Back to top

Túlzásba vitt antibiotikumok - Milyen lesz a hús minősége a Brexit után?

A jelentések szerint az Amerikai Egyesült Államok és Kanada állattartó telepein ötször annyi antibiotikumot használnak, mint az Egyesült Királyságban. Európában pedig tovább szigorítják az antibiotikumok használatát. Felmerül a britekben a kérdés, hogy milyen minőségi előírások fognak vonatkozni az import hústermékekre a Brexit után és vajon fel tudják-e venni a versenyt az olcsóbb hússal.

Néhány kulcsfontosságú országban túlzásba viszik az antibiotikum használatot. Az Egyesült Királyság reméli, hogy a Brexit után megkötheti a kereskedelmi megállapodást – derül ki egy jelentésből, amely félelmeket vet fel, hogy a jövőbeni megállapodások kockázatosak lehetnek a közegészségügyre és a brit gazdálkodásra egyaránt.

Az Egyesült Államok, Ausztrália, Új-Zéland és Kanada nem szabályozzák az állatok takarmányába kevert antibiotikum használatát.

Az Egyesült Államokban és Kanadában a mezőgazdasági üzemek antibiotikum használata körülbelül ötszöröse, mint amit az Egyesült Királyságban használnak – derül ki az Alliance to Save Our Antibiotics által összeállított adatokból.

Az így előállított hús olcsóbb, mert az állatok gyorsabban nőnek és túlzsúfolt körülmények között tarthatók. Az Európai Unió viszont biztonsági és közegészségügyi okokból hamarosan betiltja az antibiotikum használatát.

A jelentés szerint az Egyesült Államok a szarvasmarha állományainál hétszer, a sertésállománynál pedig kétszer annyi antibiotikumot használ, mint az Egyesült Királyság. Ausztráliában az antibiotikum, baromfinál történő alkalmazása tizenhatszor magasabb, mint az Egyesült Királyságban, a sertéseknél pedig körülbelül háromszoros ez az arány.

A felhasznált gyógyszerek egy része szintén nagy problémákat vetnek fel.

Az Egyesült Államokban engedélyezik a növekedésserkentő bacitracin antibiotikum használatát is, pedig tudományos bizonyítékok támasztják alá, hogy az növeli az emberek életveszélyes fertőzéseinek kezelésére használt, kolisztin antibiotikum szembeni rezisztenciát.

Cóilín Nunan, az Alliance to Save Our Antibiotics tudományos tanácsadója elmondta: „Az antibiotikum-rezisztencia globális probléma és világszerte szigorítanunk kell a normákat ahhoz, hogy megakadályozhassuk annak növekedését. A szabadkereskedelmi megállapodásoknak ezt figyelembe kell venniük.”

A brit gazdálkodók szembesültek azzal, hogy az Egyesült Királyságba importált antibiotikummal kezelt hús árával, a megszokott módon nem fogják tudni felvenni a versenyt.

A gazdák a költségeik csökkentése érdekében kénytelenek lesznek szűkebb helyen tartani állataikat, csak így tudnak majd életben maradni a külföldről érkezett áruk mellett.

„Az Egyesült Királyság kistermelő állattartói kénytelenek lesznek csökkenteni előállítási költségeiket, ami azt jelenti, hogy több állatott kell kisebb helyre zsúfolniuk, ami az antibiotikum használat növelését vonzza magával” – mondta Nunan.

„Egyik új kereskedelmi megállapodás sem sértheti a brit normákat és nem veszélyeztethetik a közegészségügyet azáltal, hogy antibiotikumon nevelkedett állatok olcsó húsát és tejtermékeit engednék be az Egyesült Királyság területére.”

A világ más pontjaihoz képest, az Európai Unióban szigorúbban ellenőrzik az antibiotikum használatát, emellett a gyógyszeres növekedésserkentők használatát 2006 óta tiltják. Az Egyesült Királyság mezőgazdaságában használt antibiotikum mennyisége az elmúlt öt évben visszaesett, bár tavaly enyhe emelkedés volt tapasztalható.

Alig több mint egy év múlva, 2022 januárjától a szigorúbb uniós szabályozások teljes mértékben megtiltják a növekedésserkentő antibiotikumokkal rutinszerűen kezelt hús behozatalát, és megtiltják az állomány mindennemű megelőző antibiotikus tömeges kezelését.

Az Egyesült Királyság valószínűleg nem írja alá a tilalomról szóló szabályozást.

Nunan a készülő uniós szabályozást „hatalmas előrelépésnek” nevezte és felszólította a minisztereket, hogy fogadják el azokat az Egyesült Királyságban. „Az Egyesült Királyság kormányának köteleznie kell magát a [megelőző tömeges gyógyszeres kezelés] tilalmának végrehajtására, mivel az önkéntes fellépésre való támaszkodás hosszú távon nem fenntartható megközelítés. Biztosítania kell azt is, hogy a kereskedelmi megállapodások magas követelményeket szabjanak az import számára az emberi egészség védelme és a brit normák aláásásának elkerülése érdekében.”

Forrás: 
theguardian.com

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Ipari kenderrel a nitrogén- és metánkibocsátás csökkentéséért

Szántóföldi iparikender-termesztéssel csökkenteni lehetne a mezőgazdaság nitrogén-, metán- és CO2-kibocsátását, vagyis fontos szerepet játszhatna a kultúra a fenntartható mezőgazdaságban.

Ne a támogatás legyen az állattartó jövedelme!

A jövőben az állattenyésztésnek és az állattartásnak különböző feladatokra kell fókuszálnia. Erről Nagy István agrárminiszter beszélt a KÁN Egyetemi Napok nulladik napján, Kaposváron az Állattenyésztők napja alkalmából tartott tanácskozáson.

Feléledhet a háztáji sertéstartás?

2001-ben az ország vágósertés-termelésének közel 60 százalékát a kisüzemek, a háztáji és kisegítő gazdaságok állították elő. Tevékenységükre annak ellenére szükség volt, hogy termelésük szintje és az előállított sertések minősége rendkívüli módon ingadozott, ami nem mellesleg zavarta a piaci egyensúlyt.

Háromszázezer tonna ételt pazarlunk el évente

Magyarországon a teljes élelmiszerhulladék mennyisége a becslések szerint 1,8 millió tonna évente – tájékoztatott a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih), amely a háztartási élelmiszerhulladékok vonatkozásában végez felméréseket.

Dióliget nem csak diófákkal

„Fiatal vállalkozók lévén abban hiszünk, hogy meg kell találni a saját utunkat, amit követve sikeresek lehetünk, ha tanulunk, és ha emellett tartani tudjuk a minőséget” – vallja Szabó Dániel és felesége, Szabó-Hajós Tímea. Ők álmodták meg és hozták létre a magyar falusi élet régmúltját, az agrárium szépségeit és hagyományait felidéző Dióligetet Óhídon.

Különleges almás sütemény lett Budapest desszertje

A Veranda Cukiműhely Budapest aranyalmája elnevezésű süteménye lett idén Budapest desszertje. A linzer lapra helyezett giandujás-almás édesség először az Édes Napok Budapest csokoládé- és édességünnepen kóstolható meg a péntektől vasárnapig a Szent István-bazilika előtt.

Négymilliárd forintból bővített az egyik legnagyobb baromfi-feldolgozó

Mintegy négymilliárd forint költséggel bővítette termelési kapacitását az elmúlt bő egy évben a Hungerit Zrt. - tájékoztatta a cég az iparszerű baromfi-feldolgozás szentesi indulásának centenáriuma alkalmából az MTI-t.

34 éve nem drágult ennyire az élet Spanyolországban

Spanyolországban átlagosan 15,2 százalékkal drágult a háztartások által leginkább vásárolt termékeket tartalmazó fogyasztói kosár egy év alatt, amelynek mértékére nem volt példa az elmúlt 34 évben - állapította meg az egyik legjelentősebb fogyasztóvédelmi szakmai szervezet, az OCU kedden közzétett szokásos éves jelentésében.

A túléléshez kitartás, tudás és technológia kell

Talán soha nem volt ennyire nehéz állattenyésztőnek lenni – ennek ellenére a termelők a végsőkig kitartanak. Ahogy egy kis szarvasmarhatartó-gazdaság tulajdonosa fogalmaz: csak az veszít, aki feladja. Az Állattenyésztők Napja alkalmából Zászlós Tiborral, a Magyar Állattenyésztők Szövetségének elnökével az ágazat jelenlegi helyzetét értékeltük.

Vakcina a borjúhasmenés megelőzésére

Egy német állategészségügyi vállalat, a Boehringer Ingelheim Animal Health piacra dobta az első borjúhasmenés megelőzésére alkalmas vakcinát, a Fencovis-t.