Back to top

Év végi számvetés - rendhagyó év Kárpátalján

A kárpátaljai földművesek számára több szempontból is rendhagyónak tekinthető a lassan mögöttünk hagyott 2020-as esztendő. A koronavírus terjedése ellen hozott intézkedések tavasszal például akkor léptek életbe, amikor a fűtött fóliaházakban beérett az uborka első termése, és a hideghajtatásban nevelt hónapos retek felszedése ugyancsak időszerűvé vált.

Ezeknek a tételeknek csupán a töredékét tudták értékesíteni, mivel a nagybani zöldségpiacokat épp akkor zárták be a hatóságok. Később a hideg, a tucatnál is több fagyos éjszakával beköszöntő kikelet, majd az április elején kezdődő aszály is feladta a leckét a termelőknek. A közeljövőt illetően az is hatalmas kihívást jelent az agrárium itteni szereplői számára, hogy bő fél év múlva, 2021. július 1-jén megnyitja a földpiacát Ukrajna.

A piacoknak a lakosság zöldség- és gyümölcsellátásában alapvető a szerepük
– Éppen ezért év elején kérdőíves felmérést végzett alapítványunk a kárpátaljai magyar gazdák földhasználatával, a gaz­daságok gépesítettségi fokával, földvásárlási és -eladási hajlandóságával stb. kapcsolatban – kezdi évértékelő beszélgetésünket Őrhidi László, a Pro Agricultura Carpatika civil szervezet irányítója.

– A megye falvaiban mintegy 40 ezer magyar család él, akik közül sokan foglalkoznak földműveléssel, és közel 14 ezret sikerült megszólítanunk közülük.

Ha nem számítjuk a Felső-Tisza-vidék szórványmagyarságát, ahol az agráriumban dolgozók száma csekély, valamint a városi lakosságot, akkor elkönyvelhetjük, hogy a falusi magyar háztartások 46 százalékát sikerült elérnünk.

Mire jutottak?

– Az adatok alapján számos érdekes eredményt kaptunk, például hogy a magyar gazdák nagyjából 53–55 ezer hektáron termesztenek gabonaféléket, zöldséget vagy primőröket pedig 250 hektáron hajtatnak. A hozam- és jövedelemszámítások szerint a hajtatásból származó árbevétel mintegy 100 millió hrivnyával meghaladja a kalászosok és a kukorica több mint 50 ezer hektárjáról származó árbevételt.

Nyilvánvalóvá vált, hogy az előbbi ágazat népességmegtartó ereje jóval nagyobb, mint a szántóföldi növénytermesztésé.

Ezeket a tényeket, illetve tendenciákat idáig is sejtettük, de most ez fehéren-feketén, számokkal bizonyítható. Továbbá ha figyelembe vesszük, hogy mely ágazatokban van számottevő fejlődési potenciál, akkor még inkább felértékelődik az intenzív zöldség- és gyümölcstermesztés szerepe a vidékünkön.

Illusztráció

Ami pedig a mögöttünk hagyott hónapok időjárását illeti, szembe kell néznünk a ténnyel, hogy nincs olyan idény, amikor minden ideálisan alakulna, pláne akkor, amikor máshol egymást érik a szélsőséges meteorológiai jelenségek. Szerencsére a gazdáink többsége sikeresen kivédte a késő tavaszi fagyokat, számottevő vihar- vagy jégkárról sem kaptunk hírt.

A nyár kiegyenlítetten meleg volt, igaz, némelykor a szükségesnél valamivel több csapadék érkezett.

Ami ebben az évben a gazdáknak a legtöbb problémát okozta, az a koronavírus-járvány, pontosabban az ellene hozott korlátozások.

Jól emlékszünk, hogy március közepén az ország bezárkózott, és csak az élelmiszerrel kereskedő üzletek maradhattak nyitva.

– Pontosan erre az időszakra esett a kárpátaljai primőrök betakarításának első hulláma, vagyis a hajtatott uborka, a levélzöldségek, a hónapos retek, a csomózott újhagyma, a káposzta, az újburgonya értékesítése.

Imént már volt szó róla, hogy a nagybani zöldségpiacok bezárása miatt csak nyomott áron vagy sehogy nem tudták eladni gazdáink a megtermelt friss árut.

Illusztráció
Láthattunk akkoriban televíziós beszámolókat a Herszon megyei Nova Kakhovkában működő Nyezsdanij piac – az ország legnagyobb zöldség-gyümölcs áruelosztó helye – kereskedőinek és az őket ellátó őstermelőknek a felháborodásáról, miszerint a piac mellett kőhajtásnyira működő hipermarket továbbra is zavartalanul forgalmazhatott primőröket, míg a bezárt piacon hegyekben állt a néhány nappal korábban odaszállított friss zöldség, ami tönkrement. Májusban aztán, az országos felháborodás hatására megnyitották a hatóságok a nagybani élelmiszerpiacokat, és a kereskedelmi forgalom helyreállt. Persze a gazdák veszteségét senki nem pótolta. Pedig az jelentősnek tekinthető: míg az utóbbi években a hónapos retek ára stabilan 20–25 hrivnya/kg körül mozgott, idén boldog lehetett az, aki ennek a harmadáért el tudta adni a portékáját.

A legtöbb probléma talán abból adódott, hogy a termesztési idény közel két hónappal korábban kezdődött, mint hogy a koronavírus-járvány elérte volna a térségünket.

Ekkorára a főbb kultúrák palántái elkészültek, és ki is ültették őket. A bizonytalan helyzetben többen úgy kalkuláltak, hogy uborka helyett inkább valami más kultúrát termesztenek, mert az uborkát kétnaponta szedni kell, attól függetlenül, hogy a karanténban eladható-e vagy sem. Jól tudjuk, a paprika vagy a paradicsom termése adott esetben tovább is száron tartható. De mint említettem, május közepe felé a kereskedelem helyreállt, és a bizonytalan helyzet miatt lanyha termesztési kedv némi áruhiányt okozott. Ezzel magyarázható az uborka, a paprika, a paradicsom kimagasló ára a szezon közepén. Ez valamit visszahozott a gazdáknak a tavaszi veszteségekből.

Illusztráció

A káposztatermesztőkre nem jó idők jártak az éven, mert a kiegyenlítetten kedvező időjárás, a bőséges csapadék kiváló termést eredményezett, és az ennek megfelelő kiugró árubőség alacsony árakkal járt.

Számos termelő, kereskedő arra panaszkodik, hogy idén mindenből jóval kevesebb fogy.

– Ősszel elindult a koronavírus-járvány második hulláma, ami szintén hozott magával néhány új korlátozást. A rendezvények, összejövetelek, lakodalmak stb. tilalma szintén a kereslet jelentős csökkenésével járt, így ősszel megint erős áresést tapasztalhattunk, ami mind a mai napig tart. Ráadásul a hrivnya is gyengélkedni kezdett, és mintegy 15–17 százalékos értékvesztést tapasztalhattak a hrivnyában kereskedő termelőink a dollárhoz képest a tavaszi árfolyamhoz viszonyítva.

Az országban érzékelhető általános elszegényedés semmi jót nem ígér a következő évi árszintekre vonatkozóan.

Reméljük, a vakcinák megjelenésével tavasz végére lecseng a járvány.

Illusztráció
Mindent összevetve elmondható, hogy zöldségtermesztőink, hajtató gazdáink a bevételt tekintve közepes évet zárnak, és ez az erősen pesszimista tavaszi előrejelzésekhez képest mindenképpen pozitív eredménynek számít.

A sok-sok bizonytalansági tényező mennyire vette el a kárpátaljai magyar családok kedvét a gazdálkodástól?

– Alapítványunk idén is kiírta az „Első lépés” szociális program pályázatát nagycsaládosoknak, amire, örvendetes módon, többszörös volt a túljelentkezés. Mindent mérlegelve 44 pályázatot bíráltunk el pozitívan. A pályázatok kétharmada – a nyertes pályázatokat is beleértve – a dobronyi termesztési régióból futott be.

Már évek óta ez a tendencia: az utóbbi évtizedben azt tapasztaljuk, hogy míg Ugocsában, elsősorban Verbőc és Feketepatak környékén valamelyest csökken a ter­mesztési kedv, addig Dobrony környékén számottevően nő.

Ez figyelhető meg az Egán Ede-féle mezőgazdasági pályázatok elemzése során is.

Joggal vetődik fel ilyenkor a kérdés: mi lesz a jövő év slágernövénye? A tendencia számomra egyértelmű: az alapvető zöldségfélék, tehát az uborka, a paradicsom, a paprika évről évre jól teljesít, azon belül a termesztési volumen 70 százalékát továbbra is az uborka adja. A fűtött hajtatásban évek óta kiemelkedő bevételt lehet elérni vele. Aki ezzel kíván foglalkozni, azt a következő idényben sem érheti nagy csalódás. Persze kiemelkedő jelentősége van a szakszerűségnek, illetve gazdáink felkészültségének és tudásszintjének a kihívásokhoz való igazítása.

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2020/51-52 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Célegyenesben a világkiállítás

Közel két éve beszélgettünk legutóbb dr. Kovács Zoltánnal a 2021-es „Egy a Természettel” Vadászati és Természeti Világkiállítás kormánybiztosi kinevezésének apropóján. Azóta is folyamatosak a munkálatok: a Hungexpo teljes területe megújul, ahogyan a rendezvény kiemelt vidéki helyszíneinek gyűjteményei is, a szakmai konferenciák és programok kidolgozása pedig jelenleg is zajlik.

Erdőszélen Manó kuckó

Aki szereti ügyes kezét próbára tenni, apróságokat alkotni némi segítséggel, az bizonyára szívesen nézegeti Kiss Tamara rövid Manó kuckó filmjeit a neten. Az ünnepváró készülődés jegyében egy szép tobozkarácsonyfa összeállítását követhettük végig, ám ezúttal személyesen, a kuckós műhelyben.

Ugrólovak sérülésmentesen

A World of Showjumpingon jelent meg egy érdekes cikk dr. Jan-Hein Swagemakers tanácsaival, aki 2009-től a német díjugratócsapat állatorvosa, FEI-állatorvos, saját klinikával is rendelkezik, emellett ló-kiropraktőr is. Arról beszélt, hogyan lehet elkerülni egy kis odafigyeléssel az amúgy nagyon gyakori, tipikusan az ugrólovakat veszélyeztető sérüléseket.

Népszerű a török paprika

Törökország tavaly 35%-kal több paprikát szállított külföldre, annak ellenére, hogy 111 Európába érkező tételt kifogásoltak a határérték feletti rovarölőszer-maradvány miatt.

Tarolt a szalmonellás csirke Nagy-Britanniában

Több százan, köztük sok kisgyerek súlyosan megbetegedett, miután szalmonellával fertőzött lengyel import baromfihúst evett, és egy halálos áldozatot is követelt az olcsó panírozott csirke.

Műmajonézt gyártottak, nem lett rossz

A Wageningen Egyetem kutatócsoportja mikroorganizmusok segítségével készített majonézt. Bár a termékük állítólag finom lett, nem az áruházak polcaira szánják, sokkal inkább az élelmiszeripar érdeklődését szeretnék felkelteni az állati fehérjét helyettesítő megoldások iránt.

Az első karbonsemleges paradicsom

Az Azura francia-marokkói vegyesvállalat közzétette fenntartható fejlődésről szóló jelentését. Ebben nem más szerepel, mint hogy a csoport egyebek közt szén-dioxid-semleges paradicsommal lép a piacra. Azt tervezik, hogy a vállalás népszerűsítésére erős kommunikációs kampányt indítanak. Márciustól a kereskedelembe kerülő összes terméken feltüntetik az erre utaló logót.

Étel-itallal monitoron át ismerkedni nem ideális, de jól sikerült

A többi év eleji nagy szakkiállításhoz hasonlóan online eseményként zajlott le a biovilág legnagyobb találkozója, a nürnbergi vásárközpont által szervezett Biofach is. Majdnem 14 ezren követték az igen színesre összeállított programok valamelyikét, és a szervezők is elégedettek, de azért mindenki várja már a jövő februári élő találkozást.

Késnek a banánszállítmányok

Az Atlanti-óceánon tomboló viharok, illetve a világjárvány miatti logisztikai fennakadások miatt akadozik a banánkereskedelem – számolt be róla a fruchthandel.de portál.

Márciusban igényelhető támogatás az amerikai szőlőkabóca elleni védekezéshez

Az Agrárminisztérium korábbi évekhez hasonlóan idén is vissza nem térítendő támogatást nyújt a szőlőültetvények megvédéséhez. A 240 millió forint éves keretösszegű támogatás március 1. és március 31. között kérelmezhető.