Back to top

Tűzveszély a „kertek alatt”

Sokan gondolják azt, hogy csak tőlünk távol lehetnek nagy kiterjedésű erdőtüzek, ugyanakkor a klímaváltozás miatt ez a veszély már itt van a „kertkapunkban”, a magyarországi erdők is veszélyeztettek, a keletkező erdőtüzek pedig egyre nagyobb kiterjedésűek.

A megelőzésért az erdészeti szakemberek, de – például a szabályok szerint végzett tarlóégetéssel és egyéb tűzvédelmi szabályok betartásával – a gazdálkodók is sokat tehetnek. Hazánk azok közé az országok közé tartozik, ahol a klímaváltozás miatt jelentősen megnőtt a tűzkockázat az utóbbi két-három évtizedben.

Sokan nem is gondolják, hogy Magyarországon is mennyi fokozottan tűzveszélyes erdőállomány és cserjés terület található: a tűzkockázatunk így összességében nem kisebb, mint a mediterrán országoké – hívta fel a figyelmet dr. Nagy Dániel, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal országos erdészeti főfelügyelője.

Kiemelte azt is, hogy a tüzek nemcsak gyakoribbak, hanem egyre nagyobb kiterjedésűek is: az 1990-es években a legnagyobb koronatűz elérte a 100 hektáros kiterjedést, a kétezres években már meghaladta az 500 hektárt, mostanra pedig az 1000 hektárt is (2012-ben is volt már ekkora tűz), vagyis bő két évtized alatt tízszeresére ugrott ez a terület.

Emberi odafigyeléssel megelőzhető

Az erdőtűz egy ember okozta természeti katasztrófa; Magyarországon 99 százalékban emberi tevékenység idézi elő: autóból, vonatból, kerékpárról eldobott cigarettacsikkek, hanyagul ott hagyott tábortüzek, gondatlanul végzett kiskerti- és tarlóégetések, egy-egy rosszul szervezett grillezés és bográcsozás, vagy az erdőterületen rosszul kivitelezett vágástéri hulladékégetések, esetleg szándékos gyújtogatás, de utóbbi aránya elenyésző, mindössze alig 2 százalék.

A klimatikus viszonyok és a vegetáció-összetétel miatt az erdőtüzek természetes úton való keletkezése nem jellemző, arányuk csak 0,8 százalék.

Nagy Dániel elmondta: két kiemelt tűzszezon van, a tavaszi és a nyári. A tavaszi tüzek a hótakaró elolvadása után, illetve hómentes években már február végétől keletkeznek, amikor a vegetáció még nem zöldült ki, az előző évből azonban nagyobb mennyiségű elszáradt lágyszárú növényzet, illetve lomb található a területen. A vékony, néhány centiméter vastag növényi részek akár hideg, csapadékmentes időben is pár nap alatt (aszályos tavaszon akár néhány óra alatt is) kiszáradnak, és könnyen lángra lobbanhatnak. A tavaszi tüzek 40-45 százaléka az Észak-Magyarországi régióban (Pest, Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves, Nógrád megyében) keletkezik. Ezeken a területeken az erdőtüzek elsősorban mezőgazdasági területről terjednek át, aminek az az oka, hogy az elhagyott mezőgazdasági területeken lekaszált füvet meggyújtják.

A második csoportba a száraz, aszályos nyarakon keletkező tüzek tartoznak.

A nyári időszakban a hosszabb csapadékmentes, száraz-meleg időjárási viszonyok következtében az erdei avar és tűlevélréteg, illetve az itt felhalmozódott elhalt gallyak, ágak teljesen kiszáradnak és könnyen lángra kapnak, szintén elsősorban a felelőtlenül gyújtott tüzek hatására.

Ekkor főként a fenyőerdők veszélyeztetettek, mert aszályos időben könnyen koronatűzzé fejlődik bennük akár egy kisebb avartűz is. A nyári tüzek nagy része – a tavaszi időszakkal ellentétben – főként az Alföldön pusztít. Bács-Kiskun és Csongrád-Csanád megye száraz termőhelyű fenyveseiben szinte minden évben keletkezik erdőtűz. A nyári időszakban további veszélyeztetett fenyőállományok találhatók a Bakonyban és a Keszthelyi-hegységben. A két kiemelten tűzveszélyes időszakban keletkezik az erdő- és vegetációtüzek 70-75 százaléka.

A biztonságos aratás

A tarlóégetés a mai mezőgazdasági gyakorlatban nem annyira jellemző, a problémák inkább a tavaszi gyepterület-égetésekből adódnak, illetve a meghibásodott mezőgazdasági eszközökből – mondta Nagy Dániel. Utóbbival kapcsolatban hozzátette, hogy ezek száma is csökkenő tendenciát mutat, mert az agrártámogatásoknak köszönhetően egyre modernebb a gazdák gépállománya.

Az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról szóló belügyminisztériumi rendelet (54/2014) mezőgazdasági erő- és munkagépekre vonatkozó részeire azonban ennek ellenére is figyelni kell.

Az aratás és a bálázás csak olyan munkagéppel végezhető, amelyik fel van szerelve az előírások szerinti tűzoltókészülékkel, valamint a betakarítás előtt tűzvédelmi felülvizsgálaton esett át. Az üzemelő erő- és munkagép kezelőjének a munkavégzés előtt és annak befejezése után közvetlenül, valamint a munkavégzést megszakító szünetekben is ellenőriznie kell a kipufogó-vezeték és szikratörő műszaki állapotát, és ha szükséges, meg kell tisztítania a rárakódott éghető anyagtól.

A tartalék üzem- és kenőanyagot a gépektől, a kazaltól és a gabonatáblától legalább 20 méter távolságra kell elhelyezni olyan területen, ahol nincs éghető hulladék és növényzet.

A munkagépeken és a gépjárműveken a gabonatáblán, a szérűn és a rostnövénytároló területén nem lehet olyan karbantartást, javítást végezni, amely nyílt láng használatával vagy üzemanyag elfolyásával járhat.

Munkaszünet idejére az aratógépet, az erőgépet és az egyéb munkagépet a lábon álló kalászos terménytől, a tarlótól, továbbá a kazaltól legalább 15 méter távolságra kell leállítani – hangsúlyozta Nagy Dániel.

Tűzhasználat

Kisebb parcellás gazdálkodás esetén sokszor a szomszéd termését is veszélyeztették a gondatlan tarlóégetések – hívta fel a figyelmet a szakember, kifejtve, hogy tűzveszélyességi szempontból nem lehet elkülöníteni az erdő- és mezőgazdasági területeket, mivel a tűz nem ismeri sem a birtok-, sem a tulajdonhatárokat, sem a vegetáció típusát, csak az éghető anyagot „keresi”. Ezért a tűzmegelőzésben szorosan együtt kell működniük az agrár- és erdészeti szakembereknek, és fontos betartani az irányított égetési szabályokat is.

Nagy Dániel szerint a gyepterületek kezelésénél megfelelő kiegészítő módszer, akár egy természetközeli gyakorlat része is lehet az irányított és tervezett égetés.

Szántóföldi művelésnél viszont a megfelelő agrotechnika mellett nem szükséges a tarlóégetés és inkább kerülendő.

Rangos díjat kapott a FIRELIFE

Éghajlatvédelem kategóriában október végén nyerte el az uniós LIFE-díjat a FIRELIFE, a Nébih többéves, tűzmegelőzési kommunikációs és képzési projektje. Az Európai Unió a LIFE-díjak átadásával a LIFE környezetvédelmi és éghajlat-politikai uniós program által támogatott leginnovatívabb és legeredményesebb projekteket jutalmazza. Nagy Dániel, a 2014 és 2019 között zajló projekt egyik vezetője hangsúlyozta, hogy Európa és Magyarország területének 99 százalékán mi emberek határozzuk meg a biomasszaviszonyokat, a tájszerkezetet és a tájhasználatot egyaránt. Ez szomorú is, másrészt azonban lehetőséget ad, hogy a megfelelő megelőzési tevékenységgel akár már rövid távon is csökkentsük az erdő- és vegetációtüzeket. A FIRELIFE program létrejötte óta Magyarországon a tűzveszélyes napokra eső tűzesetszám 30 százalékkal csökkent, a károsodott területek kiterjedése pedig 90 százalékkal mérséklődött. A program célcsoportjai: a dohányosok, a földtulajdonosok, gazdálkodók, a túrázók, a vonattal, autóval közlekedők, valamint az erdőtüzek kialakulása szempontjából kiemelten veszélyes területen élő lakosság voltak. Nagy Dániel azt mondja, a fiatalabb korosztályt is bevonták, mert ők sokszor fogékonyabbak, így óvodások, általános iskolások, középiskolások is a célcsoportba kerültek. A projekt keretében erdészeti, természetvédelmi és tűzvédelmi szakemberek, pedagógusok részére készültek oktatási modulok, amelyek alapján országszerte oktatásokat, továbbképzéseket tartottak. Ezenkívül egy célzott kommunikációs kampányt is megvalósítottak, amellyel az erdőtűz-megelőzéshez kapcsolódó célcsoportokat érték el.

Magyarországon 2017 óta lehet mezőgazdasági területen irányított égetést végezni, ekkor módosultak az Országos Tűzvédelmi Szabályzat erre vonatkozó részei. Kültéri, irányított égetés során a kültéri ingatlanok tulajdonosai a tűzvédelmi hatóságnál (Katasztrófavédelem) kötelesek bejelenteni a tervezett égetést, védett természeti területen pedig szükséges a természetvédelmi hatóság engedélye is. Az irányított égetés végzésének időpontját, terjedelmét (maximum 10 hektár), földrajzi koordinátákkal vagy helyrajzi számmal megadott helyét a megkezdés előtt öt nappal az illetékes hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szervéhez írásban be kell jelenteni, a korábbi illetékkötelesség megszűnt.

Előfordulhat, hogy az időjárási körülmények (erős szél, eső) miatt mégsem sikerül az égetés, ezért egy pótnapot is be lehet írni a kérelembe.

Fontos, hogy a két megjelölt nap közül csak az egyiken szabad égetni, és ilyenkor az égetés elmaradásáról, valamint az égetés megkezdése előtt is tájékoztatni kell a tűzvédelmi hatóságot.

A tarlót nem szabad egyszerre minden irányból meggyújtani, és elégetni csak tarlómaradványt lehet. Lábon álló gabona mellett tilos tarlót égetni. Fontos, hogy a leégetni tervezett tarlót legalább három méter szélesen körbe kell szántani, valamint vadriasztást kell végrehajtani az apróvadak védelme érdekében. Fasorok, erdősáv előtt legalább hat méter szélesen védősávot kell szántani. Tíz hektárnál nagyobb területen csak szakaszosan végezhető az égetés. Csak akkor szabad hozzáfogni egy újabb szakasz leégetéséhez, ha az előző szakasz már leégett.

A tarlóégetésnél kéziszerszámokkal ellátott, tűzoltásra alkalmas, megfelelő létszámú személyzet jelenlétéről is gondoskodni kell, valamint arról, hogy készenlétben álljon a helyszínen egy traktor.

Biomassza-égetés

Az Egyesült Államokban a biomassza-mennyiség csökkentése érdekében a nem kezelt, nem kaszált, nem legeltetett területeket a farmerek ellenőrzött (irányított) égetéssel „átégetik”. Így nem gyűlik fel a biomassza, ezt immár Magyarországon is megengedi az Országos Tűzvédelmi Szabályzat – ismertette Nagy Dániel. Felmerülhet a kérdés, hogy ha 2021. január elsejétől tilos az avar és a kerti hulladék égetése a kiskertekben, akkor miért engedélyezett a kültéri égetés.

A szakember ezzel kapcsolatban kifejtette: ha a biomassza mennyiségét nem csökkentjük, akkor az katasztrofális méretű erdőtüzeket okozhat, hiszen a megnőtt biomassza-mennyiség miatt sokkal intenzívebb, sokkal nagyobb lángmagasággal égő tüzek keletkeznek, amelyeket nyáron el sem lehet oltani, így az ellenőrzött biomassza-égetés egyben tűzmegelőzési eszköz is.

Ebben a Nébih folyamatosan próbál információt adni a gazdáknak – most a járványhelyzetre tekintettel éppen egy online képzést szerveznek, ami jövő tavasszal indul – de sok, főként idősebb gazdálkodónak már van rutinja ebben. A lényeg, hogy nem szabad ellenőrizetlenül hagyni a tüzet! Ha azonban az erdészeti hatóság az erdotuz.hu oldalon tűzgyújtási tilalmat hirdet egy megyére, akkor az a mezőgazdasági területeken végrehajtott, ellenőrzött égetésekre is vonatkozik – hangsúlyozta Nagy Dániel.

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2020/48 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Már csak a meleg hiányzik

A hét első felében hazánk fölé helyeződött légörvénynek köszönhetően országszerte megáztak a talajok, de a csapadék mellett jelentős lehűlés is érkezett. Ugyanakkor a borult, csapadékos időben a károkozó hajnali fagyok eddig az ország nagy részére nem tértek vissza, de a felhőzet elvonulása után péntek hajnalban többfelé, szombaton már kevesebb helyen hűl majd -2 - -3 fokig a levegő.

A zord időjárás a cukorrépát sem kíméli

Franciaország nagy részén a fagyos hőmérséklet súlyos károkat okozhat az újonnan elültetett cukorrépában, mellyel tovább fokozódnak a növénytermesztési ágazat nehézségei a növénybetegségek és a termések alacsony árai mellett.

Az esőerdők második legnagyobb pusztítója az Európai Unió

A Természetvédelmi Világalap felmérése és elemzése szerint közvetve az Európai Unió a második legnagyobb pusztítója az esőerdőknek azzal, hogy olyan fogyasztási cikkekre tart igényt nagy mennyiségben, ami az erdők kivágásához vezet.

Közös feladatunk az erdők felkészítése a klímaváltozásra

A klímaváltozás és a hozzá történő alkalmazkodás az erdőgazdálkodás elmúlt száz évének talán legnagyobb kihívása - jelentette ki Nagy István agrárminiszter az Európai Erdők 8. Miniszteri Konferenciáján, szerdán.

A külgazdasági szemléletre szüksége van a magyar agráriumnak

Jakab István, az Országgyűlés alelnöke, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Országos Szövetsége (MAGOSZ) elnöke parlamenti irodájában fogadta Bencsik Dávidot, az Agrárminisztérium nemzetközi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkárát.

„Erdőt a jövőnek kell létrehozni, nem a múltnak”

Első alkalommal jutott be magyar pályázó a COPA-COGECA női innovációs díjának döntőjébe. Biró Boglárka erdőmérnök, a SEFAG Zrt. Lábodi Erdészetének fahasználati ágazatvezetője nemcsak hazánkat képviselte elsőként az európai női gazdálkodókat reprezentáló versenysorozatban, hanem az erdőgazdálkodást is.

Horvátország szenved a fagyoktól

A mínusz 12 Celsius-fokos hideg elpusztította a gyümölcsöket, a cseresznye 90 százaléka oda lett.

Továbbra is kockázati alap létrehozását várják

Az utóbbi évek éghajlati változásai, a kiszámíthatatlanná vált időjárás kilengései jócskán megnehezítik a szlovákiai agrártermelők munkáját és életét. A kíméletlen szárazság és az azt követő, özönvízszerűen lezúduló esőzések nem csupán megtizedelték a termést, hanem a megmaradt termés minőségében is komoly kárt okoztak.

Végveszélybe kerülhetnek a Duna tokhalfajai az orvhalászat miatt

Egyes példányok akár több mint hétméteresre is megnőhetnek, tömegük pedig meghaladhatja az egy tonnát. A tokhalkaviár ára az egekben van.

Megalakult a Nemzeti Állatvédelmi Tanács

Közös érdekünk, hogy az állatvédelem és az állatjólét ügye Magyarországon a jövőben is biztos pillérekre, tudományos és szakmai alapokra épüljön - jelentette ki Nagy István agrárminiszter a Nemzeti Állatvédelmi Tanács alakuló ülésén, kedden.