Back to top

Zöld Hetek

Amikor az ember és az erdő kapcsolatára gondolok, mindig Áprily Lajos verssora jut az eszembe: „Engem az erdő véd s szeret, utaimon erdők kisértek”, mert tökéletesen megfogalmazza, hogyan kellene nekünk, embereknek az erdőhöz viszonyulnunk. Akik az erdők közelében élnek vagy foglalkozásukból adódóan az erdőhöz kötődnek, azoknak egyszerűbb.

De hogyan lehet ugyanezt a hozzáállást elérni azoknál, akik nincsenek ilyen szerencsés helyzetben? A legjobb út a gyerekeken keresztül vezet. A környezeti nevelés negyvenéves történetében Magyarországon többször szerveződtek olyan kezdeményezések, amelyek az erdő megismerését és megszerettetését szolgálták.

Áder János a Szentendrei Református Gimnáziumban tart előadást
Áder János a Szentendrei Református Gimnáziumban tart előadást

Ilyen az Országos Erdészeti Egyesület által szervezett Erdők Hete és az októberben ötödik alkalommal meghirdetett Fenntarthatósági Témahét is.

Idén a két rendezvénysorozat időben szorosan egymást követte, így „összekötöttük” őket, hiszen azonos célt szolgálnak: a gyerekek fenntarthatóságra nevelését a természeti értékek megmentése mentén.

Kiemelt témák

A Fenntarthatósági Témahét az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) mint projektgazda kezdeményezésére 2016 óta a köznevelés egyik legnépszerűbb rendezvénysorozata, évente 1500 iskola közel 350 ezer diákját éri el. Az egyhetes szemléletformáló program célja, hogy a Föld Napjához és az ENSZ fenntartható fejlődési céljaihoz kapcsolódó üzenetet az iskolákból kiindulva a pedagógusokon és diákokon keresztül közvetítse az egész társadalom felé.

A témahét évek óta 3 kiemelt téma köré szerveződik, az idén ezek az energiahatékonyság, a klímavédelem és az egészségnevelés.

A pedagógusok felkészülését tematikus óravázlatokkal, oktatási segédanyagokkal és képzéssekkel támogatják a témahét szervezői.

Díjátadó a 2019. évi AlmaZöld konferencián
Díjátadó a 2019. évi AlmaZöld konferencián

A témahét fővédnöke kezdetektől fogva Áder János köztársasági elnök, aki minden évben személyesen is bekapcsolódik a programba: az ország egyik középiskolájában rendhagyó tanórát tart a klímaváltozásról. A rendezvénysorozat kiemelt támogatója az Emberi Erőforrások Minisztériuma mellett a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány, fő szervezője a PontVelem Nonprofit Kft.

Áprily Lajos : Szeret az erdő

Engem az erdő véd s szeret,

utaimon erdők kisértek:

bükkök, gyertyánok, égerek,

tölgyek. Fenyők is. Égig értek.

Most is, hogy visszagondolok

hajdani erdeim sorára,

a hegy felől gyönyörűen

zúg bükkös erdőnk orgonája.

S ha majd mélyebbre költözöm,

érzéstelen rommá omoltan,

egy hang közelről súgja még:

Én is az erdő fája voltam.

A partnerszervezetek közül az Agrárminisztérium már a legelső évben is támogatta a Fenntarthatósági Témahét természetvédelmi programjait.

Önkéntes szakemberek

Október 5. és 9. között megnyíltak az iskolák kapui a fenntarthatóság iránt elkötelezett szakemberek előtt, hogy önkéntesként, saját példájukkal, gondolataikkal erősítsék a témahét üzenetét a diákok számára. Várták azoknak az erdei iskoláknak és erdészeti szakembereknek a jelentkezését is, akik szívesen elmennének egy-egy iskolába, hogy beszéljenek a gyerekeknek az erdő klímavédelemben betöltött szerepéről.

A témahét ideje alatt a partnerszervezetek külső látogatási helyszíneken is fogadhattak iskolás csoportokat. Az erdőgazdaságok és erdei iskolák eddig 95 külső látogatási helyszínt és időpontot ajánlottak fel az iskolás csoportok fogadására.

Az Agrárminisztérium, a nemzeti parkok, valamint a Nemzeti Biodiverzitás- és Génmegőrzési Központ támogatásával októberben mintegy 1000 facsemetét ültettek el az iskolákban vagy az intézmények környékén, szigorúan csak tájfajta szaporítóanyagból és őshonos erdőalkotó fafajokból.

A témahét nyitórendezvényén a szervezők minden évben díjakat adnak át a Parlamentben azoknak a szervezeteknek, intézményeknek és személyeknek, akik példaértékűen vettek részt az elmúlt évek témahetein.

2017-ben a legtöbb önkéntessel a nemzeti parkok dolgozói kapcsolódtak be programokba, így a kiemelt aktivitásért Zöld Tündér-díjat vehettek át.

A Fenntarthatósági Témahét a nyertesek díjazásával, valamint a programokat lezáró, a tapasztalatokat bemutató rendezvénnyel, az AlmaZöld konferenciával és díjátadó gálával fejeződött be.

További információ: www.fenntarthatosagi.temahet.hu

Néder Katalin

a Fenntarthatósági Témahét programvezetője

Forrás: 
A Mi Erdőnk
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a A Mi Erdőnk 2020/4 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Madárgyűrűzési bemutató lesz a Fiumei úti sírkertben szombaton

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) budapesti helyi csoportja és a Nemzeti Örökség Intézetének (NÖRI) együttműködésében az MME szakemberei madárgyűrűzési bemutatót tartanak a Fiumei úti sírkertben január 28-án, szombaton délelőtt.

Miért telelnek nálunk egyes gólyák?

A gólyák kora ősszel hatalmas csapatokban indulnak haza, Afrika felé. Kétségtelen, hogy ez az út és az ott tartózkodás is sok veszélyt tartogat számukra, ősi ösztönük mégis erre biztatja őket. Ennek ellenére néhányan mégis megkísérlik nálunk eltölteni a telet. Mi lehet az oka ennek a kockázatos lépésnek?

A vakond lett az év emlőse

A több mint 120 éve védett vakondot választotta 2023-ban az év emlősének a Vadonleső Program, amelyet az Agrárminisztérium (AM) és a Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. működtet a Magyar Természettudományi Múzeum közreműködésével.

Továbbra is óriási az érdeklődés a települések fásítására

Idén már harmadik alkalommal jelentkezhettek az Agrárminisztérium Településfásítási Programjára, a 10 ezer főnél kisebb települések. Az ország legnagyobb fásítási programjának három szakaszában eddig ezernyolcszáz település 46 ezer fát igényelt.

Ha lapos hasra vágyunk, ezeket a reggeli ételeket kell száműznünk…

Sokszor mondják, hogy a reggeli a nap legfontosabb étkezése. Akár igaz ez a mondás, akár nem, tagadhatatlan, hogy a nap indítása mindenképpen fontos az egészség szempontjából - különösen, ha arról van szó, hogy milyen ételeket juttatunk a szervezetünkbe.

Az inváziós jószágok a meghódított területeken új fajokká alakulhatnak

Bár azt hinnénk, hogy az evolúció egy gleccser sebességével vetekszik, azonban faji szinten ez közel sem igaz. Minden alkalommal, amikor az élőlények utódokat hoznak létre, megtörténik a természetes kiválasztódás. A napi szintű genetikai keresztezések - beleértve a mutációk kialakulását is - új generációkat hoznak létre, melyekre aztán hatni fog a szelekciós nyomás.

Februárban indul az ország első agrárdiplomáciai menedzser képzése

A nemzetközi agrárkereskedelmi együttműködések sikeréhez és további fejlődéséhez elengedhetetlen a megfelelő szakmai képviselet. Ennek támogatása érdekében indít agrárdiplomáciai menedzser szakirányú továbbképzést 2023 februárjában a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem az Agrárminisztériummal együttműködve.

A madárinfluenza legnagyobb vesztese a fekete hattyú lehet

Az ausztrál fekete hattyú egyedi genetikája miatt a faj sebezhető az olyan vírusos betegségekkel szemben, mint a madárinfluenza - derült ki a Queenslandi Egyetem (UQ) kutatásából.

Viszlát fogyókúra!

Testünkkel kapcsolatban sokszor vannak teljesíthetetlen elvárásaink. Ezek elsősorban az ismeretek hiányából fakadnak és rendszerint csalódással végződnek.

Válaszok az éghajlatváltozásra

A Magyar Önkormányzati Főkertész Szövetség decemberi konferenciáján a klímaváltozás kihívásait, a közcélú zöldfelületek kialakításának lehetőségeit és növényalkalmazási kérdéseit részletezték. A rendezvényen kiemelten szóltak az épületek energiahatékonyságát növelő, a csapadékvíz elvezetésében kulcsszerepet játszó zöldtetőkről, zöldhomlokzatokról, a szárazságtűrő fűfajokról, valamint a közterületeken gondot okozó károsítókról.