Az immunrendszerünk és a koronavírus - Interjú dr. Stefan Stangaciu orvossal és vezető apiterapeutával (2.rész)

Az interjú első részét itt olvashatja.

Dr. Stangaciu, az előzőekben megtudhattuk, hogyan működik az immunrendszerünk, most beszéljünk azokról a faktorokról, melyek befolyásolják!

- Figyelembe kell vennünk, hogy az immunrendszerünk számos faktortól függ. Egy jó terapeutának először is ezeket egyenként meg kell vizsgálnia. Lássuk, hogy melyek ezek:

Szabad gyökök: Ezek szintén hátráltatják az immunrendszerünket. Többnyire sült ételekből, gyors éttermi ételekből, dohányzásból vagy a nagyvárosok szennyezett levegőjéből keletkeznek. Ha a vér és a nyírok “ragacsos” akkor az immunrendszer katonái, a fehér vérsejtek nem képesek elég gyorsan eljutni a megtámadott testrészhez. Mintha egy hadseregnek, sárban, hóban, hidegben kellene felvennie a harcot az ellenséggel.

Kiszáradás: Ez szintén jelentős akadályt jelent az immunrendszernek. Akkor is előfordulhat, ha úgy érezzük, hogy elég vizet iszunk. Például, ha túl sok fehérjét eszünk, akkor sokkal több vízre van szükségünk az emésztéshez. De fizikai mozgás során is veszítünk vizet a tüdőnkön keresztül.

Hogyan állapíthatom meg, hogy ki vagyok-e száradva?

- Vannak fizikai jelek, ha például szorulásunk van, ez lehet ennek a jele. De a nyelvünket is megvizsgálhatjuk, ha a nyelv szélén látszik a fogak nyoma vagy, ha a karunkon lévő bőrt kissé össze csípve megemeljük és az nem simul vissza azonnal a karunkra, az bizony azt jelenti, hogy több vizet kell innunk.

Ha úgy gondoljuk, hogy több vizet kellene innunk, hogyan tegyük ezt anélkül, hogy a szervezetünk ne szabaduljon meg gyorsan a bevitt „többlet” víztől?

- Egy nagyon kevés citromlét, mézet adhatunk a vízhez és a szervezetünk sokkal hatékonyabban fogja hasznosítani. De egy csipet só is segíthet, amikor vizet iszunk. Valójában nem arról van szó, hogy óriási mennyiségű vizet igyunk, hanem hogy elegendő víz legyen a szervezetünkben ahhoz, hogy a vérünk és az immunrendszerünk megfelelően működjék. A leukocitáknak képesnek kell lenniük arra, hogy eljussanak oda, ahol a behatolókkal el kell bánniuk.

A helytelen táplálkozás egy másik jelentős probléma: Ha az emberek nem fogyasztanak elegendő vitamint (B,C,D stb.), enzimeket, ásványi anyagokat, fehérjéket, zsírokat vagy, ha rossz arányban választják ezeket (túl sok szénhidrát, finomított cukor, kevés protein, zsír stb.) az szintén károsítja az egészségüket. De nincs olyan szabály, hogy mindenkinek csak gyümölcsöket, zöldségeket vagy csak fehérjéket, zsírokat kellene ennie. A kínai orvoslás és az Ájurvéda remek személyre szabott tanácsokat ad e tekintettben.

Fáradtság: Az immunrendszerünknek energiára van szüksége. Ehhez pedig legalább 7-8 óra jó minőségű alvásra van szükségünk

Mikroorganizmusok: Ezek szintén befolyásolják az immunrendszerünket.

De mások, például a kártékony baktériumok, vírusok meg is támadhatják a szervezetünket és ilyenkor az immunrendszerünk a túlterheltség következtében nem tud mindegyikkel megbirkózni.

Higiénia: A kézmosás szintén fontos, de a "belső higiénia" talán még fontosabb. Ez csak akkor jöhet létre maradéktalanul, ha a vesénk jól működik és el tudja távolítani a szervezetünkből a vízben oldódó toxinokat. Ugyanígy a beleknek és a májnak szintén jól kell működniük, mivel ezek távolítják el szervezetünkből a zsírban oldódó toxinokat. Ha a tüdönk jól működik, akkor el tudja távolítani az elillanó toxinokat. De a bőrünkön keresztül is távoznak méreganyagok a verejték mirigyeken keresztül

A kapilláris törékenység véleményem szerint a Covid 19-ben az egyik legjelentősebb sérülékenységnek teszi ki a pácienst.

A következő részben a méhtermékek (méz, virágpor, méhpempő) felhasználási lehetőségeiről lesz szó fertőzések kezdeti szakaszában és betegségek esetén! A folytatást itt olvashatja el.

 

További cikkeink a témában: 

Méhészjáték az oktatásban

Kevertessen egyedi mézet

 

(Az interjú első részének megjelenése óta napvilágot látott egy német tanulmány, mely egy kérdőív segítségével vizsgálta a méhészek Covid-19 re való immunitását. A tanulmány nem erősítette meg az előző részben említett kínai megfigyeléseket, miszerint a méhészek védettek lennének a koronavírussal szemben, de ebben a tanulmányban a résztvevők korlátozott számát figyelembe véve, nem is tekinthetünk rá úgy, hogy megcáfolta volna a méhtermékek rendszeres használatának immunizáló hatását. Annyit azonban világossá tett, hogy pusztán az, hogy valaki méhész vagy a szezonálisan végzett méhészkedés nem véd a fertőző betegségektől egész évben. Sokkal inkább a méhtermékek rendszeres fogyasztása illetve a méhszúrásoknak való rendszeres, heti kitettségben és az életstílusban keresendő a kínai tanulmány eredménye. A kínai tanulmánymegállapítása addig nyilván hipotézis marad, míg további szisztematikus tanulmányok nem erősítik meg. - A cikk szerzőjének megjegyzése.)

A német tanulmány elérhető: Heidrun Männle, Jutta Hübner, Karsten Münstedt, Beekeepers who tolerate bee stings are not protected against SARS-CoV-2 infections, Toxicon, Volume 187, 2020, Pages 279-284, ISSN 0041-0101)