Back to top

Tartsuk életben a talajt, védjük meg a biológiai sokféleséget!

December 5-én a Talaj világnapját ünnepeljük, az idei kampány felhívja a figyelmünket arra, hogy a földfelszín alatt lévő baktériumok és giliszták nélkülözhetetlenek a talajban végbemenő folyamatokhoz. Az emberiség közel 11–12 ezer éve foglalkozik a talaj művelésével.

A növénytermesztés megjelenésével a gyűjtögető, halászó-vadászó életmód háttérbe szorult, és kezdetét vette az egyre inkább földhöz kötött tevékenység, az első mezőgazdasági forradalom. Ez az átállás legjobb ismereteink szerint Kr.e. 9500–8500 tájékán kezdődött, Délkelet-Törökország térségében, a Földközi-tenger keleti partvidékén és a mai Irán nyugati részében.

Fotó: wikipedia

A növénytermesztés terjedése megnövelte az emberiség számára elérhető élelmiszer mennyiségét, ami a népesség exponenciális növekedéséhez vezetett, felemelkedtek az első agrárcivilizációk.

A 18. században végbement a második mezőgazdasági forradalom, majd az 1950-es években elkezdődött a harmadik, és az emberi civilizáció bolygónk erőforrásainak felhasználásával a mai napig töretlenül fejlődik.

Ezen erőforrások közül a mezőgazdasági (háziasított állati és növényi élelmiszerek termelése) termelés számára elengedhetetlen a talaj (termő­föld) és a víz.

A talaj, mint a termelés fizikai közege, tere, termékenységével a növénytermesztés bázisa, valamint tárgya és eszköze mindazon tevékenységeknek, amelyek nagyobb és biztosabb termések elérését célozzák. Az évezredek során emberi társadalmunk odáig fejlődött, hogy nem létezhetünk modern mezőgazdaság nélkül.

Civilizációs fejlődésünknek viszont ára van! A kérdés „csupán” az, hogy ez az ár mekkora, és hogy kinek kell megfizetnie.

Az antropogén eredetű, vagyis emberi tevékenységekből származó üvegházha­tású gázok megváltoztatják a Föld éghajlati rendszerét. Az ipari forradalom óta a légköri szén-dioxid-koncentrációja rendületlenül növekszik, és ennek következményeként, vele párhuzamosan a globális éves átlaghőmérséklet emelkedése is megfigyelhető. A globális klímaváltozás hatására az utóbbi évtizedben megnövekedett hazánkban az aszályos évjáratok és az időjárási szélsőségek előfordulásának gyakorisága.

Az éghajlatváltozás hatásai fokozottan jelentkeznek a medence fekvésű Magyarországon, és a hőmérséklet emelkedésén túlmenően a talaj fizikai, kémiai és biológiai tulajdonságaira is hatással van.

Következménye a talaj fokozatosan csökkenő vízmegtartó képessége, termékenysége, szervesanyag-készletének és biológiai sokszínűségének degradációja.

Érdekes tények

✔ A talaj alig 8 centiméteres felső rétegében található 13 billiárd élő szervezet össztömege
100 millió tonna.

✔ Egy hektárnyi talaj két tehén súlyának megfelelő tömegű baktériumot tartalmaz.

✔ Egyetlen gramm egészséges talajban több élőlény van, mint amennyi ember a Földön él.

✔ A földigiliszták képesek 24 óra alatt akár a saját súlyuknak megfelelő mennyiségű talajt megemészteni. Minden évben bolygónk talajának 50 százaléka halad át a földigiliszták bélüregén.

✔ Egy futballpálya méretű területen a talajlakó szervezetek 25 000 kilogramm, vagyis 25 autó tömegének megfelelő mennyiségű szerves anyagot dolgoznak fel. (Forrás: FAO)

A talaj három (négy) fázisú, négydimenziós polidiszperz rendszerében végbemenő kedvezőtlen változások hatással vannak az élelmiszer-termelés biztonságára. A negatív hatások interakcióinak következményeként felgyorsulnak az antropogén eredetű talajdegradációs folyamatok, amelyek ellen védekeznünk kell. A talaj „leromlási” folyamatai különböző mértékben, de az egész Európai Unió területén jellemzőek.

Becslések szerint közel 120 millió hektár van kitéve vízeróziónak és 43 millió hektárt érint a defláció (szélerózió).

Tekintve a téma fontosságát, közös európai cél talajaink további degradációjának megakadályozása.

E cél elérése érdekében az Európai Bizottság 2020. november elején közzétette új Talajvédelmi Stratégiájának ütemtervét.

Az egészséges talaj elengedhetetlen az éghajlattal és a biológiai sokféleséggel kapcsolatos célok teljesítéséhez az európai Zöld Megállapodás irányelvei alapján. Ez a kezdeményezés az EU 2030-ig szóló biológiaisokféleség-stratégiájának a része, és aktualizálja a talajpusztulás kezelésére és a földi erőforrások megőrzésére irányuló jelenlegi stratégiát.

A Talajvédelmi Stratégia céljai:

  • a talaj termékenységének megóvása,
  • az erózió mértékének csökkentése,
  • a talajok szervesanyag-készletének növelése,
  • a szennyezett területek azonosítása,
  • a degradált talajok helyreállítása.

A stratégia általános célja a talaj védelme és hosszú távon fenntartható használata.

E célok eléréséhez átfogó kutatási programokra van szükségünk, emellett a nyilvánosság figyelmét rá kell irányítani a talajvédelem szükségességére.

A talaj védelmével kapcsolatos tudatosság erősítését már gyermekeink egészen korai nevelése (óvoda) során el lehetne kezdeni. Játékos gyakorlatokkal a jövő generációi is megtanulnák a természet szeretetét, tiszteletét, és nyitottá válnának a fenntarthatóság eszméinek befogadására.

E nemes célok elérésének már számos úttörő példája van Magyarországon, például 2019. januárjában az Agrárminisztérium, az Iskolakert Alapítvány, a Váci Egyházmegyei Karitász és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara országos iskolakertprogramot indított.

A program célja, hogy a gyermekek megismerkedjenek a fenntarthatósággal, a környezettudatossággal, megismerjék természeti környezetünket, valamint az együttműködés szükségességet és hatékonyságát.

Fontos megemlíteni, hogy a környezet- és talajvédelemmel kapcsolatos oktatás nem maradhat a közoktatás szintjén. A talajvédelem fontosságát képviselni kell a felsőoktatási szakokon, kiváltképp a környezet- és természetvédelemmel, vidékfejlesztéssel és mezőgazdasággal kapcsolatos egyetemi képzéseken.

Kovács Gergő Péter

NAIK-AK

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2020/49 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Májinka András: Menekülés

„Gyermekkorom óta életem része volt a természet szeretete, a növények, állatok, tájak megismerése. Szüleimmel sokat kirándultunk, ez azóta is az egyik kedvenc elfoglaltságom. Tősgyökeres alföldiként mindig is vonzottak a hegyvidéki tájak."

Hazai fejlesztés határozhatja meg a kártevőirtás jövőjét

A mezőgazdaság területén, a hatékonyság növeléséhez ma már elengedhetetlen a digitális megoldások használata, ami igaz a kártevőkezelésre is. A Start it @K&H inkubátorprogramban „nevelkedő” SMAPP LAB, a világon másodikként fejlesztett ki egy teljesen digitalizált csapdarendszert, ami lehetővé teszi a molyok életciklusára vonatkozó adatok feldolgozását, elemzését és megosztását.

Magyarország lemaradt a drónok üzleti célú hasznosításában

Nemzetközi színtéren a pilóta nélküli repülőgépek üzleti és ipari alkalmazásában számos országban és szinte minden iparágban komoly fejlődés ment végbe az elmúlt évtizedben. A magyar drónökoszisztéma mindeközben visszafogott mértékben fejlődött, ami komoly lemaradást okozott – áll a PwC Magyarország elemzésében.

Az FMC bemutatja: új hatású rovarölő szer a kertészetben

A kertészetben nagyságrendekkel hatékonyabb termesztés folyik, mint szántóföldön, egy négyzetméteren 20-50, de növényházban 70-100 kilogramm termést is betakaríthatnak. Nagyon célzottan, hatékonyan kell megvédeni a növényeket a fertőzésektől, és lehetőség szerint javítani az erőnlétüket.

Zöldség-gyümölcs: az egyformák közt is válogat a vásárló

A világon megtermelt élelmiszer egyharmada hulladékként végzi. Az élelmiszerpazarlás nem csupán társadalmi, hanem környezetvédelmi gond is: amikor élelmiszer kerül a hulladékba, akkor a megtermeléséhez, szállításához és csomagolásához felhasznált összes energia és víz is veszendőbe megy. A termelőknek, kereskedőknek egyaránt érdeke a pazarlás mérséklése, és ezért egyre többet tesznek.

Neveljünk emberméretű fát!

Házikertekben a mai napig leggyakrabban nagyméretű, létrát és mászást igénylő gyümölcsfákkal találkozhatunk. A termés számottevő része emiatt sokszor a fák tetején romlik meg, vagy válik a madarak martalékává. A gyümölcsültetvényekben azonban már jó ideje kisebb, emberléptékű fák kialakítására törekednek, amelyeken hatékonyabban végezhetők el az ápolási munkák és a betakarítás.

A termés negyedét kidobták a drótféreg miatt, ezt nem engedik meg maguknak még egyszer

Kétmillió euró közpénzzel támogatja Ausztria a kutatásokat, hogy ne fordulhasson elő még egyszer olyan mértékű drótféregkártétel a burgonyatermesztésben, mint 2018-ban – számolt be róla az AIZ agrárhír-ügynökség.

Indul a szezon – Növényvédelmi előrejelzés 9. hét

A belvizek a talajok művelhetővé válásához még több tavaszias idő kell, a gyümölcsösökben és a szőlőültetvényekben azonban már bőven akad tennivaló. A legfontosabb feladat most a metszés és a lemosópermetezés.

A brit vetőburgonya hányatott sorsa

A brexit miatt a skót, angol és walesi vetőburgonya-termesztők és -kereskedők továbbra sem tudnak exportálni az Európai Unióba, ami több millió font veszteséget okoz. Az EU ugyanis nem adta meg a harmadik ország státuszt a brit vetőburgonyára, mert az nem „igazodik dinamikusan” a termékre vonatkozó EU-s szabványokhoz.

Újra látták 180 év után a titokzatos madarat a borneói esőerdőben

Száznyolcvan évvel azután, hogy utoljára látták a verébfélékhez tartozó titokzatos feketeszemöldökű madarat, a Malacocincla perspicillatát, helybéliek újra láttak és befogtak egy példányt a borneói esőerdőben.