Back to top

Túlzásba vitt antibiotikumok - Milyen lesz a hús minősége a Brexit után?

A jelentések szerint az Amerikai Egyesült Államok és Kanada állattartó telepein ötször annyi antibiotikumot használnak, mint az Egyesült Királyságban. Európában pedig tovább szigorítják az antibiotikumok használatát. Felmerül a britekben a kérdés, hogy milyen minőségi előírások fognak vonatkozni az import hústermékekre a Brexit után és vajon fel tudják-e venni a versenyt az olcsóbb hússal.

Néhány kulcsfontosságú országban túlzásba viszik az antibiotikum használatot. Az Egyesült Királyság reméli, hogy a Brexit után megkötheti a kereskedelmi megállapodást – derül ki egy jelentésből, amely félelmeket vet fel, hogy a jövőbeni megállapodások kockázatosak lehetnek a közegészségügyre és a brit gazdálkodásra egyaránt.

Az Egyesült Államok, Ausztrália, Új-Zéland és Kanada nem szabályozzák az állatok takarmányába kevert antibiotikum használatát.

Az Egyesült Államokban és Kanadában a mezőgazdasági üzemek antibiotikum használata körülbelül ötszöröse, mint amit az Egyesült Királyságban használnak – derül ki az Alliance to Save Our Antibiotics által összeállított adatokból.

Az így előállított hús olcsóbb, mert az állatok gyorsabban nőnek és túlzsúfolt körülmények között tarthatók. Az Európai Unió viszont biztonsági és közegészségügyi okokból hamarosan betiltja az antibiotikum használatát.

A jelentés szerint az Egyesült Államok a szarvasmarha állományainál hétszer, a sertésállománynál pedig kétszer annyi antibiotikumot használ, mint az Egyesült Királyság. Ausztráliában az antibiotikum, baromfinál történő alkalmazása tizenhatszor magasabb, mint az Egyesült Királyságban, a sertéseknél pedig körülbelül háromszoros ez az arány.

A felhasznált gyógyszerek egy része szintén nagy problémákat vetnek fel.

Az Egyesült Államokban engedélyezik a növekedésserkentő bacitracin antibiotikum használatát is, pedig tudományos bizonyítékok támasztják alá, hogy az növeli az emberek életveszélyes fertőzéseinek kezelésére használt, kolisztin antibiotikum szembeni rezisztenciát.

Cóilín Nunan, az Alliance to Save Our Antibiotics tudományos tanácsadója elmondta: „Az antibiotikum-rezisztencia globális probléma és világszerte szigorítanunk kell a normákat ahhoz, hogy megakadályozhassuk annak növekedését. A szabadkereskedelmi megállapodásoknak ezt figyelembe kell venniük.”

A brit gazdálkodók szembesültek azzal, hogy az Egyesült Királyságba importált antibiotikummal kezelt hús árával, a megszokott módon nem fogják tudni felvenni a versenyt.

A gazdák a költségeik csökkentése érdekében kénytelenek lesznek szűkebb helyen tartani állataikat, csak így tudnak majd életben maradni a külföldről érkezett áruk mellett.

„Az Egyesült Királyság kistermelő állattartói kénytelenek lesznek csökkenteni előállítási költségeiket, ami azt jelenti, hogy több állatott kell kisebb helyre zsúfolniuk, ami az antibiotikum használat növelését vonzza magával” – mondta Nunan.

„Egyik új kereskedelmi megállapodás sem sértheti a brit normákat és nem veszélyeztethetik a közegészségügyet azáltal, hogy antibiotikumon nevelkedett állatok olcsó húsát és tejtermékeit engednék be az Egyesült Királyság területére.”

A világ más pontjaihoz képest, az Európai Unióban szigorúbban ellenőrzik az antibiotikum használatát, emellett a gyógyszeres növekedésserkentők használatát 2006 óta tiltják. Az Egyesült Királyság mezőgazdaságában használt antibiotikum mennyisége az elmúlt öt évben visszaesett, bár tavaly enyhe emelkedés volt tapasztalható.

Alig több mint egy év múlva, 2022 januárjától a szigorúbb uniós szabályozások teljes mértékben megtiltják a növekedésserkentő antibiotikumokkal rutinszerűen kezelt hús behozatalát, és megtiltják az állomány mindennemű megelőző antibiotikus tömeges kezelését.

Az Egyesült Királyság valószínűleg nem írja alá a tilalomról szóló szabályozást.

Nunan a készülő uniós szabályozást „hatalmas előrelépésnek” nevezte és felszólította a minisztereket, hogy fogadják el azokat az Egyesült Királyságban. „Az Egyesült Királyság kormányának köteleznie kell magát a [megelőző tömeges gyógyszeres kezelés] tilalmának végrehajtására, mivel az önkéntes fellépésre való támaszkodás hosszú távon nem fenntartható megközelítés. Biztosítania kell azt is, hogy a kereskedelmi megállapodások magas követelményeket szabjanak az import számára az emberi egészség védelme és a brit normák aláásásának elkerülése érdekében.”

Forrás: 
theguardian.com

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Minden, amit a rostokról tudni kell - 14 magas rosttartalmú élelmiszer

Tudjuk, hogy a szervezetünknek rostra van szüksége, de azt is, hogy miért? A szervezetünk nem tudja kellően megemészteni a rostokat, de pont ezért van szükségünk rájuk, hogy edzésben tartsuk. Ezek a tápanyagok segítenek szervezetünknek szabályozni például a cukrokat, ezáltal kordában tartva az éhségérzetet.

Gyógynövények állatnak és embernek - Megelőzésre és terápiára is

A vadon élő állatok szinte ösztönösen tudják, hogy melyik növényt fogyasszák el szükség esetén. A növényevők könnyű helyzetben vannak, hiszen legelés közben válogathatnak a réten, de sok húsevő faj is növényeket fogyaszt, ha baja van – gondoljunk a macskákra, amikor füvet esznek.

Betakarítónap a helyi termékekért

Egyre inkább visszatérnek a termelésbe az olyan gazdák, akik nemcsak minél finomabb és jobb, hanem egyben egészséges termékeket akarnak kínálni az embereknek, és ez egyre inkább bekerül a köztudatba. A Reziben tartott Gyümölcsoltó és –betakarító Nap évek óta kiváló alkalmat nyújt, hogy olyan gazdálkodók is bemutatkozzanak a nagyközönségnek, akik egyelőre kicsiben termelnek.

Nem csak vakarózásra használják a fiatal üszők a keféket

A tejelő szarvasmarhák természetes ösztöne, hogy tisztogatják magukat és vakaróznak. Ha lehetőségük van rá, kortól függetlenül az összes jószág előszeretettel használja napi szinten az automata keféket. A Journal of Dairy Science tudományos lapban megjelent kutatás azonban elsőként jellemzi a nem motoros kefék használatát az elválasztott tejelő üszők körében.

Lazítson le egy naranccsal

A narancs gazdag C-vitaminban, rostban és olyan tápanyagokat tartalmaz, amelyek segíthetnek a stresszoldásban.

Farkasjárta vidéken gazdálkodnak – beszélgetés gazdákkal

A Haszonállat-védelem és nagyragadozók című konferencia második napja a gazdákról szólt, arról hogyan védik, illetve védhetik meg állataikat a szomszédságból a birtokaikra látogató farkasoktól. Volt szó a Kuvasz-Őr Nagyragadozó-védelmi Alapítvány tevékenységéről, a villanypásztorokról és a gazdák személyes tapasztalatairól is.

A mindennapi étrendtervezés titka

Ön elég zöldséget eszik? Tudja, hogy a szervezetének mennyi zöldségre van szüksége naponta?

Gigantikus gorilla tornyosul a Wall Street-en sétálók fölé

Harambe-t a gorillát 2016 májusában lőtte le egy cincinnati állatkert gondozója, aki féltette annak a kisgyermeknek biztonságát, aki bemászott a gorilla ketrecébe.

Tüske nélkül - A szeder a kertünkben

Hazánkban is őshonos növény a szeder, szúrós, vékony indái belekapaszkodnak az erdőjárók ruhájába, nyár végén viszont cserébe elszopogathatjuk nedvdús, kissé fanyar gyümölcsét. Nemesített változatai sokkal erősebb növekedésű és tüske nélküli fajták, a gyümölcsük sokszorosan nagyobb, mint az erdei szederé, és az ízük is sokkal kellemesebb.

Az erőforrások hatékonyabb felhasználásával lesz fenntartható a gazdálkodásunk

Negyedik fenntarthatósági konferenciáját szervezte meg a BASF, ahol arra kerestek megoldásokat, hogyan lehet hosszú távon fenntarthatóvá tenni a mezőgazdasági termelést úgy, hogy közben megfeleljen a gazdasági, környezeti és méltányossági szempontoknak is. Az MTA székházában rendezett tanácskozáson dr. Thomas Narbeshuber, a BASF Hungária Kft. ügyvezetője az egyik legnagyobb kihívásnak nevezte az EU Farm to fork programját.