Back to top

Koronavírus és magyar agrárium – kárenyhítő kormányzati intézkedések

2020 a magyar agrárágazat szempontjából nem volt rossz év – dacára mindazon külső körülményeknek, amelyek az ágazatot sújtották. A pandémia hatásait enyhítő kormányzati intézkedéseknek köszönhetően egyebek mellett 140 ezer munkahelyet sikerült megőrizni az agráriumban és élelmiszergazdaságban. Erről Feldman Zsolt, államtitkár beszélt a Portfolió Agrárszektor 2020 konferencián.

Feldman Zsolt az Agrárszektor konferencián
Koronavírus-járvány, aszály, fagy, afrikai sertéspestis, madárinfluenza – ezekkel a hatásokkal kellett idén megküzdenie az agrárágazatnak – hangsúlyozta Feldman Zsolt, mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkár. A pandémia teljes ágazatot érintő piaci hatásairól szólva kiemelte a háztartások fogyasztási szokásainak megváltozását, illetve azt, hogy felértékelődött a termelés és élelmiszerelőállítás biztonsága.

Az államtitkár kiemelte, hogy a vendéglátás és turizmus tavaszi, illetve mostani leállása a beszállítókat érintette érzékenyen (a HORECA-ágazat teljesítménye a 3. negyedévben 20 százalékkal esett vissza) például a víziszárnyas vágások 35-50 százalékkal csökkentek.

A természeti károk enyhítéséről szólva Feldman Zsolt elmondta, 517 ezer hektárról jelentettek a gazdálkodók aszály-, vagy fagykárt - előbbi háromszor annyi volt idén, mint egy átlagos évben.

Magyarország, szemben más EU-s tagállamokkal, alapvető élelmiszerekből önellátó, számunkra a járvány idején a kérdés az export volt – jelentette ki az Agrárminisztérium államtitkára. A szükségleteink 140-150%-át termeljük meg, a teljes termelésünk 45%-át exportáljuk, viszont az input kitettségünk nagy.

Feldman Zsolt hangsúlyozta, hogy a szektor erősségét bizonyítja, hogy a járványügyi korlátozások ellenére is az agrár külkereskedelem az első három negyedévben 2,5%-kal nőtt 2019 hasonló időszakához képest és a márciustól szeptemberig tartó időszakban is 1,5 százalék volt ez a növekedés. Az idei exportunk kétharmadát az agrárexport adta, amely 2,4 milliárdos többletet könyvelhetett el. A beruházások összege pedig 13,7%-kal volt magasabb a tavalyi hasonló időszaknál.

Fotó: pixabay.com
Az államtitkár elmondta, a válság kezelése érdekében a kormányzat a versenyképesség növelését tűzte ki az ágazatban. Mind az állattenyésztésben, mind a kertészeti ágazatban telephelykorszerűsítési, illetve post harvest fejlesztési pályázatokat írt ki a tárca, és

a kistermelők is 17,5 milliárd forint fejlesztési támogatásra pályázhattak, utóbbiak számára a pályázati lehetőséget jövő év elején újra megnyitják.

Az élelmiszeripar területén az élelmiszerbiztonsággal összefüggő beruházások kaptak hangsúlyt.

A közvetlen támogatások mellett a beruházási hitelek kamattámogatása is sikeres programnak bizonyult, csakúgy, mint a kezességvállalási program. A 25 milliárdos kifejezetten válságkezelési támogatásra 35 ezer kérelmet nyújtottak be az ágazat szereplői. A teljesség igénye nélkül a baromfi ágazatban 2,7, a sertés ágazatban 2,8, a borászati ágazatban pedig 2 milliárd forint támogatással az agráriumban összesen 140.000 munkahelyet sikerült megtartani – mondta Feldman Zsolt.

A nem pénzügyi, illetve a jövőre is kiható eszközökről szólva az államtitkár kiemelte a vállalkozásokra is érvényes hiteltörlesztési moratóriumot, a különböző adminisztrációs és egyéb könnyítéseket, a Vedd a hazait kampányt, illetve a január 1-jén életbe lépő családi gazdaságokról szóló törvényt.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Őszi kalászosok áttelelés után

Idén húsvét után kétszer is esett a hó. Igaz, gyorsan elolvadt, de április 6–7-én, szinte mentsvárként, lehullott 4–6 milliméternyi csapadék, amikor már valóban szomjaztak a földek. A naptárra nézve az lehet a meggyőződésünk, hogy az ilyenkor szokásoshoz képest az őszi kalászosok lemaradtak a fejlődésben.

A zord időjárás a cukorrépát sem kíméli

Franciaország nagy részén a fagyos hőmérséklet súlyos károkat okozhat az újonnan elültetett cukorrépában, mellyel tovább fokozódnak a növénytermesztési ágazat nehézségei a növénybetegségek és a termések alacsony árai mellett.

Közös feladatunk az erdők felkészítése a klímaváltozásra

A klímaváltozás és a hozzá történő alkalmazkodás az erdőgazdálkodás elmúlt száz évének talán legnagyobb kihívása - jelentette ki Nagy István agrárminiszter az Európai Erdők 8. Miniszteri Konferenciáján, szerdán.

A külgazdasági szemléletre szüksége van a magyar agráriumnak

Jakab István, az Országgyűlés alelnöke, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Országos Szövetsége (MAGOSZ) elnöke parlamenti irodájában fogadta Bencsik Dávidot, az Agrárminisztérium nemzetközi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkárát.

Horvátország szenved a fagyoktól

A mínusz 12 Celsius-fokos hideg elpusztította a gyümölcsöket, a cseresznye 90 százaléka oda lett.

Megélhetés és küldetés

A Zala megyei Boncodföldén működő EzerJóFű vállalkozás a sokak által követett gazdasági több lábon állást nagyon sok lábon állássá fejlesztette tovább, legalábbis ezt mutatja termékeik száma és sokszínűsége.

Továbbra is kockázati alap létrehozását várják

Az utóbbi évek éghajlati változásai, a kiszámíthatatlanná vált időjárás kilengései jócskán megnehezítik a szlovákiai agrártermelők munkáját és életét. A kíméletlen szárazság és az azt követő, özönvízszerűen lezúduló esőzések nem csupán megtizedelték a termést, hanem a megmaradt termés minőségében is komoly kárt okoztak.

Egyszerűbb utak a kertben

Nem feltétlenül lustaság, ha egyszerűbb és komfortosabb megoldásokat keresünk a kertünk gondozása során. Azok is szeretnének rendezett és szép környezetben élni, akiknek kevés idejük jut kertészkedésre, vagy az egészségük miatt kell kímélniük magukat. A pihenőkertről, amitől elsősorban örömöt - és kevesebb munkát - remélünk, Baki Szilvia gyógynövény-alkalmazási szakmérnökkel beszélgettünk.

Kolozsvári kutatók szerint rovarok is terjeszthetik az afrikai sertéspestist

A Kolozsvári Agrártudományi és Állatorvosi Egyetem kutatói szerint rovarok is terjeszthetik az afrikai sertéspestist.

Meglovasították a világ legnagyobb nyulát, aki nemcsak rémisztően hatalmas, de nagyon öreg is

Szombat éjjel otthonából lopták el a 2010-ben hivatalosan is a világ legnagyobb nyulaként elismert, Darius nevű német óriásnyulat, akinek gazdája most 1000 fontot ajánlott fel annak, aki visszajuttatja hozzá az állatot.