0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 19.

Harc az aszály ellen

Egyre nagyobb a valószínűsége annak, hogy hosszan tartó aszályos periódusok alakulnak ki. Emiatt a korábbiaknál jóval lényegesebb szemponttá vált, hogy a gazdálkodók öntözéssel csökkentsék a termelési kockázatokat a mezőgazdasági területeken.

Idén az Agrárszektor Konferenciát online keretek között rendezték meg. A konferencia egyik előadója, a Nemzeti Földügyi Központ főosztályvezetője, Bolsfai Attila Gyula ismertette az öntözésfejlesztés aktuális kérdéseit és fejlesztési irányokat.

Mint mondta, 2019-ben létrejött az öntözés igazgatási szerv a törvény által biztosított keretek között, ezzel egy új szervezeti egység valósult meg, a korábban tervezett öntözési ügynökség helyett. Az öntözésfejlesztési igazgatási szerv funkcióját a Nemzeti Földügyi Központon belül, az Öntözésfejlesztési Főosztály tölti be.

Az öntözés igazgatási szerv fő feladata az öntözési közösségek megalakításának elősegítése, az öntözési körzetek kijelölése, környezeti körzeti tervek készítése, mintaprojektek menedzselése, harmadlagos művek rekonstrukciója és összességében az öntözéses gazdálkodás népszerűsítése.

Az öntözési gazdálkodásról szóló törvény megvalósítása együttműködési, deregulációs, szabályozási, támogatási, beruházási, képzési és intézményi alappillérek segítségével történik. Az együttműködési pillér a központi öntözésigazgatási szerv és a gazdák között értendő, a deregulációs pillér azt jelenti, hogy megpróbálnak a gazdáknak a lehető legtöbb segítséget nyújtani az adminisztratív terhek csökkentésével,

a szabályozási pillér a törvényi feltételeknek a biztosítását jelenti, a támogatási pillér a vidékfejlesztési programban elérhető pályázatokra értendő, a beruházási pillér pedig a folyamatban lévő és a tervezett nagy állami beruházásokat jelenti amelyek az öntözéses gazdálkodás fejlődését segítik elő.

Képzési pillérként, a tervek szerint a szarvasi mezőgazdasági campus koordinatív központi szerepet kapna az öntözésfejlesztéshez kapcsolódó oktatási és képzési folyamatokban.

Bolsfai Attila Gyula hangsúlyozta, hogy a vonatkozó rendeletek és végrehajtási rendelet már érvényben vannak. A végrehajtási rendelet jelöli ki hivatalosan hogy az öntözési igazgatási szerv a Nemzeti Földügyi Központ Öntözési Főosztálya, valamint rendelkezik a környezeti körzeti terv részletszabályairól, az öntözési közösség részletszabályairól az öntözési szolgalomról és a kártalanításról.

A szerv az intézményi pillér keretein belül a hatóságok felé az öntözéshez szükséges engedélyeztetési eljárásokat egyszerűsítik.

Céljuk ezen felül, hogy létrejöjjön egy harmadlagos műveket nyilvántartó kataszter, ebbe hosszabb távon a műtárgyakat is beleértenék.

Intézeti szinten a szarvasi oktatási központ lenne a képzés motorja. Emellett szeretnének felnőttképzési oktatást szervezni, és céljaik között szerepel, hogy a középiskolások számára is biztosítanának képzési formát . Tájékokoztató kampányok, az öntözéses gazdálkodás népszerűsítése szintén a feladataik közé tartozik.

A jelenleg érvényes szabályozás szerint az öntözési beruházáshoz a gazdáknak vízjogi engedélyt kell szerezniük. A vízjogi engedélyhez  szakhatósági eljárások során, többféle tervet kell készíteniük. A körzeti környezeti terv részeként a Nemzeti Földügyi Központ fogná össze és végezné el a vizsgálatokat és az engedélyezési eljárásokat az öntözési közösségek helyett.

Ezeknek a folyamatoknak az átvállalásával a gazdák gyorsabban, olcsóbban és gördülékenyebben juthatnak hozzá a beruházáshoz szükséges vízjogi engedélyekhez.

Öntözési közösség egy jogi személyiségű gazdasági társaság, amely megfelel az előírásoknak. szabályoknak kell megfelelni. Lehetnek természetes és jogi személyek a tagjai is de mindenképpen az öntözni kívánt területekre vonatkozólag a használatot igazolniuk kell tulajdonosként vagy bérlőként. Mérethatékonyság szempontjából is meg kell felelni a területi kritériumoknak, ez szántóföld esetében minimum 100 hektár öntözött területet, esetében pedig 10 hektárnál nagyobb öntözött területet jelent. A közösséget határozat formájában ismeri el a minisztérium.

Közösséggé válás folyamata a gazdálkodók összefogásával kezdődik, akik benyújtják a kérelmeiket, majd egy előzetes tervet készítenek a Nemzeti Földügyi Központ részére, amit a központ az Agrárminisztérium felé prezentál és a folyamat végén az öntözési közösséget elismerik.

Bolsfai Attila Gyula elmondta, mintegy 49 milliárd forintos összeg áll rendelkezésre a vidékfejlesztési programon belül az öntözés fejlesztésre. Támogatási okirattal mintegy 27 milliárd forintos összeg van már elbírálva. A pályázat még nyitva áll.

Forrás: www.magyarmezogaazdasag.hu