromfűtermesztésben

A fajtaválasztásnak növényvédelmi szempontból fontos szerepe van, ugyanakkor a betegség-ellenállóságra a gyógynövények nemesítése során jelenleg kevés figyelmet fordítanak.

Magyar részvétellel megnyílt a Gulfood 2021 élelmiszeripari szakkiállítás

Ismét megnyitotta kapuit az arab térség vezető élelmiszer- és vendéglátóipari szakkiállítása, a Gulfood 2021 a Dubai World Trade Centre-ben. A 2021. február 21-25. között zajló rendezvényen az Agrármarketing Centrum (AMC) 11 kiállító részvételével, 156 négyzetméteres standdal képviseli Magyarországot.

Barackpálinkák a Szupermenta poharában

Biztonsági és minőségi szempontok mentén is ellenőrizte a Szupermenta csapata a barackpálinkákat. A hivatal laboratóriumában megvizsgálták többek között a termékek tényleges alkohol-, metanol-, etil-karbamát-, valamint illóanyag-tartalmát is.