Back to top

Megkétszereződtek a termőföldárak kilenc év alatt

Az elmúlt kilenc évben reálértéken kétszeresére nőtt a termőföldek ára Magyarországon. Az évek óta tartó drágulási trend tavaly sem tört meg, mérsékeltebb ütemben, de folytatódott az árnövekedés, egyedül a szőlők átlagára csökkent – derült ki a Takarék Jelzálogbank országos felméréséből.

Az elemzők nem számítanak az árszint jelentősebb csökkenésére a koronavírus-járvány okozta gazdasági visszaesés miatt, ugyanakkor jelentősebb földár-emelkedésre sem.

Átlagosan 5,7 százalékkal emelkedtek tavaly a termőföldárak az egy évvel korábbhoz képest, az előző évi 8,1 százalékos drágulást követően, míg a korábbi években még kétszámjegyű volt az emelkedés mértéke.

A reál értelemben vett árváltozás pedig ennél is alacsonyabb, mindössze 2,2 százalékos volt 2019-ben. A tulajdonszerzés szigorítását követő időszakban, 2014 óta így összesen 57,1 százalékkal drágultak hazánkban a földterületek, a 2010 óta tartó felívelési szakaszban pedig összesen 151 százalékos árnövekedésre került sor nominálisan, míg reál értelemben 106 százalékos volt a földek értékének változása.

1. ábra. A Takarék Termőföldindex éves növekedése és korszakolása.
Fotó: Takarék Termőföldindex

2019-ben a Takarék Termőföldindex értéke a 2018-as 219,7-es szintről 232,2-re nőtt, míg a fogyasztói árindexszel deflált indexérték 170,8-ról 174,6-ra emelkedett.

2. ábra. Takarék Termőföldindex – nominálisan és a fogyasztói árindexszel deflálva.
Fotó: Takarék Termőföldindex

Csökkenő ütemben drágulnak a szántók

Tavaly is növekedett a szántók ára, hektáronként 1,59 millió forintot kértek az eladók, a 2018-as 1,5 millióval szemben, így az emelkedés nominálisan országosan 6,2 százalékos volt. A drágulás ugyan folytatódott, az üteme ugyanakkor az elmúlt három évhez hasonlóan tovább lassult, a 2018-ban megfigyelt 8,3, a 2017-es 13,4, illetve a 2016 és 2015 között mért 15,1 százalékos emelkedést követően.

A régiók között jelentősebb eltérések voltak, az árak 3,7 és 11,6 százalék között változtak. A legnagyobb áremelkedés a Dél-Dunántúlon volt megfigyelhető, míg a legkisebb Közép-Magyarországon.

A legtöbbet régiós szinten a Dél-Alföldön kellett fizetni a szántók hektárjáért (1,77 millió forintot), a második helyen az Észak-Alföld állt (1,69 millió forint), de nem sokkal maradt el a harmadik helyen lévő Dél-Dunántúl sem (1,67 millió forint). A legolcsóbbnak pedig továbbra is Észak-Magyarország számított, ahol a hektáronként fizetendő szántóárak még továbbra sem lépték át az egymillió forintot.

Megyei szinten az elmúlt évekhez hasonlóan 2019-ben is a legtöbbet Hajdú-Biharban kellett fizetni a szántóterületekért. Itt a fajlagos árak 2,1 millió forint körül alakultak, de Békésben is meghaladták a kétmillió forintot.

A harmadik az előző évekhez hasonlóan Tolna majdnem kétmilliós hektáronkénti áraival. A legolcsóbban szántóterülethez jutni Nógrádban lehetett, itt kevesebb mint 840 ezer forintot kellett fizetni, de egymillió forint alatt maradtak az árak Heves és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében is. A legnagyobb árváltozás Zala, Komárom-Esztergom és Tolna megyét jellemezte 2019-ben.

3. ábra. A szántóföldek árai 2018-ban és 2019-ben Magyarország megyéiben.
Fotó: Takarék Termőföldindex

Járások szintjén, a Hajdúszoboszlói és a Hajdúböszörményi járásban a legdrágábbak a szántók előbbinél megközelítették a hektáronkénti hárommillió forintot, utóbbinál 2,8 millió forint körül alakultak. A legolcsóbb területeknek a Bélapátfalvai járás mellett a Pétervásárai és az Ózdi számítottak 2019-ben.

1.térkép. A szántóföldek átlagárai 2019-ben Magyarországon járásonként.
Fotó: Takarék Termőföldindex

Nagyok a különbségek a művelési ágak árdinamikájában

Nagy különbség mutatkozott tavaly a különböző művelési ágak árdinamikájában. Miközben a gyepek, rétek legelők esetében az árak 11,8 százalékkal emelkedtek, addig a szőlők esetében csökkentek. A szántók 6,2 százalékos áremelkedéssel álltak a második helyen, melyet az erdők és fásított területek követtek 3,4 százalékos árnövekedéssel, míg a gyümölcsösök csupán 1,1 százalékkal drágultak.

A különböző művelési ágak közül 2019-ben a legdrágábban a szőlők és gyümölcsösök cseréltek gazdát, mind a kettő esetében átlagosan 1,76 millió forintot kellett fizetni hektáronként.

Utánuk a szántóterületek következtek 1,59 millió forinttal, majd a gyepek, rétek, legelők 1 millió forinttal, illetve az erdők és fásított területek, ahol a hektáronként fizetendő összegek a 900 ezer forintot haladták meg.

A 2010 óta tartó felívelési ütem több művelési ág esetében is megtorpanni látszott 2019-ben, például a szőlők esetében, ahol az árak némi mérséklődése is megfigyelhető volt, de a gyümölcsösöknél is csak nagyon enyhe volt a drágulás. 2010 óta a szőlők ára 97 százalékkal nőtt 2019-re, míg a gyümölcsösöké 168 százalékkal.

Bár az áremelkedés üteme csökkent a szántóknál, valamint az erdők, fásított területek esetében, ott nagyobb lendületvesztés egyelőre nem látszott, előbbinél az árak 2010 óta 162 százalékkal, utóbbinál 106 százalékkal emelkedtek.

Továbbra is jelentős áremelkedés jellemezte a gyepek, rétek és legelők művelési ágat, a 2010-es árakhoz képest 146 százalékkal kellett többet fizetni értük 2019-ben.

4. ábra: Művelési ágak szerinti áralakulás 2008 és 2019 között.
Fotó: Takarék Termőföldindex

A legdrágábbnak számító művelési ágaknál régiós szinten is jelentős különbségek figyelhetők meg. A szőlők esetében például a legtöbbet a Közép-Dunántúlon kellett fizetni, hektáronként 2,7 millió forintot, míg a legkevesebbet az Észak-Alföldön kértek, 1,1 millió forintot.

A gyümölcsösök a Nyugat-Dunántúlon és az Észak-Alföldön kerültek a legtöbbe, ahol 1,9 millió forintot kellett fizetni hektáronként a területekért.

A gyepek, rétek és legelők Közép-Magyarországon bizonyultak a legdrágábbnak, 1,7 millió forintos átlagos hektáronkénti árukkal, míg a legkevesebbet, 804 ezer forintot Észak-Magyarországon kellett fizetni.

A különböző művelési ágak közül a korábbi évekhez hasonlóan szinte minden régióban a szőlők számítottak a legdrágábbnak 2019-ben is, kivételt csak az Alföld jelentett. A legtöbb helyen drágaságban a második helyen a gyümölcsösök álltak, míg a legolcsóbbnak az erdők és fásított területek számítottak, egyedül az Észak-Alföldön előzték meg árazásban a gyepeket, réteket és legelőket.

5. ábra: Művelési ágankénti átlagos árak régiós bontásban 2019-ben.
Fotó: Takarék Termőföldindex

Nem várható jelentősebb árcsökkenés

A koronavírus-járvány és az átmenetileg recesszióba csúszó világgazdasági helyzet ellenére, a Takarék Termőföldindex elemzői még komolyabb recesszió esetén sem számítanak az árszint jelentősebb csökkenésére. Önmagában egy gazdasági visszaeséstől nem várják a mezőgazdasági jövedelmek érezhető, a földárakra is kiható romlását.

A termőföld ára a történelmi tapasztalatok alapján lefelé rugalmatlan, vagyis még recessziós környezetben is legfeljebb stagnál, esetleg minimális mértékben csökken.

Nagyobb veszélyt a hozamszintek, a kamatok emelkedése jelenthetne, azonban ennek jelei egyelőre nem láthatóak. Keresleti oldalon a banki finanszírozási lehetőségek támogatják a földpiaci árak további lassú emelkedését, azonban az elemzők szerint a jelentősebb földár-emelkedés tényezői kimerülőben vannak.

A teljes elemzés a Takarék Index honlapján érhető el.

Forrás: 
Takarék Index

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A Közép-magyarországi Agrárszakképzési Centrum elnyerte az Erasmus akkreditációját a következő hét évre

2021.02.18-án tette közzé a Tempus Közalapítvány az Erasmus akkreditációs pályázat eredményeit, melynek köszönhetően a Közép-magyarországi Agrárszakképzési Centrum 11 iskolája a 2021-2027-es pályázati időszakban könnyített eljárásban pályázhat majd külföldi szakmai tapasztalatszerzésre.

Nem engedhetjük ismeretlen eredetű élelmiszerek beáramlását!

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara határozottan kiáll a magyar illetve az európai gazdálkodók és fogyasztók mellett: elfogadhatatlannak tartja az Európai Unió és a dél-amerikai MERSOCUR-országok közötti kereskedelmi megállapodást. Fellépünk az ismeretlen eredetű élelmiszerek beáramlása, a gazdálkodók tönkretétele ellen!

Magyar részvétellel megnyílt a Gulfood 2021 élelmiszeripari szakkiállítás

Ismét megnyitotta kapuit az arab térség vezető élelmiszer- és vendéglátóipari szakkiállítása, a Gulfood 2021 a Dubai World Trade Centre-ben. A 2021. február 21-25. között zajló rendezvényen az Agrármarketing Centrum (AMC) 11 kiállító részvételével, 156 négyzetméteres standdal képviseli Magyarországot.

Uniós oltalmat kapott az Újfehértói meggy

Az Újfehértói meggy oltalom alatt álló földrajzi jelzésként való bejegyzésével 65-re emelkedett azoknak a magyar agrártermékeknek a száma, amelyek az Európai Unióban oltalmat élveznek.

Hiányoznak a téli rendezvények a délvidéki gazdáknak

Az elmúlt években nagyon sok mezőgazdasági tematikájú rendezvényt tartottak télen a gazda­szervezetek.

Szórványgyümölcsösök - Különleges márkajegy

Az idén digitális formában, két napra szűkítve megrendezett Nemzetközi Zöld Héten több előadás és videóösszeállítás is foglalkozott az európai, valamint a németországi vidékfejlesztési célokkal, a regionalitás, térségi gondolkozás népszerűsítésével.

Eladtak fél tonna héliumot: A Holdról szállítják majd

Forradalom zajlik az űriparban. A kozmosz megnyílt, és az űrbányászok megkötötték az első szerződést a Holdról történő héliumszállításról. Az áru értékéről pontos adatokat nem lehet tudni. A lengyel startup szerint a hélium-3 jelenlegi piaci ára tonnánként 16,6 milliárd USD.

Biden klímavédő farmokat támogatna

Úgynevezett szénbank létrehozását tervezi a Biden-adminisztráció, amely fizetne a gazdálkodóknak azért, hogy szén-dioxid-megkötő technológiákat alkalmazzanak a talajművelés során. A bank lényegében közvetítőként működne a gazdálkodók és az olyan szennyezők között, akik a számukra meghatározott mértéknél nagyobb kibocsátásukat a földben megkötött szén-dioxid vásárlása révén kívánják ellensúlyozni.

Hazai mezőgépgyártókkal kötött stratégiai együttműködési megállapodást a Takarékbank

A mezőgazdasági gépgyártók és a magyar gazdálkodók gépbeszerzésének kedvezőbb finanszírozására kötött együttműködési megállapodást a Mezőgépgyártók Országos Szövetsége és a Takarékbank. A megállapodás értelmében a két szervezet információ- és tapasztalatcseréje mellett a hitelintézet tanácsadással, szakmai képzésekkel, piaci előrejelzésekkel is segíti az ágazat versenyképességének javítását.

Jelentősen növekedett az innovációs teljesítmény 2020-ban

A 2019. évi 46 pályázat után idén 69 innovációs pályázatot adtak be a Magyar Innovációs Nagydíj felhívásra. Kiemelkedő innovációs teljesítmények születtek a 2020. évben. Összesen kilenc innovációs díjról dönt a bírálóbizottság.