0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 28.

A magyar piac meghatározó szereplője

Az egyetlen termelői tulajdonban lévő, egyben a második legnagyobb magyar tejipari cég ez év júliusában tartott taggyűlésén újabb 3 évvel meghosszabbították Rózsás Mónika ügyvezető igazgató megbízatását. A pénzügyi szakember 2018 őszén vette át a vállalat irányítását, aminek korábban a gazdasági igazgatója, illetve ügyvezetőigazgató-helyettese volt.

Alig egy év elteltével, a 2019-es üzleti évben jelentősen javult az Alföldi Tej Kft. eredménye. 

Rózsás Mónika 2018-ban adott először interjút lapunknak, amiben elmondta: személyes célja, hogy 3 éven belül ne csak a vállalat árbevételét, hanem a nyereségét is növelje. Sikerült-e elérni? – tettük fel a kérdést a harmadik évben.

– Még nem telt el a 3 év, de jó úton járunk, hogy ne csak az árbevétele alapján, hanem a nyereségét tekintve is Magyarország 500 legnagyobb, legjelentősebb vállalata közé tartozzon az Alföldi Tej.

Hogyan kell értelmezni azt a látszólagos ellentmondást, hogy a vállalat árbevétele ugyan csökkent, viszont az eredményessége látványosan javult?

– A nyereségesség növeléséhez nem feltétlenül szükséges növelni az árbevételt, a hatékonyság javítása a fontosabb. Optimalizáltuk a termelést, az értékesítést és a beszerzésünket is, és a logisztika területén vannak még további lehetőségeink. Bár 2019-ben mintegy 4 százalékkal csökkent az árbevételünk, ennek ellenére megőriztük második helyünket a hazai tejipari cégek között.

Ezzel párhuzamosan az eredményességünk oly mértékben nőtt 1 év alatt, hogy meghaladta az előző 4 év összesített nyereségét.

Ez a jelentős siker természetesen csapatmunka eredménye.

Híreink szerint a vállalat a koronavírus-járvány alatt is biztos partnere volt a termelőknek, a tagoknak, tehát nekik nem volt gondjuk a leadással. Az Alföldi Tejnek milyen kihívást jelentett a pandémia okozta helyzet?

– A pandémiás helyzetben is a stabilitás és az ellátásbiztonság megőrzése volt a legfontosabb célunk. A tejet át kellett venni, és a magyar lakosság ellátását alapvető élelmiszerekből, tejtermékekből biztosítani kellett – ami sikerült. Természetesen számos kihívással néztünk szembe. Meg kellett oldani, hogy a tejbegyűjtés, a csomagolóanyag-beszállítás, a termelés, a késztermék kiszállítása a kereskedelmi láncokba zavartalan legyen. A felhalmozó vásárlás következtében hirtelen megugrottak a vevőink megrendelései.

A tömegközlekedési lehetőségek korlátozása, leállása miatt magunknak kellett gondoskodni arról, hogy a dolgozóink bejussanak a munkahelyükre.

Biztosítani kellett a gépek folyamatos működését, ezért a januári hírek ismeretében számos karbantartást előre hoztunk: már január-februárban előre elvégeztük ezen munkák egy részét, így tavasszal zavartalanul tudtunk gyártani. Az igények jelentős növekedése miatt természetesen sokkal több csomagolóanyagra volt szükségünk, ezért a szokásos csomagolóanyag-mennyiség kétszeresét vásároltuk meg előre – az ennek a raktározásával járó többletköltséget szintén finanszíroznunk kellett. Élelmiszergyártóként egyébként is magas higiéniai elvárásokat teljesítünk, de a pandémia alatt még többet fordítottunk fertőtlenítőszerek és védőfelszerelések vásárlására. Ezek a kihívások a második hullámban ugyanúgy velünk vannak.

Más szempontból is átalakította az életünket és céljainkat a koronavírus. A járvány előtt a magyar piac elsődleges kiszolgálása mellett az export növelése is fontos célunk volt. Viszont a járvánnyal egyértelműen még inkább előtérbe került a magyar lakosság ellátása, hiszen Magyarország képes lenne önellátásra tejtermékekből.

A járvány első hulláma alatt a hazai tejfeldolgozó üzemek sikeresen teljesítettek, képesek folyamatosan ellátni élelmiszerrel a lakosságot.

Az Alföldi Tej meghatározó szereplője volt a belföldi piacnak a járvány előtt, és az a célunk, hogy az maradjon a jövőben is.

A koronavírus-járvány hátráltatja-e a beruházásaikat, a velük kapcsolatos adminisztrációt? Befejeződtek-e ezek a beruházások? Változott vagy bővült-e nekik köszönhetően a vállalat termékkínálata?

– A debreceni sajtüzemünk próbaüzeme tavaly lezárult, ma már folyamatos a gyártás. Új termékeinket több mint 1 évvel ezelőtt kezdtük el bevezetni a piacra, és karácsonyra legalább egy-egy akció keretében számos áruházláncnál kapható volt a „Magyar” márkánk égisze alatt bevezetett trappista sajt. Így a sajtüzemben nem okozott jelentős fennakadást a vírus, folyamatos volt az alapanyag-átvétel, és a termelés is, a piaci igényeknek megfelelően. Eleve célunk volt a kiváló minőség a sajtgyártásunkban, ezzel is szeretnénk megkülönböztetni magunkat a piacon.

A kereslet növekedése és a pozitív fogyasztói visszajelzések mellett azt is fontos eredménynek tartom, hogy egy májusi független összehasonlító teszt szerint a trappista sajtunk nemcsak a minőségével és az állagával, hanem ár-érték arányával is magasan az élen végzett.

Erre nagyon büszkék vagyunk. A Magyar trappista sajt értékesítése a terveink szerint alakul.

És mi a helyzet a porítóval?

– Itt már okozott némi fennakadást a vírusjárvány, hiszen éppen a kitöréskor kaptuk meg a használatbavételi engedélyt, de a határok lezárása miatt a próbagyártás kellős közepén a technológiai beszállítóink hazarendelték kollégáikat.

Ennek következtében a tervezettnél később tudtuk befejezni a próbagyártást.

A próbaüzem alatt legyártott termékek minősége kiváló, már el is adtuk ezeket a tételeket, és egyre nagyobb volumenben termelünk.

Hogyan változtatta meg a vírusjárvány kitörése a munkaerőpiaci helyzetet? Elég munkavállaló van-e a piacon?

– A munkaerőpiaci változások természetesen a mi cégünket is érintik. A becslések alapján 2018–2019-ben közel 200 ezer munkavállaló hiányzott a magyar munkaerőpiacról – elsősorban a feldolgozóiparból. A gazdasági bővüléssel együtt keletkező munkaerőhiány még ez év elején is az egyik legsúlyosabb probléma volt itthon. A mi iparágunkban ezt a nehézséget tovább fokozta, hogy a középfokú tejipari szakmai képzésben részt vevők száma elmarad az iparág igényétől.

Még nem látszik, hogy az újabb járványhelyzet kialakulásával milyen irányba mozdul a munkaerőpiac.

Egyrészt sok ember elveszítette az állását, másrészt viszont a szabad munkaerő nem ott található, ahol munkaerőhiány van – és ez ránk is igaz. A munkaerőpiacon tehát vegyes a kép. Például míg a vendéglátásban, a turizmusban, az idegenforgalomban munkaerő-felesleg alakult ki, addig a feldolgozóiparban továbbra is munkaerőhiány van, vagyis egy időben van jelen a munkaerőhiány és munkanélküliség Magyarországon.

A munkaerő-felvétel mellett legalább akkora kihívás a munkaerő megtartása. Nemcsak különböző szektorok versenyeznek egymással a képzett munkaerőért, hanem egy-egy szektoron belül a versenytársak is.

A válság ellenére jelentős béremelésre van szükség a munkaerő megtartása érdekében.

A munkaerőhiányra a robotizáció és az automatizálás az egyik válaszunk. Ugyanakkor ez további jelentős anyagi forrásokat igényel, mind a beruházások, mind a magasan kvalifikált munkaerő felvétele és megtartása miatt. Az Alföldi Tej fehérvári üzemében 4 évvel ezelőtt palettázórobot üzembe helyezésével oldottuk meg a betanított munkások folyamatos hiányát, és középtávon további automatizálást tervezünk.

A debreceni üzemben megvalósított beruházásunk is automatizált. Tudatosan választottunk olyan technológiát, amelyhez kevesebb, de magasabb végzettségű munkavállaló szükséges. A porítóüzemünkben dolgozó munkavállalók döntő többsége felsőfokú végzettségű, egy műszakban mindössze 6 operátor vezérli a technológiát. Számukra az angol nyelv ismerete is elengedhetetlen.

Milyen újdonságokra számíthatnak a közeljövőben a fogyasztók az Alfölditől?

– Idén 10 éves a legismertebb márkánk, a Magyar. Büszkék vagyunk rá, hogy egy évtized alatt sikerült összeállítanunk egy immár 25 tejtermékből álló portfóliót, és arra is, hogy a Magyar márkánk erős és tudatos fogyasztói réteget hozott létre, amelynek a tagjai a magyar termékeket preferálják.

Az idei év utolsó negyedévében a Magyar trappista sajt szeletelt változata mellett három új termékünk is megjelenik a piacon, a Riska sós vaj és a Riska félzsíros sajt, illetve egy prémium joghurtunk.

A környezetvédelem terén is szeretnénk tovább lépni. A tejfölös poharakról már elhagytuk a koronás fedőt, amivel mintegy 5 tonnával kevesebb műanyagot használunk, de további újításokon is gondolkodunk.

Kérem, hogy ugyanúgy, ahogy 3 éve, most is ossza meg velünk a következő évekre vonatkozó terveit!

– Pénzügyi szakember vagyok, az eredményesség területén a számoknak hiszek. Rendkívüli értéket képviselő céget vezetek, amely a magyar élelmiszeripar egyik jelentős pillére. Ezt az értéket szeretném megőrizni és továbbfejleszteni. Mindemellett fontos az innováció.

Új termékekkel szeretnénk megjelenni, a gyártásban és a csomagolásban fokozni kívánjuk az automatizációt, és szeretném, ha az Alföldi továbbra is az élen járna az újabb, környezetkímélő megoldások bevezetésében.

 

Forrás: Magyar Mezőgazdaság