Back to top

Tartsuk életben a talajt, védjük meg a biológiai sokféleséget!

December 5-én a Talaj világnapját ünnepeljük, az idei kampány felhívja a figyelmünket arra, hogy a földfelszín alatt lévő baktériumok és giliszták nélkülözhetetlenek a talajban végbemenő folyamatokhoz. Az emberiség közel 11–12 ezer éve foglalkozik a talaj művelésével.

A növénytermesztés megjelenésével a gyűjtögető, halászó-vadászó életmód háttérbe szorult, és kezdetét vette az egyre inkább földhöz kötött tevékenység, az első mezőgazdasági forradalom. Ez az átállás legjobb ismereteink szerint Kr.e. 9500–8500 tájékán kezdődött, Délkelet-Törökország térségében, a Földközi-tenger keleti partvidékén és a mai Irán nyugati részében.

Fotó: wikipedia

A növénytermesztés terjedése megnövelte az emberiség számára elérhető élelmiszer mennyiségét, ami a népesség exponenciális növekedéséhez vezetett, felemelkedtek az első agrárcivilizációk.

A 18. században végbement a második mezőgazdasági forradalom, majd az 1950-es években elkezdődött a harmadik, és az emberi civilizáció bolygónk erőforrásainak felhasználásával a mai napig töretlenül fejlődik.

Ezen erőforrások közül a mezőgazdasági (háziasított állati és növényi élelmiszerek termelése) termelés számára elengedhetetlen a talaj (termő­föld) és a víz.

A talaj, mint a termelés fizikai közege, tere, termékenységével a növénytermesztés bázisa, valamint tárgya és eszköze mindazon tevékenységeknek, amelyek nagyobb és biztosabb termések elérését célozzák. Az évezredek során emberi társadalmunk odáig fejlődött, hogy nem létezhetünk modern mezőgazdaság nélkül.

Civilizációs fejlődésünknek viszont ára van! A kérdés „csupán” az, hogy ez az ár mekkora, és hogy kinek kell megfizetnie.

Az antropogén eredetű, vagyis emberi tevékenységekből származó üvegházha­tású gázok megváltoztatják a Föld éghajlati rendszerét. Az ipari forradalom óta a légköri szén-dioxid-koncentrációja rendületlenül növekszik, és ennek következményeként, vele párhuzamosan a globális éves átlaghőmérséklet emelkedése is megfigyelhető. A globális klímaváltozás hatására az utóbbi évtizedben megnövekedett hazánkban az aszályos évjáratok és az időjárási szélsőségek előfordulásának gyakorisága.

Az éghajlatváltozás hatásai fokozottan jelentkeznek a medence fekvésű Magyarországon, és a hőmérséklet emelkedésén túlmenően a talaj fizikai, kémiai és biológiai tulajdonságaira is hatással van.

Következménye a talaj fokozatosan csökkenő vízmegtartó képessége, termékenysége, szervesanyag-készletének és biológiai sokszínűségének degradációja.

Érdekes tények

✔ A talaj alig 8 centiméteres felső rétegében található 13 billiárd élő szervezet össztömege
100 millió tonna.

✔ Egy hektárnyi talaj két tehén súlyának megfelelő tömegű baktériumot tartalmaz.

✔ Egyetlen gramm egészséges talajban több élőlény van, mint amennyi ember a Földön él.

✔ A földigiliszták képesek 24 óra alatt akár a saját súlyuknak megfelelő mennyiségű talajt megemészteni. Minden évben bolygónk talajának 50 százaléka halad át a földigiliszták bélüregén.

✔ Egy futballpálya méretű területen a talajlakó szervezetek 25 000 kilogramm, vagyis 25 autó tömegének megfelelő mennyiségű szerves anyagot dolgoznak fel. (Forrás: FAO)

A talaj három (négy) fázisú, négydimenziós polidiszperz rendszerében végbemenő kedvezőtlen változások hatással vannak az élelmiszer-termelés biztonságára. A negatív hatások interakcióinak következményeként felgyorsulnak az antropogén eredetű talajdegradációs folyamatok, amelyek ellen védekeznünk kell. A talaj „leromlási” folyamatai különböző mértékben, de az egész Európai Unió területén jellemzőek.

Becslések szerint közel 120 millió hektár van kitéve vízeróziónak és 43 millió hektárt érint a defláció (szélerózió).

Tekintve a téma fontosságát, közös európai cél talajaink további degradációjának megakadályozása.

E cél elérése érdekében az Európai Bizottság 2020. november elején közzétette új Talajvédelmi Stratégiájának ütemtervét.

Az egészséges talaj elengedhetetlen az éghajlattal és a biológiai sokféleséggel kapcsolatos célok teljesítéséhez az európai Zöld Megállapodás irányelvei alapján. Ez a kezdeményezés az EU 2030-ig szóló biológiaisokféleség-stratégiájának a része, és aktualizálja a talajpusztulás kezelésére és a földi erőforrások megőrzésére irányuló jelenlegi stratégiát.

A Talajvédelmi Stratégia céljai:

  • a talaj termékenységének megóvása,
  • az erózió mértékének csökkentése,
  • a talajok szervesanyag-készletének növelése,
  • a szennyezett területek azonosítása,
  • a degradált talajok helyreállítása.

A stratégia általános célja a talaj védelme és hosszú távon fenntartható használata.

E célok eléréséhez átfogó kutatási programokra van szükségünk, emellett a nyilvánosság figyelmét rá kell irányítani a talajvédelem szükségességére.

A talaj védelmével kapcsolatos tudatosság erősítését már gyermekeink egészen korai nevelése (óvoda) során el lehetne kezdeni. Játékos gyakorlatokkal a jövő generációi is megtanulnák a természet szeretetét, tiszteletét, és nyitottá válnának a fenntarthatóság eszméinek befogadására.

E nemes célok elérésének már számos úttörő példája van Magyarországon, például 2019. januárjában az Agrárminisztérium, az Iskolakert Alapítvány, a Váci Egyházmegyei Karitász és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara országos iskolakertprogramot indított.

A program célja, hogy a gyermekek megismerkedjenek a fenntarthatósággal, a környezettudatossággal, megismerjék természeti környezetünket, valamint az együttműködés szükségességet és hatékonyságát.

Fontos megemlíteni, hogy a környezet- és talajvédelemmel kapcsolatos oktatás nem maradhat a közoktatás szintjén. A talajvédelem fontosságát képviselni kell a felsőoktatási szakokon, kiváltképp a környezet- és természetvédelemmel, vidékfejlesztéssel és mezőgazdasággal kapcsolatos egyetemi képzéseken.

Kovács Gergő Péter

NAIK-AK

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2020/49 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Népszerű a török paprika

Törökország tavaly 35%-kal több paprikát szállított külföldre, annak ellenére, hogy 111 Európába érkező tételt kifogásoltak a határérték feletti rovarölőszer-maradvány miatt.

A legújabb tárolási módszerek

A koronavírus-járvány miatt fölértékelődött az élelmiszerbiztonság, aminek egyik fontos tényezője a megfelelő tárolás. Számos módszert dolgoztak ki a gyümölcsök minél hosszabb eltartására, a szabályozott légterű hűtőtárolás az 1950-es évek óta bevált gyakorlat.

Még a hollandokat is megelőzik: a legjobb finn termelők 200 kilónál is több uborkát szednek

Meglepetéssel olvasták a finn kígyóuborka-termesztők, hogy a FAO statisztikája szerint a kígyóuborkát termesztő országok termésátlag szerinti rangsorát Hollandia vezeti négyzetméterenként 68,38 kilogrammal. Finnországban ugyanis nem ritka az éves 200 kilogrammos hozam, így 2019-ben 93,8 kilogramm volt az országos termésátlag, tavaly pedig valószínűleg meghaladta a 100 kilogrammot.

Intelligens metszőrobot

A szórványgyümölcsösök Közép-Európában a fajokban leggazdagabb biotópok közé tartoznak. Az állományok nagy részét azonban a pusztulás fenyegeti, mivel az idős, beteg fák fenntartása épp hogy gazdaságos, a gyümölcsösök túlnyomó többségét nem, vagy nem megfelelően ápolják. Ennek eredményeképpen a fák megbetegszenek, elpusztulnak.

Varázsoljunk tavaszt: március elsejei népszokás

A március elsején beköszöntő naptári tavaszt egy kedves hagyománnyal várhatjuk, illetve marasztalhatjuk. Mivel egyébként is kicsit szeszélyes időszakról van szó, egy kis „varázslás” csak segíthet.

Emberrablók keserítik meg a nigériai gazdák életét

Emberrablók törtek be egy délnyugat-nigériai baromfitelepre, ahonnan elhurcolták többek között a gazdaság tulajdonosának fiát, Ayodeji Emmanuelt is. A 24 éves férfi elengedéséért cserébe 100 millió nairát, azaz mintegy 77 millió forintot követelnek.

Harmincezer gyertyánnal ültették be az épületet

Több mint 30.000 gyertyánnal ültették be a Düsseldorf központjában, a jól ismert Königsallee közelében található üzlet-, és irodaházként működő Kö-Bogen II épületegyüttes homlokzatát és tetőterét. A város zöld szíveként jellemzett új Kö-Bogen II projekt fő célja, hogy példát mutasson: így is lehet küzdeni az éghajlatváltozás ellen.

Versenyben a fás betegségekkel

Az utóbbi évtizedekben mind több korai tőkepusztulás következik be a szőlőkben. A fás betegségek ellen egyelőre nem tudunk növényvédő szerrel védekezni, de más segítséget adhatunk a tőkéknek. Erről szólt a Malagrow Kft. webináriuma, ahol egy új készítményt mutattak be, amely serkenti a szállítónyalábok fejlődését.

Karantén károsítók a szőlőben, avagy mit is jelent a növényegészségügyi zárlat

Az elmúlt évtizedben már megismerkedhettünk a növény­egészségügyi zárlat fogalmával, ennek lényegét nagyjából minden szakmabeli ismeri. A köznapibb kifejezések, például a „borvidék zárlata” azonban számos tévhitnek, rémhírnek adtak táptalajt, így nem árt, ha egy szakfolyóirat hasábjain újra tisztázzuk, mit jelent a bejelentési kötelezettség és a hatósági zárlat.

Széllel szemben

Fa Nándor nevét akkor ismerte meg egész Magyarország, mikor 1985 szeptemberétől 1987 szeptemberéig körbehajózta a Földet Gál József barátjával, saját építésű kis vitorlásukon, a Szent Jupáton.