Back to top

Áttörés a Jordán-vírus elleni rezisztencianemesítésben

Korábban már említettük, hogy az egyik nagy nemesítőcég nagy sikert ért el a paradicsomot megbetegítő veszélyes vírus elleni rezisztencianemesítésben, röviddel később pedig egy másik ismert nemesítő is óriási áttörést jelentett be.

Sajtóközleményében ezzel az ábrával szemlélteti az Enza Zaden a közepes és a magas fokú rezisztencia közötti különbséget
Fotó: Enza Zaden
Ahogy már egy korábbi cikkünkben beszámoltunk róla, a Bayer akár már a jövő évben kereskedelmi forgalomba hozhatja az első, a paradicsom barna termésráncosodás vírus (ToBRFV) ellen közepes rezisztenciával (IR) rendelkező paradicsomfajtáit. Nem sokkal később pedig az Enza Zaden is sajtóközleményt adott ki, amelyben arról számol be, hogy paradicsomnemesítő csapatának a betegség elleni magas fokú rezisztenciáért (HR) felelős gént sikerült azonosítania, és pár éven belül várhatóan kereskedelmi forgalomba kerülnek az ezt tartalmazó paradicsomfajták.

A Gemüse című német havilap legfrissebb számában ez utóbbi bejelentés apropóján idézték az Enza hollandiai kutatásvezetőjét. Kees Konst kifejtette, hogy már 2014-ben megtalálták a rezisztenciagént, és 2015 óta dolgoznak rajta, hogy beépítsék a paradicsomfajtákba. Hangsúlyozta, hogy ehhez

kizárólag konvencionális nemesítési módszereket alkalmaznak, vagyis nem lesz akadálya, hogy a leendő fajta akár biotermesztésben is használható legyen.

A fajta már „látótávolságon belül” van, mondta Prudencio Olivares egy online konferencián, de pontosabb információt nem közölt a lap szerint. Még létre kell hozni a hibridvonalakat, és csak utána kezdődhet meg a vetőmagtermesztés először kicsiben, majd komolyabb nagyságrendben, mondta.

Először ott lesz elérhető az új fajta, ahol széles körben elterjedt a ToBRFV vírus, vagyis Európában, az USA-ban, Mexikóban, a Közel-Keleten, Törökországban és Izraelben.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Kertészet és Szőlészet retro

Hetvenedik évfolyamába lépett a Kertészet és Szőlészet, híres korok tanúja volt, nagy felvirágzásokról és kevésbé dicső időkről egyaránt mesélnek írásai. Aki szereti a retrót, az tartson velünk, pörgessük végig a régi lapszámokat – ezúttal a tartalomban való különösebb elmélyülés nélkül.

Akadozik a zöldségellátás

Az elmúlt hetekben Spanyolországnak rendkívüli téli időjárással kellett megküzdenie. A viharos időjárás szokatlan hideget hozott magával és sok hó esett az ország egyes területein. Ez több zöldségféle termesztését is megakadályozta, amelyekből most Európa-szerte hiány alakult ki.

A jégkorszakot túlélték, de a COVID-járványt nem biztos – a vérük aranyat ér

Az atlanti tőrfarkú rákról van szó, melynek egyedszáma rohamosan csökken, mert különleges és egyedülálló vérük a gyógyszergyártók számára rendkívül hasznos, ezért egy egész iparág épült erre.

Új beruházás a zöldségágazatban: Ötmilliárdos feldolgozó épül

Új zöldségfeldolgozó üzemet létesítenek Magyarországon, amely jelentős keresletet biztosíthat a magyar termelőknek. A belga tulajdonú zöldségfeldolgozó a Sugo Food Kft. beruházása, és jó irányt jelent a hazai zöldségágazatban, amelynek elsősorban a feldolgozás, illetve a feldolgozók és a termelők viszonya terén kellene fejlődnie.

Vírusok és étrend: mi a megoldás?

Az étrendünk megváltoztatásával elkerülhető lenne a vírusok terjedése, például a húsevés elhagyásával megszűnnének a zoonotikus vírusok a tudósok szerint. Ám a helyzet ennél bonyolultabb, a legtöbb ember ugyanis nem akar lemondani a húsevésről. A COVID-19 járvány mutatott rá a zoonotikus vírusok, azaz az állatról emberre terjedő vírusok veszélyére. 

Négy százalékkal nőtt a zöldség-gyümölcs fogyasztás az EU-ban

Bár az Európai Unióban továbbra sem éri az átlagos zöldség-gyümölcs fogyasztás az ajánlott napi 400 grammot, biztató növekedést mutatott ki a Freshfel Europe januárban kiadott felmérése. A friss zöldség és gyümölcs termelését, forgalmazását és fogyasztását elemző Consumption Monitor szerint 2017-hez képest 4 százalékos a növekedés.

Földönkívüli borospalackok közelednek a Föld felé

Kisebb-nagyobb sikerrel a közösségi médiának köszönhetően a világ számos pontján elterjedt a „száraz január” kihívás. Ennek a lényege, hogy a résztvevők januárban egyáltalán nem fogyasztanak alkoholt. A Nemzetközi Űrállomáson dolgozókat pedig 12 üveg jó minőségű francia bor kisértette egy teljes éven keresztül.

Segítséget kérnek a méhek és a gazdák nevében

Európai polgári kezdeményezés indult az „életigenlő, beporzóbarát mezőgazdaság” érdekében. A szervezők szerint most kell rávenni az Európai Uniót, hogy csak olyan mezőgazdaságot támogasson, ami megvédi a méheket. Ennek érdekében nemzetközi petíciót indítottak és kérik, minél többen írják azt alá.

Tudományos kutatás a fenntarthatóbb környezetért

Az európai országok agrárminisztériumainak részvételével működő Agrárkutatás Állandó Bizottsága (Standing Committee of Agricultural Research, SCAR) idén bemutatta az 5. Előretekintés (Foresight) tanulmányt. Az Agrárminisztérium javaslatára Báldi Andrást, az MTA doktorát is felkérték a rangos nemzetközi szakértői körbe, ami a hazai fenntarthatósági kutatások jelentős elismerése.

Ugrásszerűen nőtt a növényi eredetű élelmiszerek eladása

Egy friss felmérés szerint január első hetében 50 százalékkal több növényi eredetű élelmiszert vásároltak a fogyasztók az Egyesült Királyságban, mint a tavalyi esztendő ugyanezen időszakában. A növekedés hátterében két fő ok áll. Lássuk, mik ezek.