Back to top

Túlzásba vitt antibiotikumok - Milyen lesz a hús minősége a Brexit után?

A jelentések szerint az Amerikai Egyesült Államok és Kanada állattartó telepein ötször annyi antibiotikumot használnak, mint az Egyesült Királyságban. Európában pedig tovább szigorítják az antibiotikumok használatát. Felmerül a britekben a kérdés, hogy milyen minőségi előírások fognak vonatkozni az import hústermékekre a Brexit után és vajon fel tudják-e venni a versenyt az olcsóbb hússal.

Néhány kulcsfontosságú országban túlzásba viszik az antibiotikum használatot. Az Egyesült Királyság reméli, hogy a Brexit után megkötheti a kereskedelmi megállapodást – derül ki egy jelentésből, amely félelmeket vet fel, hogy a jövőbeni megállapodások kockázatosak lehetnek a közegészségügyre és a brit gazdálkodásra egyaránt.

Az Egyesült Államok, Ausztrália, Új-Zéland és Kanada nem szabályozzák az állatok takarmányába kevert antibiotikum használatát.

Az Egyesült Államokban és Kanadában a mezőgazdasági üzemek antibiotikum használata körülbelül ötszöröse, mint amit az Egyesült Királyságban használnak – derül ki az Alliance to Save Our Antibiotics által összeállított adatokból.

Az így előállított hús olcsóbb, mert az állatok gyorsabban nőnek és túlzsúfolt körülmények között tarthatók. Az Európai Unió viszont biztonsági és közegészségügyi okokból hamarosan betiltja az antibiotikum használatát.

A jelentés szerint az Egyesült Államok a szarvasmarha állományainál hétszer, a sertésállománynál pedig kétszer annyi antibiotikumot használ, mint az Egyesült Királyság. Ausztráliában az antibiotikum, baromfinál történő alkalmazása tizenhatszor magasabb, mint az Egyesült Királyságban, a sertéseknél pedig körülbelül háromszoros ez az arány.

A felhasznált gyógyszerek egy része szintén nagy problémákat vetnek fel.

Az Egyesült Államokban engedélyezik a növekedésserkentő bacitracin antibiotikum használatát is, pedig tudományos bizonyítékok támasztják alá, hogy az növeli az emberek életveszélyes fertőzéseinek kezelésére használt, kolisztin antibiotikum szembeni rezisztenciát.

Cóilín Nunan, az Alliance to Save Our Antibiotics tudományos tanácsadója elmondta: „Az antibiotikum-rezisztencia globális probléma és világszerte szigorítanunk kell a normákat ahhoz, hogy megakadályozhassuk annak növekedését. A szabadkereskedelmi megállapodásoknak ezt figyelembe kell venniük.”

A brit gazdálkodók szembesültek azzal, hogy az Egyesült Királyságba importált antibiotikummal kezelt hús árával, a megszokott módon nem fogják tudni felvenni a versenyt.

A gazdák a költségeik csökkentése érdekében kénytelenek lesznek szűkebb helyen tartani állataikat, csak így tudnak majd életben maradni a külföldről érkezett áruk mellett.

„Az Egyesült Királyság kistermelő állattartói kénytelenek lesznek csökkenteni előállítási költségeiket, ami azt jelenti, hogy több állatott kell kisebb helyre zsúfolniuk, ami az antibiotikum használat növelését vonzza magával” – mondta Nunan.

„Egyik új kereskedelmi megállapodás sem sértheti a brit normákat és nem veszélyeztethetik a közegészségügyet azáltal, hogy antibiotikumon nevelkedett állatok olcsó húsát és tejtermékeit engednék be az Egyesült Királyság területére.”

A világ más pontjaihoz képest, az Európai Unióban szigorúbban ellenőrzik az antibiotikum használatát, emellett a gyógyszeres növekedésserkentők használatát 2006 óta tiltják. Az Egyesült Királyság mezőgazdaságában használt antibiotikum mennyisége az elmúlt öt évben visszaesett, bár tavaly enyhe emelkedés volt tapasztalható.

Alig több mint egy év múlva, 2022 januárjától a szigorúbb uniós szabályozások teljes mértékben megtiltják a növekedésserkentő antibiotikumokkal rutinszerűen kezelt hús behozatalát, és megtiltják az állomány mindennemű megelőző antibiotikus tömeges kezelését.

Az Egyesült Királyság valószínűleg nem írja alá a tilalomról szóló szabályozást.

Nunan a készülő uniós szabályozást „hatalmas előrelépésnek” nevezte és felszólította a minisztereket, hogy fogadják el azokat az Egyesült Királyságban. „Az Egyesült Királyság kormányának köteleznie kell magát a [megelőző tömeges gyógyszeres kezelés] tilalmának végrehajtására, mivel az önkéntes fellépésre való támaszkodás hosszú távon nem fenntartható megközelítés. Biztosítania kell azt is, hogy a kereskedelmi megállapodások magas követelményeket szabjanak az import számára az emberi egészség védelme és a brit normák aláásásának elkerülése érdekében.”

Forrás: 
theguardian.com

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Jeff Daniels színészről neveztek el egy pókölő élősködőt

Jeff Daniels amerikai színészről neveztek el egy pókölő élősködőt amerikai tudósok - írta a The Guardian online kiadása.

Befejeződött a LABOR rendszer fejlesztése

A 2022. január 1-jén átadott utolsó funkciókkal lezárult az állategészségügyi diagnosztikát kiszolgáló LABOR rendszer kialakítása és üzembe helyezése. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) 2021. július 1-jétől több lépcsőben hajtotta végre az ágazat ügyviteli rendszerének átvezetését a digitális térbe.

Felfedezték a világ két legkisebb szárazföldi csigafaját

A világ legkisebb két szárazföldi csigafaját fedezte fel és írta le egy nemzetközi kutatócsoport, Páll-Gergely Barna, az ELKH Agrártudományi Kutatóközpont (ATK) Növényvédelmi Intézetének munkatársa vezetésével. Az Angustopila psammion és az Angustopila coprologos fajok jelenleg a világ legkisebb szárazföldi puhatestű állatai.

Fekete gyémánt

A franciaországi Vaucluse megyében öt szarvasgomba-termesztő nemrégiben létrehozta az első közös szarvasgombamárkát. A Le Diamant Noir du Vaucluse (Vaucluse fekete gyémántja) márka szavatolja a szarvasgomba francia eredetét, frissességét és növényvédőszer-mentességét.

A koronavírus alatt ez a legveszélyesebb élelmiszer-összetevő az immunrendszer számára

Amikor a koronavírus-járvány első hulláma elérte az Egyesült Államokat, világossá vált, hogy a lélegeztető gépekre helyezett betegeknek számos alapbetegsége volt. Ezek között olyan anyagcserezavarok voltak, mint az elhízás és a cukorbetegség, amelyek száma az elmúlt években az Egyesült Államokban ugrásszerűen nőtt.

Az a kérdés, lesz-e egyáltalán csirkehús

Amennyiben a kereskedelem megpróbálja átterhelni a kormányzati intézkedés negatív hatásait a komoly gondokkal küszködő baromfi termékpályára, annak súlyos, nehezen visszafordítható következményei lesznek. Az élelmiszerárstop hatásairól kérdeztük dr. Csorbai Attilát, a Baromfi Termék Tanács elnökét. Szerinte az kérdés, lesz-e egyáltalán elegendő baromfihús a hazai piacon.

37 ezer kacsát vágnak le Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a madárinfluenza miatt

Ismét felütötte a fejét a magas patogenitású madárinfluenza Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében. A vírust ezúttal Csengerújfaluban, egy 37 ezer egyedet számláló pecsenyekacsa-tartó gazdaságban mutatta ki a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriuma.

Élelmiszerár-stop: védi a beszállítókat a szabályozás

Az élelmiszerár-rögzítés nem okoz hátrányt a hazai termelőknek, beszállítóknak, az alapvetően a kiskereskedelmet érinti, és csak a profitjuk kis százalékát – hangsúlyozza a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara. A mostani döntés a külföldi hasonló intézkedésekhez képest jobban védi a beszállítókat, és nem várható áruhiány, ahogy az import áruk mennyiségének növekedése sem.

Az Auchan idén 3,2 milliárd forintot fordít béremelésre

Megállapodott az idei béremelésről az Auchan Retail Magyarország és a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezete (KASZ), az áruházlánc idén 3,2 milliárd forintot fordít béremelésre - közölte az Auchan kedden az MTI-vel.

Elhatárolódtak a minisztertől

Nem nyerte el honfitársai tetszését a spanyol fogyasztásügyi miniszter, Alberto Garzón javaslata, amiben a növényi alapú étrendet próbálta népszerűsíteni. Nemrég egy interjúban arra biztatta honfitársait, gondolják át, mennyi húst esznek, és hogy ez milyen hatást gyakorol a környezetre, különösen ami az ipari méretű marhahústermelést illeti.