Back to top

Az immunrendszerünk és a koronavírus - Interjú dr. Stefan Stangaciu orvossal és vezető apiterapeutával (2.rész)

Az interjú előző részéből megtudhattuk, hogyan működik az immunrendszerünk. Most megismerhetjük azokat a faktorokat, melyek a működését jelentősen befolyásolják, és hogy mi magunk miként segíthetünk egyszerű módszerekkel szervezetünknek a kórokozók elleni védekezésben.

Az interjú első részét itt olvashatja.

Dr. Stangaciu, az előzőekben megtudhattuk, hogyan működik az immunrendszerünk, most beszéljünk azokról a faktorokról, melyek befolyásolják!

- Figyelembe kell vennünk, hogy az immunrendszerünk számos faktortól függ. Egy jó terapeutának először is ezeket egyenként meg kell vizsgálnia. Lássuk, hogy melyek ezek:

Stressz: Ez egy különösen fontos tényező és manapság, amikor  minden tévécsatornán nyomasztó híreket hallhatunk a Covid-19-ről, a kortizol szintünk megemelkedik a vérben és elnyomja az immunrendszert.

Szabad gyökök: Ezek szintén hátráltatják az immunrendszerünket. Többnyire sült ételekből, gyors éttermi ételekből, dohányzásból vagy a nagyvárosok szennyezett levegőjéből keletkeznek. Ha a vér és a nyírok “ragacsos” akkor az immunrendszer katonái, a fehér vérsejtek nem képesek elég gyorsan eljutni a megtámadott testrészhez. Mintha egy hadseregnek, sárban, hóban, hidegben kellene felvennie a harcot az ellenséggel.

Kiszáradás: Ez szintén jelentős akadályt jelent az immunrendszernek. Akkor is előfordulhat, ha úgy érezzük, hogy elég vizet iszunk. Például, ha túl sok fehérjét eszünk, akkor sokkal több vízre van szükségünk az emésztéshez. De fizikai mozgás során is veszítünk vizet a tüdőnkön keresztül.

Hogyan állapíthatom meg, hogy ki vagyok-e száradva?

- Vannak fizikai jelek, ha például szorulásunk van, ez lehet ennek a jele. De a nyelvünket is megvizsgálhatjuk, ha a nyelv szélén látszik a fogak nyoma vagy, ha a karunkon lévő bőrt kissé össze csípve megemeljük és az nem simul vissza azonnal a karunkra, az bizony azt jelenti, hogy több vizet kell innunk.

Ha a vizeletünk csak enyhén sárgás színű és nem rossz illatú, általában azt jelenti, hogy rendben van a vízháztartásunk.

Ha úgy gondoljuk, hogy több vizet kellene innunk, hogyan tegyük ezt anélkül, hogy a szervezetünk ne szabaduljon meg gyorsan a bevitt „többlet” víztől?

- Egy nagyon kevés citromlét, mézet adhatunk a vízhez és a szervezetünk sokkal hatékonyabban fogja hasznosítani. De egy csipet só is segíthet, amikor vizet iszunk. Valójában nem arról van szó, hogy óriási mennyiségű vizet igyunk, hanem hogy elegendő víz legyen a szervezetünkben ahhoz, hogy a vérünk és az immunrendszerünk megfelelően működjék. A leukocitáknak képesnek kell lenniük arra, hogy eljussanak oda, ahol a behatolókkal el kell bánniuk.

Oxigénhiány: Különböző módszerekkel javíthatunk ezen. Az egyik a rendszeres és hatékony tonifikáló mozgás a friss levegőn: séta, futás, hegymászás, úszás stb. (Lásd a méhtermékeket is az interjú 3. részében)

A helytelen táplálkozás egy másik jelentős probléma: Ha az emberek nem fogyasztanak elegendő vitamint (B,C,D stb.), enzimeket, ásványi anyagokat, fehérjéket, zsírokat vagy, ha rossz arányban választják ezeket (túl sok szénhidrát, finomított cukor, kevés protein, zsír stb.) az szintén károsítja az egészségüket. De nincs olyan szabály, hogy mindenkinek csak gyümölcsöket, zöldségeket vagy csak fehérjéket, zsírokat kellene ennie. A kínai orvoslás és az Ájurvéda remek személyre szabott tanácsokat ad e tekintettben.

Fáradtság: Az immunrendszerünknek energiára van szüksége. Ehhez pedig legalább 7-8 óra jó minőségű alvásra van szükségünk

Mikroorganizmusok: Ezek szintén befolyásolják az immunrendszerünket.

Számtalan mikroorganizmussal (jótékony baktériummal) élünk együtt, melyek szervezetünk helyes működését segítik.

De mások, például a kártékony baktériumok, vírusok meg is támadhatják a szervezetünket és ilyenkor az immunrendszerünk a túlterheltség következtében nem tud mindegyikkel megbirkózni.

Higiénia: A kézmosás szintén fontos, de a "belső higiénia" talán még fontosabb. Ez csak akkor jöhet létre maradéktalanul, ha a vesénk jól működik és el tudja távolítani a szervezetünkből a vízben oldódó toxinokat. Ugyanígy a beleknek és a májnak szintén jól kell működniük, mivel ezek távolítják el szervezetünkből a zsírban oldódó toxinokat. Ha a tüdönk jól működik, akkor el tudja távolítani az elillanó toxinokat. De a bőrünkön keresztül is távoznak méreganyagok a verejték mirigyeken keresztül

A kapilláris törékenység véleményem szerint a Covid 19-ben az egyik legjelentősebb sérülékenységnek teszi ki a pácienst.

A Covid- 19 halálesetek leírásai alapján a legtöbb pácienseknek mikro trombózisa van, először mikro vérzékenység tapasztalható, mely aztán a vérerekben vérrögök képződéséhez vezet, akárcsak a szívinfarktusban és sztrókban.

A következő részben a méhtermékek (méz, virágpor, méhpempő) felhasználási lehetőségeiről lesz szó fertőzések kezdeti szakaszában és betegségek esetén! A folytatást itt olvashatja el.

 

További cikkeink a témában: 

Méhészjáték az oktatásban

Kevertessen egyedi mézet

 

(Az interjú első részének megjelenése óta napvilágot látott egy német tanulmány, mely egy kérdőív segítségével vizsgálta a méhészek Covid-19 re való immunitását. A tanulmány nem erősítette meg az előző részben említett kínai megfigyeléseket, miszerint a méhészek védettek lennének a koronavírussal szemben, de ebben a tanulmányban a résztvevők korlátozott számát figyelembe véve, nem is tekinthetünk rá úgy, hogy megcáfolta volna a méhtermékek rendszeres használatának immunizáló hatását. Annyit azonban világossá tett, hogy pusztán az, hogy valaki méhész vagy a szezonálisan végzett méhészkedés nem véd a fertőző betegségektől egész évben. Sokkal inkább a méhtermékek rendszeres fogyasztása illetve a méhszúrásoknak való rendszeres, heti kitettségben és az életstílusban keresendő a kínai tanulmány eredménye. A kínai tanulmánymegállapítása addig nyilván hipotézis marad, míg további szisztematikus tanulmányok nem erősítik meg. - A cikk szerzőjének megjegyzése.)

A német tanulmány elérhető: Heidrun Männle, Jutta Hübner, Karsten Münstedt, Beekeepers who tolerate bee stings are not protected against SARS-CoV-2 infections, Toxicon, Volume 187, 2020, Pages 279-284, ISSN 0041-0101)

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Háromszáz év tapasztalatával

A Mecsekerdő Zrt. Árpádtetői Erdészete csaknem egyidős magával az erdész szakmával. Baranya vármegye az 1686-os török uralom alóli felszabadulását követően, I. Lipót király rendelete alapján 1717-ben, a Pétsi fő Templom Uralom Erdei elnevezéssel szervezte meg az önálló erdőgazdaságot.

A kérészek látását tanulmányozták az ELTE kutatói

A kérészek látórendszere a fejlődés során a fényviszonyok változásához igazodik - derült ki az ELTE és az ELKH munkatársainak legújabb kutatásából.

Két védőhormon kölcsönhatása

A korábbi feltételezésekkel ellentétben a szalicilsav és a jázmonsav nem nyomják el egymást a növényi kórokozókkal szembeni védekezés során. Sőt, a fás szárú növényeknél a két hormon kölcsönhatása akár növelheti is a növények rezisztenciáját.

Méheket vet be a környezeti állapot vizsgálatára a Soproni Egyetem

A Soproni Egyetem kutatói által kifejlesztett biomonitoring módszer lényege, hogy a méhcsaládok által begyűjtött anyagok kémiai elemzéséből következtetnek a környezet állapotának felmérésére. Május 20. a Méhek napja volt, ennek apropóján tartott előadást a módszert kidolgozó dr. Lakatos Ferenc, dr. Rétfalvi Tamás, és dr. Kovács Zoltán a zöld egyetem Botanikus Kertjében.

Ehető krizantémok: ilyen is van

A krizantém egy közismert dísznövény, ám arról kevesebb szó esik, hogy egyes fajai ehetők, fűszernek is kiválóak, némelyek virágából pedig tea készíthető. Érdemes ilyenekből is ültetni a kertbe…

Új trend hódít: már nem menők a macskák és az aranyhalak

Talán elsőre különösen hangzik, de egyre több ember tart imádkozó sáskát (vagy más néven ájtatos manót) a hagyományos házi kedvencek helyett, de a botsáskák népszerűsége is felfelé ível.

Magyar innováció hozhat áttörést a paradicsomokat támadó egyik vírus ellen

A fertőtlenítési és tisztítási megoldásokat kínáló Ecowian Magyarország Kft., és a Magyar Agrár és Élettudományi Egyetem (MATE) biotechnológiai kutatóintézet kutatócsoportja megtalálta a megoldást a paradicsom- és paprika termesztését veszélyeztető, paradicsom barna termésráncosodás vírussal szemben - közölte Kormos István, a Kft. ügyvezető igazgatója az MTI-vel.

Biogazdálkodás vagy vadvirágos sávok: melyik a jobb a méheknek?

Az, hogy a környezetvédelmi intézkedések a mezőgazdaságon belül mennyire hatékonyak a biológiai sokféleség és a vadon élő méhpopulációk szempontjából, számos tényezőtől és nézőponttól függ az agrárökológusok szerint. A különböző intézkedések hatékonyságának értékelésekor több tényezőt is figyelembe kell venni, akár biogazdálkodásról, akár a hagyományosan művelt szántóföld melletti virágos sávokokról van szó.

A hétvégi sült a sertéstenyésztő végső célja

A Magyar Fajtatiszta Sertést Tenyésztők Egyesülete 17 kocasüldő csoporttal, 9 kansüldővel, 5 hízó csoporttal, 1 koca 15 malacával és 1 óriássertéssel vett részt a Hódmezővásárhelyi Állattenyésztési Napokon. Összesen 60 tenyészsertést mutattak be.

Mi az a majomhimlő és hogyan lehet elkapni?

Az Egészségügyi Világszervezet vezetője figyelmeztetett, hogy a világ újabb félelmetes kihívására: a koronavírus után itt a majomhimlő. Tedros Adhanom Ghebreyesus minderről Genfben beszélt, ahol a WHO szakértői a 15 Afrikán kívüli országban terjedő majomhimlő-járványról tárgyaltak.