A kerti utak, burkolatok célja a közlekedés útvonalának kijelölése a kerten belül, valamint olyan felületek biztosítása, melyek valamilyen célt szolgálnak: például autóbeálló, kerti grill, és kerti bútorok helye. Nem mindegy tehát, hogy milyen a teherbírásuk, kinézetük, felületük csúszóssága.
Teherbírás, csúszósság...

A gépkocsi nagy tömege miatt jóval nagyobb teherbírású burkolatra van szükség, ellenkező esetben esős időben a burkolat megsüllyedhet, vagy a lapok eltörhetnek.
Természetközeli megoldásokat jelent a gyeprács és a gyephézagos betonburkolat. Előbbi egy kaptármintázatú műanyag rács, ami teljesen le van süllyesztve egy szintbe a talajjal. Ez rekeszes szerkezetének köszönhetően összetartja a talajt, így csapadékos időben is nagyobb a gyep teherbírása. Míg a felázott talajon cipővel is belesüllyednénk a gyepbe, ha gyeprácsra van alatta, ez a probléma nem áll fenn.

A műanyag gyeprács teherbírást megnövelő hatásán túl azért is előnyös, mert teljesen láthatatlan, és a vakondok ellen némi védelmet nyújt.
A gyeprácsnál stabilabb, de látható a gyephézagos betonelemes burkolat. Ha van kiöntőformánk, akkor akár házilag is megoldhatjuk a gyártását. A gyephézagos betonburkolat, mivel nagy tömegű, könnyen lerakható házilag, hiszen szegélykövezést sem igényel. A talajból vágjuk ki a tükröt, egyengessük el, és tömörítsük a talajt, majd homokágyba, vagy ha egyenletesre sikerült az aljzat, akkor anélkül rakjuk le a betonelemeket szorosan egymás mellé. Ezután a kialakított gyephézagokat töltsük föl földdel, tömörítsük, és tavasszal már vethetjük is majd a füvet.

Ma már ezt a fajta helyszíni betonlapozást felváltotta a kész kőlapok lerakása. Ez egyrészt sokkal egyszerűbb, hiszen nem kell betont keverni, csak betesszük a sóderágyba a betonlapokat, és ha helyenként idővel megsüllyedne a felület, akkor az könnyen javítható is.
Kerti kőburkolatok kerülhetnek sóderágyba, vagy egyszerűen a földbe.
Ezután lerakhatók a burkolati elemek, végül homokot szórunk rá és azt seprűvel a hézagokba juttatjuk.

Ellenben, ha az út szélei alig érnek kijjebb, mint az autó kerekei, akkor ez a veszély nagyobb. Ennek oka, hogy a szélesebb útnál az egymáshoz szoruló lapok jobban tompítják a terhelést.
Nem mindig kell szegély
Macskakövezésnél, és olyan kövek lerakásánál, ahol a kő vastagságának arányaiban a többszöröse van a talajban, mint a felszínen nem szükséges szegélyt rakni, hiszen a kövek egyedileg is stabilan állnak.
A kövezést végezhetjük előre gyártott beton térburkoló elemekkel, de természetes kövekkel is. Mindegyiknek megvan a maga előnye és hátránya. Az előre gyártott elemek gyorsan lerakhatók, hiszen passzolnak egymáshoz. A közökbe elegendő, ha homokot seprünk, ez is elég ahhoz, hogy ne mozduljanak el a betonelemek. Ilyenből érdemes a kicsit drágább, anyagában színezett térkő-fajtákból választani, és nem az egyszerű beton szürkét, mert az nagyon mesterséges hatású. A természetes kövek lerakása már jóval munkaigényesebb, hiszen nem egyformák, ezért meg kell próbálni az egymáshoz leginkább hasonlóakat összeválogatni.
A kövek közét murvával is kitölthetjük így stabilabban állnak majd, de ha a murva a gyepre kerül, akkor ott akadályozza a fűnyírást. A betonhabarcsos hézagkitöltésnek is van előnye, ez tartja legszilárdabban a köveket, ám a beszivárgó víz és a fagyhatás miatt fel kell készülnünk, hogy egyes kövek kilazulnak majd, így évente egyszer szükség lesz átnézni az utat, és a fagyhatásból adódó hibákat kijavítani.
