Back to top

Túlzásba vitt antibiotikumok - Milyen lesz a hús minősége a Brexit után?

A jelentések szerint az Amerikai Egyesült Államok és Kanada állattartó telepein ötször annyi antibiotikumot használnak, mint az Egyesült Királyságban. Európában pedig tovább szigorítják az antibiotikumok használatát. Felmerül a britekben a kérdés, hogy milyen minőségi előírások fognak vonatkozni az import hústermékekre a Brexit után és vajon fel tudják-e venni a versenyt az olcsóbb hússal.

Néhány kulcsfontosságú országban túlzásba viszik az antibiotikum használatot. Az Egyesült Királyság reméli, hogy a Brexit után megkötheti a kereskedelmi megállapodást – derül ki egy jelentésből, amely félelmeket vet fel, hogy a jövőbeni megállapodások kockázatosak lehetnek a közegészségügyre és a brit gazdálkodásra egyaránt.

Az Egyesült Államok, Ausztrália, Új-Zéland és Kanada nem szabályozzák az állatok takarmányába kevert antibiotikum használatát.

Az Egyesült Államokban és Kanadában a mezőgazdasági üzemek antibiotikum használata körülbelül ötszöröse, mint amit az Egyesült Királyságban használnak – derül ki az Alliance to Save Our Antibiotics által összeállított adatokból.

Az így előállított hús olcsóbb, mert az állatok gyorsabban nőnek és túlzsúfolt körülmények között tarthatók. Az Európai Unió viszont biztonsági és közegészségügyi okokból hamarosan betiltja az antibiotikum használatát.

A jelentés szerint az Egyesült Államok a szarvasmarha állományainál hétszer, a sertésállománynál pedig kétszer annyi antibiotikumot használ, mint az Egyesült Királyság. Ausztráliában az antibiotikum, baromfinál történő alkalmazása tizenhatszor magasabb, mint az Egyesült Királyságban, a sertéseknél pedig körülbelül háromszoros ez az arány.

A felhasznált gyógyszerek egy része szintén nagy problémákat vetnek fel.

Az Egyesült Államokban engedélyezik a növekedésserkentő bacitracin antibiotikum használatát is, pedig tudományos bizonyítékok támasztják alá, hogy az növeli az emberek életveszélyes fertőzéseinek kezelésére használt, kolisztin antibiotikum szembeni rezisztenciát.

Cóilín Nunan, az Alliance to Save Our Antibiotics tudományos tanácsadója elmondta: „Az antibiotikum-rezisztencia globális probléma és világszerte szigorítanunk kell a normákat ahhoz, hogy megakadályozhassuk annak növekedését. A szabadkereskedelmi megállapodásoknak ezt figyelembe kell venniük.”

A brit gazdálkodók szembesültek azzal, hogy az Egyesült Királyságba importált antibiotikummal kezelt hús árával, a megszokott módon nem fogják tudni felvenni a versenyt.

A gazdák a költségeik csökkentése érdekében kénytelenek lesznek szűkebb helyen tartani állataikat, csak így tudnak majd életben maradni a külföldről érkezett áruk mellett.

„Az Egyesült Királyság kistermelő állattartói kénytelenek lesznek csökkenteni előállítási költségeiket, ami azt jelenti, hogy több állatott kell kisebb helyre zsúfolniuk, ami az antibiotikum használat növelését vonzza magával” – mondta Nunan.

„Egyik új kereskedelmi megállapodás sem sértheti a brit normákat és nem veszélyeztethetik a közegészségügyet azáltal, hogy antibiotikumon nevelkedett állatok olcsó húsát és tejtermékeit engednék be az Egyesült Királyság területére.”

A világ más pontjaihoz képest, az Európai Unióban szigorúbban ellenőrzik az antibiotikum használatát, emellett a gyógyszeres növekedésserkentők használatát 2006 óta tiltják. Az Egyesült Királyság mezőgazdaságában használt antibiotikum mennyisége az elmúlt öt évben visszaesett, bár tavaly enyhe emelkedés volt tapasztalható.

Alig több mint egy év múlva, 2022 januárjától a szigorúbb uniós szabályozások teljes mértékben megtiltják a növekedésserkentő antibiotikumokkal rutinszerűen kezelt hús behozatalát, és megtiltják az állomány mindennemű megelőző antibiotikus tömeges kezelését.

Az Egyesült Királyság valószínűleg nem írja alá a tilalomról szóló szabályozást.

Nunan a készülő uniós szabályozást „hatalmas előrelépésnek” nevezte és felszólította a minisztereket, hogy fogadják el azokat az Egyesült Királyságban. „Az Egyesült Királyság kormányának köteleznie kell magát a [megelőző tömeges gyógyszeres kezelés] tilalmának végrehajtására, mivel az önkéntes fellépésre való támaszkodás hosszú távon nem fenntartható megközelítés. Biztosítania kell azt is, hogy a kereskedelmi megállapodások magas követelményeket szabjanak az import számára az emberi egészség védelme és a brit normák aláásásának elkerülése érdekében.”

Forrás: 
theguardian.com

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A rejtélyes luteolin, amely felveszi a harcot a gyulladás és a szorongás elleni küzdelemben

A krónikus gyulladás számtalan betegség kiváltó oka. Bár sok dolog kiválthat gyulladást a szervezetben, a jó hír az, hogy rengeteg olyan tápanyag van, amely segíthet kordában tartani. Az egyik ilyen tápanyag, amelyet szem előtt kell tartani, a luteolin, amely számos növényi eredetű élelmiszerforrásban megtalálható.

Gyógynövények: kihasználatlan sokféleség

Biológiai sokféleség szempontjából hatalmas potenciál lakozik a gyógynövényekben is, többnyire kihasználatlanul. Mai életünket tekintve, a legtöbb háztartásban már a kamillateát sem használják, annak ellenére, hogy jótékony hatásait mindenki ismeri.

Fenntartható falatok

A megtermelt ételek harmadát nem eszi meg senki. Néhány tehetséges magyar fiatal olyan üzleti modellt alkotott a maradék hasznosítására, amellyel az eladók és a vevők is jól járnak. Jelenleg már a közép-kelet-európai bővítésén dolgoznak.

A méhész is vállalkozó 3.

Ez már a többedik cikkem, és végre elérek oda, hogy a méhészetről is elkezdjek beszélni. Az előző cikkek gondos után járást igényeltek több részletükben, mert hiába tudok valamit, ha le akarom írni, csak leellenőrzöm még egyszer. Ebben a cikkben erre nem volt szükség, ugyanis az elejétől a végéig kizárólag saját tapasztalatot írok le.

Sarki farkast klónoztak Kínában

A kínai Sinogene Biotechnologies a világon elsőként egy sarki farkas bőréből vett DNS-minta segítségével hozta létre az állat genetikai másolatát.

Kevesebb gabona jut az éhező országokba

Megnyílt ugyan a gabonafolyosó, azonban az ENSZ szeptember 29-i adatai szerint 238 szállító konténerhajó indult el az ukrán kikötőkből, és 5,5 millió tonna gabonát szállít. Az áru nagy része a közepes és a magas jövedelmű országokba megy.

Szent Mihály-napi állattenyésztési fórum

Nehéz időszak jön: nem a minőség lesz a kérdés, hanem hogy lesz-e egyáltalán takarmány a jövő évi betakarításig. De egy év múlva talán könnyebbnek látjuk majd a helyzetünket – hangzott el Kaposváron, a Szent Mihály-napi állattenyésztési fórumon. A különböző állattenyésztési ágazatok képviselői a jelenlegi helyzetet elemezték és igyekeztek néhány jótanáccsal is szolgálni a jelenlévő gazdálkodóknak.

Október közepétől kezdődik a közvetlen támogatások előlegfizetése

Október 17-től Magyarország - az elmúlt évekhez hasonlóan - a közvetlen támogatások esetében megindítja az előlegfizetést a gazdálkodók számára.

Csúcsgenetika a nyúltenyésztésben – magyar észjárással

Mintha csak egy amerikai sikertörténetet olvasnánk… Kereset-kiegészítésnek indult a vállalkozás, amely aztán szűk három évtized alatt a maga szegmensében a világ egyik meghatározó vállalatcsoportjává fejlődött.

Dübörög a káposztaszezon

Teljes erővel mennek a káposztaakciók a német áruházláncokban, ahogy az utolsó tavalyi, tárolóból kikerült tételeket leváltja a frissen szedett fehér és vörös fejes káposzta. Tízkilós zsákokban azonban már nem akciózzák sehol a káposztát, mert nem tudnának olyan árat ráírni, amivel megérné.