Back to top

Többcélú kerti utak, burkolatok építése

A tél közeledtével a növényekkel egyre kevesebb tennivaló akad, ám ilyenkor megtervezhetünk, jobb időben pedig meg is valósíthatunk néhány kerti beruházást. Például kerti utakat építhetünk, burkolatokat rakhatunk le...

A kerti utak, burkolatok célja a közlekedés útvonalának kijelölése a kerten belül, valamint olyan felületek biztosítása, melyek valamilyen célt szolgálnak: például autóbeálló, kerti grill, és kerti bútorok helye. Nem mindegy tehát, hogy milyen a teherbírásuk, kinézetük, felületük csúszóssága.

Teherbírás, csúszósság...

A kerti utak fontos szerepet töltenek be
Fotó: wikipedia
A komolyabb, nagyobb teherbírással rendelkező burkolatok autóval való közlekedésre is alkalmasak, de ha csak gyalogos közlekedés a cél, akkor kevéssé fontos a nagy teherbírás, ám lényeges a csúszásmentesség. A számos lehetőség közül az igények és a pénzügyi lehetőségek összehangolásával nem nehéz megtalálni a célnak megfelelő anyagot.

A kerti burkolatoknak sok fajtája van, a választáskor először lényeges eldöntenünk, hogy csak gyalogosan vagy gépjárművel is használnánk azt.

A gépkocsi nagy tömege miatt jóval nagyobb teherbírású burkolatra van szükség, ellenkező esetben esős időben a burkolat megsüllyedhet, vagy a lapok eltörhetnek.

Természetközeli megoldásokat jelent a gyeprács és a gyephézagos betonburkolat. Előbbi egy kaptármintázatú műanyag rács, ami teljesen le van süllyesztve egy szintbe a talajjal. Ez rekeszes szerkezetének kö­szönhetően összetartja a talajt, így csapadékos időben is nagyobb a gyep teherbírása. Míg a felázott talajon cipővel is belesüllyednénk a gyepbe, ha gyeprácsra van alatta, ez a probléma nem áll fenn.

A gyeprács lerakás után nem látható, de megnöveli a terület teherbírását, ami csapadékos idő után fontos
Fotó: wikipedia

A gyeprács kötött talajon akár a gépkocsi tömegét is elbírja, ám laza homokos talajon a gyeprács nem elegendő teherbírású ahhoz, hogy autóval ráálljunk.

A műanyag gyeprács teherbírást megnövelő hatásán túl azért is előnyös, mert teljesen láthatatlan, és a vakondok ellen némi védelmet nyújt.

A gyeprácsnál stabilabb, de látható a gyephézagos betonelemes burkolat. Ha van kiöntőformánk, akkor akár házilag is megoldhatjuk a gyártását. A gyephézagos betonburkolat, mivel nagy tömegű, könnyen lerakható házilag, hiszen szegélykövezést sem igényel. A talajból vágjuk ki a tükröt, egyengessük el, és tömörítsük a talajt, majd homokágyba, vagy ha egyenletesre sikerült az aljzat, akkor anélkül rakjuk le a betonelemeket szorosan egymás mellé. Ezután a kialakított gyephézagokat töltsük föl földdel, tömörítsük, és tavasszal már vethetjük is majd a füvet.

Nagyon nagy teherbírású megoldás, a beton ugyan nem túl szép, de mivel talajszintig van süllyesztve, és a fű is takar majd belőle, idővel elég barátságos képet fest majd.

A gyephézagos betonburkolat
Fotó: wikipedia
Régen a nagy teherbírás-igényű kerti utakat helyben kiöntött betonlapokkal oldották meg. Ezek vastagsága legalább 15 centiméter kellett legyen, és ha a dilatációs hézagok nem jó arányban voltak elosztva, esetleg a talaj nem megfelelően volt tömörítve, akkor hamar tönkrement az egyébként nagy anyagköltséggel elkészített, vastag betonlap.

Könnyen repedhetett, megsüllyedhetett, de ha mindent jól csináltunk 8-10 év múlva a felülete akkor is kopni kezdett a jég kártékony hatása miatt.

Ma már ezt a fajta helyszíni betonlapozást felváltotta a kész kőlapok lerakása. Ez egyrészt sokkal egyszerűbb, hiszen nem kell betont keverni, csak betesszük a sóderágyba a betonlapokat, és ha helyenként idővel megsüllyedne a felület, akkor az könnyen javítható is.

Kerti kőburkolatok kerülhetnek sóderágyba, vagy egyszerűen a földbe.

A megfelelő lerakási mód kiválasztása annak függvénye, hogy milyen a burkolat vastagsága. 5-8 centiméter vastag térkövek, vagy betonlapok esetén érdemes kiásni az úttükröt, szegélybetont letenni a szélekre, 5-8 centiméteres vastagságú sóderágyat készíteni, azt elegyengetni, és tömöríteni.

Ezután lerakhatók a burkolati elemek, végül homokot szórunk rá és azt seprűvel a hézagokba juttatjuk.

Sokszor a lépőkövek is elegendőek
Fotó: wikipedia
A tömörített sóderágy és a szegélyek fő célja, hogy mivel kicsi a vastagsága a burkolati elemeknek, nagy esőzésekkor, vagy hóolvadás után a lazuló talajszerkezet miatt könnyen elmozdulnának, elpattannának terhelés hatására – mondjuk, ha autóval végighaladunk rajta. A szegélyelemek megakadályozzák, hogy a kőlapok oldalirányban elmozduljanak, a sóderágy és a tömörítés a besüllyedést akadályozza.

Ha módunk van széles utat készíteni, akkor minél szélesebb a kövekből kirakott út annál kisebb az esélye, hogy terhelés hatására elcsússzanak a már lerakott elemek.

Ellenben, ha az út szélei alig érnek kijjebb, mint az autó kerekei, akkor ez a veszély nagyobb. Ennek oka, hogy a szélesebb útnál az egymáshoz szoruló lapok jobban tompítják a terhelést.

Nem mindig kell szegély

Macskakövezésnél, és olyan kövek lerakásánál, ahol a kő vastagságának arányaiban a többszöröse van a talajban, mint a felszínen nem szükséges szegélyt rakni, hiszen a kövek egyedileg is stabilan állnak.

A szegély lerakásának szükségessége a talaj típusától is függ. Egy laza homokos talajon sokkal könnyebben elmozdulnak a kövek, mint egy kötöttebb agyagos talajon.

A kövezést végezhetjük előre gyártott beton térburkoló elemekkel, de természetes kövekkel is. Mindegyiknek megvan a maga előnye és hátránya. Az előre gyártott elemek gyorsan lerakhatók, hiszen passzolnak egymáshoz. A közökbe elegendő, ha homokot seprünk, ez is elég ahhoz, hogy ne mozduljanak el a betonelemek. Ilyenből érdemes a kicsit drágább, anyagában színezett térkő-fajtákból választani, és nem az egyszerű beton szürkét, mert az nagyon mesterséges hatású. A természetes kövek lerakása már jóval munkaigényesebb, hiszen nem egyformák, ezért meg kell próbálni az egymáshoz leginkább hasonlóakat összeválogatni.

Ha nagyok a kövek, és nagy részük a föld alatt van, akkor masszívan állnak majd, a közök földdel is kitölthetők, így idővel ott növények jelennek meg élővé varázsolva az utat. Hátrányuk a természetes köveknek, hogy nem simák, így a hó eltakarítás bonyolultabb.

A kövek közét murvával is kitölthetjük így stabilabban állnak majd, de ha a murva a gyepre kerül, akkor ott akadályozza a fűnyírást. A betonhabarcsos hézagkitöltésnek is van előnye, ez tartja legszilárdabban a köveket, ám a beszivárgó víz és a fagyhatás miatt fel kell készülnünk, hogy egyes kövek kilazulnak majd, így évente egyszer szükség lesz átnézni az utat, és a fagyhatásból adódó hibákat kijavítani.

A gyep minőségét is védjük, ha rajta, vagy mellette van kerti út - így nem kopik ki a fű
Fotó: wikipedia

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Zöld sziget a Gellért-hegyen

Az idén országos díjat kapott Gellért-hegyi kertjére Molnár István Mihály, cikkünk szerzője. Fajtákról és növényvédelemről osztja meg tapasztalatait.

Éghajlatváltozás miatti módszerváltás a metszésben

Sicz György nyugdíjas békéscsabai kertészmérnök a gyümölcsfái metszését két részben ütemezi be, mivel a most látható jó virágrügy berakódást egy késői fagy megritkíthatja. A klímaváltozás miatt érzékelhető időjárási anomáliák, a rövid időn belül bekövetkező nagy hőmérsékleti különbségek miatt erre számítani kell…

A Mecsek oldalában virágzik a mandula

Az idei nagyon enyhe tél melegrekordokkal búcsúzott február 26-án, az első tavaszi hétvégére viszont visszatér a tél. Milyen állapotban várják a gyümölcsfák a fagyokat? A legmelegebb hazai termőtájakon gazdálkodókat kérdeztük. Pécs környékén és a Balaton déli partján a kajszi rózsaszín bimbós állapotban van, a Mecsek oldalában virágzik a mandula.

Az FMC bemutatja: új hatású rovarölő szer a kertészetben

A kertészetben nagyságrendekkel hatékonyabb termesztés folyik, mint szántóföldön, egy négyzetméteren 20-50, de növényházban 70-100 kilogramm termést is betakaríthatnak. Nagyon célzottan, hatékonyan kell megvédeni a növényeket a fertőzésektől, és lehetőség szerint javítani az erőnlétüket.

Neveljünk emberméretű fát!

Házikertekben a mai napig leggyakrabban nagyméretű, létrát és mászást igénylő gyümölcsfákkal találkozhatunk. A termés számottevő része emiatt sokszor a fák tetején romlik meg, vagy válik a madarak martalékává. A gyümölcsültetvényekben azonban már jó ideje kisebb, emberléptékű fák kialakítására törekednek, amelyeken hatékonyabban végezhetők el az ápolási munkák és a betakarítás.

Indul a szezon – Növényvédelmi előrejelzés 9. hét

A belvizek a talajok művelhetővé válásához még több tavaszias idő kell, a gyümölcsösökben és a szőlőültetvényekben azonban már bőven akad tennivaló. A legfontosabb feladat most a metszés és a lemosópermetezés.

Népszerű a török paprika

Törökország tavaly 35%-kal több paprikát szállított külföldre, annak ellenére, hogy 111 Európába érkező tételt kifogásoltak a határérték feletti rovarölőszer-maradvány miatt.

Még a hollandokat is megelőzik: a legjobb finn termelők 200 kilónál is több uborkát szednek

Meglepetéssel olvasták a finn kígyóuborka-termesztők, hogy a FAO statisztikája szerint a kígyóuborkát termesztő országok termésátlag szerinti rangsorát Hollandia vezeti négyzetméterenként 68,38 kilogrammal. Finnországban ugyanis nem ritka az éves 200 kilogrammos hozam, így 2019-ben 93,8 kilogramm volt az országos termésátlag, tavaly pedig valószínűleg meghaladta a 100 kilogrammot.

Intelligens metszőrobot

A szórványgyümölcsösök Közép-Európában a fajokban leggazdagabb biotópok közé tartoznak. Az állományok nagy részét azonban a pusztulás fenyegeti, mivel az idős, beteg fák fenntartása épp hogy gazdaságos, a gyümölcsösök túlnyomó többségét nem, vagy nem megfelelően ápolják. Ennek eredményeképpen a fák megbetegszenek, elpusztulnak.

Varázsoljunk tavaszt: március elsejei népszokás

A március elsején beköszöntő naptári tavaszt egy kedves hagyománnyal várhatjuk, illetve marasztalhatjuk. Mivel egyébként is kicsit szeszélyes időszakról van szó, egy kis „varázslás” csak segíthet.