Back to top

Áttörés a Jordán-vírus elleni rezisztencianemesítésben

Korábban már említettük, hogy az egyik nagy nemesítőcég nagy sikert ért el a paradicsomot megbetegítő veszélyes vírus elleni rezisztencianemesítésben, röviddel később pedig egy másik ismert nemesítő is óriási áttörést jelentett be.

Sajtóközleményében ezzel az ábrával szemlélteti az Enza Zaden a közepes és a magas fokú rezisztencia közötti különbséget
Fotó: Enza Zaden
Ahogy már egy korábbi cikkünkben beszámoltunk róla, a Bayer akár már a jövő évben kereskedelmi forgalomba hozhatja az első, a paradicsom barna termésráncosodás vírus (ToBRFV) ellen közepes rezisztenciával (IR) rendelkező paradicsomfajtáit. Nem sokkal később pedig az Enza Zaden is sajtóközleményt adott ki, amelyben arról számol be, hogy paradicsomnemesítő csapatának a betegség elleni magas fokú rezisztenciáért (HR) felelős gént sikerült azonosítania, és pár éven belül várhatóan kereskedelmi forgalomba kerülnek az ezt tartalmazó paradicsomfajták.

A Gemüse című német havilap legfrissebb számában ez utóbbi bejelentés apropóján idézték az Enza hollandiai kutatásvezetőjét. Kees Konst kifejtette, hogy már 2014-ben megtalálták a rezisztenciagént, és 2015 óta dolgoznak rajta, hogy beépítsék a paradicsomfajtákba. Hangsúlyozta, hogy ehhez

kizárólag konvencionális nemesítési módszereket alkalmaznak, vagyis nem lesz akadálya, hogy a leendő fajta akár biotermesztésben is használható legyen.

A fajta már „látótávolságon belül” van, mondta Prudencio Olivares egy online konferencián, de pontosabb információt nem közölt a lap szerint. Még létre kell hozni a hibridvonalakat, és csak utána kezdődhet meg a vetőmagtermesztés először kicsiben, majd komolyabb nagyságrendben, mondta.

Először ott lesz elérhető az új fajta, ahol széles körben elterjedt a ToBRFV vírus, vagyis Európában, az USA-ban, Mexikóban, a Közel-Keleten, Törökországban és Izraelben.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Az FMC bemutatja: új hatású rovarölő szer a kertészetben

A kertészetben nagyságrendekkel hatékonyabb termesztés folyik, mint szántóföldön, egy négyzetméteren 20-50, de növényházban 70-100 kilogramm termést is betakaríthatnak. Nagyon célzottan, hatékonyan kell megvédeni a növényeket a fertőzésektől, és lehetőség szerint javítani az erőnlétüket.

Az almatermesztés karbonlábnyoma

A digitális formában megrendezett Interpoma Connect tanácskozáson hangzott el Massimo Tagliavini és Damiano Zanotelli előadása az alma szén-dioxid-lábnyomáról. Utána pedig tanácsokat is adtak a szakemberek, hogy miként lehet csökkenteni az ágazat környezetre gyakorolt káros hatását.

Zöldség-gyümölcs: az egyformák közt is válogat a vásárló

A világon megtermelt élelmiszer egyharmada hulladékként végzi. Az élelmiszerpazarlás nem csupán társadalmi, hanem környezetvédelmi gond is: amikor élelmiszer kerül a hulladékba, akkor a megtermeléséhez, szállításához és csomagolásához felhasznált összes energia és víz is veszendőbe megy. A termelőknek, kereskedőknek egyaránt érdeke a pazarlás mérséklése, és ezért egyre többet tesznek.

A termés negyedét kidobták a drótféreg miatt, ezt nem engedik meg maguknak még egyszer

Kétmillió euró közpénzzel támogatja Ausztria a kutatásokat, hogy ne fordulhasson elő még egyszer olyan mértékű drótféregkártétel a burgonyatermesztésben, mint 2018-ban – számolt be róla az AIZ agrárhír-ügynökség.

Gombákkal védik a rizst a gombák ellen

Japán kutatók új eljárást fejlesztettek ki a rizst pusztító gombafertőzések (Fusarium fujikuroi) ellen, amelyek világszerte képesek tönkretenni akár az éves rizstermés felét.

A legújabb tárolási módszerek

A koronavírus-járvány miatt fölértékelődött az élelmiszerbiztonság, aminek egyik fontos tényezője a megfelelő tárolás. Számos módszert dolgoztak ki a gyümölcsök minél hosszabb eltartására, a szabályozott légterű hűtőtárolás az 1950-es évek óta bevált gyakorlat.

Még a hollandokat is megelőzik: a legjobb finn termelők 200 kilónál is több uborkát szednek

Meglepetéssel olvasták a finn kígyóuborka-termesztők, hogy a FAO statisztikája szerint a kígyóuborkát termesztő országok termésátlag szerinti rangsorát Hollandia vezeti négyzetméterenként 68,38 kilogrammal. Finnországban ugyanis nem ritka az éves 200 kilogrammos hozam, így 2019-ben 93,8 kilogramm volt az országos termésátlag, tavaly pedig valószínűleg meghaladta a 100 kilogrammot.

Műmajonézt gyártottak, nem lett rossz

A Wageningen Egyetem kutatócsoportja mikroorganizmusok segítségével készített majonézt. Bár a termékük állítólag finom lett, nem az áruházak polcaira szánják, sokkal inkább az élelmiszeripar érdeklődését szeretnék felkelteni az állati fehérjét helyettesítő megoldások iránt.

Az első karbonsemleges paradicsom

Az Azura francia-marokkói vegyesvállalat közzétette fenntartható fejlődésről szóló jelentését. Ebben nem más szerepel, mint hogy a csoport egyebek közt szén-dioxid-semleges paradicsommal lép a piacra. Azt tervezik, hogy a vállalás népszerűsítésére erős kommunikációs kampányt indítanak. Márciustól a kereskedelembe kerülő összes terméken feltüntetik az erre utaló logót.

Megfejtették a növényi immunrendszer egyik titkát?

Nemzetközi kutatócsoport vizsgálta a növényi immunrendszer molekuáris mechanizmusait. Összefüggést találtak a növekedési erély és a kórokozókkal szembeni ellenállás között.