Zöld Hetek

Néder Katalin
2020. 12. 05., szombat, 08:00
Amikor az ember és az erdő kapcsolatára gondolok, mindig Áprily Lajos verssora jut az eszembe: „Engem az erdő véd s szeret, utaimon erdők kisértek”, mert tökéletesen megfogalmazza, hogyan kellene nekünk, embereknek az erdőhöz viszonyulnunk. Akik az erdők közelében élnek vagy foglalkozásukból adódóan az erdőhöz kötődnek, azoknak egyszerűbb.

De hogyan lehet ugyanezt a hozzáállást elérni azoknál, akik nincsenek ilyen szerencsés helyzetben? A legjobb út a gyerekeken keresztül vezet. A környezeti nevelés negyvenéves történetében Magyarországon többször szerveződtek olyan kezdeményezések, amelyek az erdő megismerését és megszerettetését szolgálták.

Áder János a Szentendrei Református Gimnáziumban tart előadást
Áder János a Szentendrei Református Gimnáziumban tart előadást

Ilyen az Országos Erdészeti Egyesület által szervezett Erdők Hete és az októberben ötödik alkalommal meghirdetett Fenntarthatósági Témahét is.

Idén a két rendezvénysorozat időben szorosan egymást követte, így „összekötöttük” őket, hiszen azonos célt szolgálnak: a gyerekek fenntarthatóságra nevelését a természeti értékek megmentése mentén.

Kiemelt témák

A Fenntarthatósági Témahét az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) mint projektgazda kezdeményezésére 2016 óta a köznevelés egyik legnépszerűbb rendezvénysorozata, évente 1500 iskola közel 350 ezer diákját éri el. Az egyhetes szemléletformáló program célja, hogy a Föld Napjához és az ENSZ fenntartható fejlődési céljaihoz kapcsolódó üzenetet az iskolákból kiindulva a pedagógusokon és diákokon keresztül közvetítse az egész társadalom felé.

A témahét évek óta 3 kiemelt téma köré szerveződik, az idén ezek az energiahatékonyság, a klímavédelem és az egészségnevelés.

A pedagógusok felkészülését tematikus óravázlatokkal, oktatási segédanyagokkal és képzéssekkel támogatják a témahét szervezői.

Díjátadó a 2019. évi AlmaZöld konferencián
Díjátadó a 2019. évi AlmaZöld konferencián

A témahét fővédnöke kezdetektől fogva Áder János köztársasági elnök, aki minden évben személyesen is bekapcsolódik a programba: az ország egyik középiskolájában rendhagyó tanórát tart a klímaváltozásról. A rendezvénysorozat kiemelt támogatója az Emberi Erőforrások Minisztériuma mellett a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány, fő szervezője a PontVelem Nonprofit Kft.

Áprily Lajos : Szeret az erdő

Engem az erdő véd s szeret,

utaimon erdők kisértek:

bükkök, gyertyánok, égerek,

tölgyek. Fenyők is. Égig értek.

Most is, hogy visszagondolok

hajdani erdeim sorára,

a hegy felől gyönyörűen

zúg bükkös erdőnk orgonája.

S ha majd mélyebbre költözöm,

érzéstelen rommá omoltan,

egy hang közelről súgja még:

Én is az erdő fája voltam.

A partnerszervezetek közül az Agrárminisztérium már a legelső évben is támogatta a Fenntarthatósági Témahét természetvédelmi programjait.

Önkéntes szakemberek

Október 5. és 9. között megnyíltak az iskolák kapui a fenntarthatóság iránt elkötelezett szakemberek előtt, hogy önkéntesként, saját példájukkal, gondolataikkal erősítsék a témahét üzenetét a diákok számára. Várták azoknak az erdei iskoláknak és erdészeti szakembereknek a jelentkezését is, akik szívesen elmennének egy-egy iskolába, hogy beszéljenek a gyerekeknek az erdő klímavédelemben betöltött szerepéről.

A témahét ideje alatt a partnerszervezetek külső látogatási helyszíneken is fogadhattak iskolás csoportokat. Az erdőgazdaságok és erdei iskolák eddig 95 külső látogatási helyszínt és időpontot ajánlottak fel az iskolás csoportok fogadására.

Az Agrárminisztérium, a nemzeti parkok, valamint a Nemzeti Biodiverzitás- és Génmegőrzési Központ támogatásával októberben mintegy 1000 facsemetét ültettek el az iskolákban vagy az intézmények környékén, szigorúan csak tájfajta szaporítóanyagból és őshonos erdőalkotó fafajokból.

A témahét nyitórendezvényén a szervezők minden évben díjakat adnak át a Parlamentben azoknak a szervezeteknek, intézményeknek és személyeknek, akik példaértékűen vettek részt az elmúlt évek témahetein.

2017-ben a legtöbb önkéntessel a nemzeti parkok dolgozói kapcsolódtak be programokba, így a kiemelt aktivitásért Zöld Tündér-díjat vehettek át.

A Fenntarthatósági Témahét a nyertesek díjazásával, valamint a programokat lezáró, a tapasztalatokat bemutató rendezvénnyel, az AlmaZöld konferenciával és díjátadó gálával fejeződött be.

További információ: www.fenntarthatosagi.temahet.hu

Néder Katalin

a Fenntarthatósági Témahét programvezetője

Forrás: 
A Mi Erdőnk
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a A Mi Erdőnk 2020/4 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

A Mi Erdőnk
  • Várak, templomok Kemenesalján
  • Akit a fa rabul ejtett - Gáspár Péter
  • Obornaki konyha
  • A gemenci Kutyás-tölgy
  • Ősláp és erdőrezervátum
Előfizetek a NYOMTATOTT lapra
Előfizetek a DIGITÁLIS lapra

Ezeket olvasta már?

Két legyet egy csapásra: gombatermesztés gyümölcsösökben

A gombák termesztéséhez jóval kevesebb értékes termőtalaj, víz és erőforrás szükség, mint az állattenyésztéshez, mégis hasonlóan kiváló fehérjeforrások, mint a különféle húsok. Emellett szimbiózisban élnek a fákkal, tápanyagot cserélnek velük, és közösen nagy mennyiségű szén-dioxid-megkötésre képesek.
Ma már sokan tablettákkal pótolják a vitaminokat

Tavaszi vitaminhiány: amikor nem elég csak pótolni...

Mi rejtőzik a vitaminhiány palástja alatt? A vitaminhiány kialakulásának csak az egyik tényezője a teljesértékű, vitaminokban gazdag táplálkozás elhanyagolása, viszont könnyen megfeledkezünk arról, hogy a zöldségekkel és gyümölcsökkel elfogyasztott vitaminok többsége nem bioaktív, tehát a szerveinknek kell őket megfelelő formába hozni, és ehhez az kell, hogy azok jól működjenek.

Nyírségi arany magról

Baktalórántháza nemcsak a Dégenfeld Kastélymúzeumról és a nyírségi várost ölelő, természetvédelmi területként nyilvántartott erdőtömbről, hanem az ottani akácmagtermelésről is nevezetes. Magyarország akácmag igényének jelentős részét a NYÍRERDŐ Zrt. Baktalórántházi Erdészete elégíti ki.

Magyar tapasztalatokra alapozva védekeznek az osztrákok az aranysakál ellen

Mivel Magyarországon jóval nagyobb számban van jelen az aranysakál, mint Ausztriában, ezért osztrák kutatók a nádifarkasról alkotott ismereteik bővítése céljából a SEFAG Zrt. munkatársainak közreműködését kérték. Főként az erdőgazdaság csapdázási tapasztalataira voltak kíváncsiak a kutatók.

Megkezdődött a Településfásítási Program tavaszi ültetési időszaka

A fákat nem a mának, hanem a jövőnek ültetjük! Győrzámolyon kezdődött meg a Településfásítási Program III. ütemének tavaszi ültetési időszaka. A kezdeményezés indulása óta csaknem 1500 olyan település jut ingyenesen fához, amelynek a lélekszáma nem éri el a 10 ezer főt.
Albert Anker festménye

Alvás, stressz, kortizol…és a gyógynövények, amelyek segíthetnek

A jó alváshoz számos tényező optimális együttállása kell. A jó ágy sokszor nem elég. Az sem baj, ha sötét van, és ha nem valamilyen problémán kattog az agyunk. Nézzük az összefüggéseket…
Míg Nyugat-Európában csökken a takarmánygyártás, Kelet-Európában stagnál, illetve enyhén növekedik

„Kettő-öt évünk van, hogy a gázpedálra lépjünk”

Átalakul a világgazdaság, azon belül az állattenyésztés és a takarmányipar. Hogyan érdemes reagálni erre a hosszú távú fennmaradás érdekében? Erről beszélt Varga Ákos, az UBM csoport igazgatósági elnöke a Portfolio Agrárium 2023 konferenciáján, Kecskeméten.

A teljes magyar agráriumra pozitívan hat a MATE és a NAGISZ Csoport új együttműködése

A minőségi termékfejlesztés, a precíziós gazdálkodás dinamikus fejlődése és az agrárszakember-utánpótlás biztosítása érdekében a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem stratégiai együttműködési megállapodást kötött a NAGISZ Zrt.-vel Nádudvaron.

Heves megyében is elkezdődött a Településfásítási Program tavaszi ültetési időszaka.

A zöldítési program 2020-ban indult, melynek fő célja, hogy a vidéki, 10 ezer lélekszám alatti települések környezeti állapota javuljon, zöldebb, élhetőbb, vonzóbb településekké váljanak.

Az agráriumban is új energetikai szemléletre van szükség

Az energetikai problémák a mezőgazdaságban, élelmiszeriparban tevékenykedőknek is komoly kihívást jelentenek. Márciusi Energetika az agráriumban című rendezvényein a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) ezen a területen is segíteni kívánt tagjainak: helyzetértékeléssel, valamint újszerű energetikai, illetve hatékonyságnövelő megoldások bemutatásával.