Egy garázsban tartja a fürjeket, külön ketrecben a tojókat, és egy másikban a kicsiket, az ivarérettek szaporulatát. Jelenleg mintegy kétszáz egyed van a Cserszegi Fürjfarm állományában.
„A férjem viszonylag régóta, vagy 11 éve foglalkozik fürjekkel. Amikor egyre több embertől hallottuk, hogy érdekli őket a fürjtojás, sőt rendszeresen vásárolnának, úgy gondoltuk, megpróbálkozunk nagyobb állomány tartásával – idézte fel a kezdeteket Petőné Mák Anita. Mint elmondta, idén nyáron szerezték be a szükséges engedélyeket. A lépés előtt természetesen alaposan utánanéztek a fürjekkel kapcsolatos ismereteknek. – Tulajdonképpen egy félvad fajról van szó, amelynek sokkal több köze van a fácánhoz, mint a domesztikált baromfifélékhez. Szakszerűen fogalmazva, a fürj a madarak osztályának tyúkalakúak rendjébe és a fácánfélék családjába tartozik. Európában és Ázsiában őshonosként költ. Az Eurázsiában költő vad alfajai vonulnak, az Európában költő madarak a telet Észak-Afrikában töltik. A sík- és dombvidéki mezőgazdasági területek a természetes élőhelyeik. Főleg gabona- és lóheremezőkön, extenzíven művelt és parlagon hagyott réteken élnek.
A fürj aprócska állat, testhossza mindössze 16–18, szárnyfesztávolsága 32–35 centiméter, a tömege pedig 57 és 135 gramm között van. A hím kicsit kisebb, mint a tojó. Nyaka és begye rozsdabarna, fehér foltokkal, fekete pettyekkel, háta vörhenyesbarna, finom fekete mintázattal, alsó teste fehéres sárga, csőre szürke, lába rózsaszín. Nyaranta kora hajnalban hallatja jellegzetes pity-palaty hangját, amiről a népies pitypalatymadár elnevezését kapta. Felröppenésekor halk krak-krak hangot is hallat.
Petőné Mák Anita tapasztalatai szerint a fürj szapora madár. – Fészekalja 9–13 tojásból áll, és 16–17 napig kotlik rajta. A madarak három-négy hónapos korukban válnak ivaréretté, és évente kétszer-háromszor raknak tojást. A fürjtartás nem túl helyigényes, de a tisztaságra, az állatok etetésére nagyon oda kell figyelni. Nyitott vagy zárt helyen is tarthatók. Előbbi inkább csak nyáron, jó időben célszerű, utóbbi természetesen egész évben lehetséges. A helyiségválasztásnál az a legfontosabb szempont, hogy semmiképp ne legyen huzatos, sem vizes, és az esőtől óvva legyen. Fontos, hogy legyen árnyékos helyük, ahol a hőségben megpihenhetnek.
Ha minőségi fürjtojást szeretnénk – márpedig nyilván ez a cél –, akkor kiemelt figyelmet kell fordítani az etetésükre. Mi magunk keverjük az ennivalójukat szemes takarmányokból, meszet és takarmánykoncentrátumot keverünk hozzá. Természetesen a lehető leggyakrabban adunk nekik tiszta vizet.
Kis érdekességként megemlítem, hogy azt olvastam, a második világháborúban, 1940 körül az oroszok fürjeket tartottak a napi tojásszükségletük biztosítására. Nagy hely nem kellett hozzá, a konyhában elfértek a ketrecek, és nagyobb munka nélkül megoldották vele az ellátást. A kis madarak nem puszta táplálékot jelentettek, hanem egészséges és tartalmas táplálékot.
– Hogy mit kell tudni a fürjtojásról? Ezt bizony hosszú órákon át tudnám taglalni. A fürjtojás mindössze 10 grammot nyom, ami egy átlagos tyúktojás tömegének a negyede. Az energiatartalma kicsi, összesen 15 kilokalóriát tartalmaz, ami a tyúktojásénak ötöde-hatoda. Viszont apró méretéhez képest kimagasló a beltartalmi értéke: igen gazdag proteinekben, A-, B1-, B2-, C-, D3-, E-vitaminokban és ásványi anyagokban, például foszforban, káliumban, vasban, cinkben. Koleszterin viszont kevés van benne, így szív- és érrendszeri betegségben szenvedők is fogyaszthatják. A nyers fürjtojás fogyasztásának számos gyógyhatást tulajdonítanak, például a vérnyomásra és keringési zavarokra gyakorolt pozitív hatását emelném ki. Azonkívül gyulladáscsökkentő és gyomorszekréciót javító hatással is bír. A szíven, a vérkeringésen és a gyomron kívül a fürjtojás fogyasztása igen kedvező hatással van a májra és a vesére is. Ugyanígy egészségesnek tartják gyomorfekély, érelmeszesedés, cukorbetegség, vérszegénység, asztma, tüdőbaj, fejfájás, szívinfarktus esetén. A fürjtojásnak tehát jelentős élettani hatásokat tulajdonítanak, mert a benne felhalmozott értékes anyagok oda koncentrálódnak az emberi szervezetben, ahol szükség van rájuk, képes pótolni azokat a hiányokat, amikre a szervezet működéséhez szükség volna. Erősíthető vele a test és helyreállítható vele az immunrendszer egyensúlya. Gyermekeknél és felnőtteknél egyaránt megmutatkozik a fürjtojás hatása. A kicsiknél érdemes lehet akut légzőszervi fertőzések megszüntetése érdekében, nátha, influenza ellen fogyasztani. Ellenállóvá teszi a szervezetet, vagyis megelőzési célra is kitűnő. Emellett felfrissít és fiatalon tart. Nem csoda, hogy a fürjtojást nemcsak a gyógyászat, hanem a szépségipar is előszeretettel használja.
A kúra körülbelül két hét elteltével kezdi el kifejteni jótékony hatását, de tartós eredményt természetesen csak rendszeres, megszakítás nélküli, ténylegesen kúraszerű fogyasztástól érdemes várni. A fürjtojás nyersen fogyasztva a leghatékonyabb.
– A fürjtojáskúra lényege, hogy éhgyomorra és nyersen kell fogyasztani a tojásokat, csak így érvényesül maradéktalanul a hatásuk. A kúraszerű alkalmazás logikusan napi fogyasztást jelent, felnőtteknek alkalmanként négy-öt, gyerekeknek két-három fürjtojás elfogyasztása ajánlott.
Az a tapasztalatunk, hogy egyre többen keresik a fürjtojást, bár sokan maguk is belefognak otthoni tartásukba. Ezt onnan tudom, hogy nemcsak az étkezési, hanem a tenyésztojás is keresetté vált. Úgy gondolom, megérte, megéri, hogy belevágtunk a fürjtenyésztésbe. A férjemnek és nekem is van főállásunk – bár én jelenleg gyesen vagyok –, ennek ellenére nemhogy folytatni szeretnénk ezt a tevékenységet, hanem a továbbfejlesztésén is gondolkodunk. Ez egyelőre elsősorban az állományunk növelését jelenti.
Hogy a családban fogyasztunk-e a fürjtojást? Természetesen igen, nagyon szeretjük, sokat használjuk. A 2 éves kislányunk kimondottan imádja a pici, pöttyös tojásokat.”