Tőkés Gábor, a Nébih Növény-, Talaj- és Agrárkörnyezet-védelmi Igazgatóságának engedélyezési osztályvezetője úgy véli, a tagállami hatóságok helyébe lépő profi engedélyeztető cégek előtt utat nyitó új szabályozásban fennáll annak a veszélye, hogy a gyengébb termékeket a leglazább szervezeteken nyomják át, és az így szerzett papírral egész Európában piacra lépnek velük.
Ugyanakkor a Nébih-nek már van kész koncepciója ennek kivédésére és a tisztességes termékek és gyártók védelmére. A piacaikat joggal féltő, kipróbált és megbízható gyártók pedig arra hívhatják fel a termelők figyelmét, hogy az ő készítményeik szigorúbb ellenőrzésen estek át, vagyis hogy 2022 után reklámértéke lesz a magasabb léc megugrásának.
Jóllehet korábban is léteztek már, mégis csak ebben a közel két évtizedben terjedtek el a köztudatban és a gyakorlatban egyaránt. A kétezres évek elejéig jobbára a növekedésszabályozókkal vették egy kalap alá ezeket az anyagokat.
Fontos leszögezni, hogy ma sincs olyan tökéletesen meghatározott jogi kategória, ami a biostimulánsokat körülírná, tehát ez ma még nem egy egzakt jogi fogalom, figyelmeztetett Tőkés Gábor. A Nébih osztályvezetője lapunknak elmondta:
A jelenlegi helyzetben azonban nem mindig egyértelmű, hogy mit nevezünk ilyen néven, és ez bizony néha félreértésekre, néha pedig akár visszaélésre is alkalmat adhat.
Összességében elmondható, hogy a termelők földjére kijuttatott összes anyagot jelenleg valamilyen formában engedélyeztetni kell, hiszen az az alapvetés, hogy mindez bekerül az élelmiszerláncba az élelmiszereken vagy a takarmányon keresztül. Ez alól csupán néhány, nyilvánvalóan problémamentes kivétel van, hiszen például vizet, kezeletlen istállótrágyát, csak meghatározott szervetlen anyagokat tartalmazó EK-műtrágyát engedélyeztetés és naplózás nélkül ki lehet juttatni. Ilyenek még egyes olyan anyagok, amelyek csupán valamilyen fizikai hatást biztosítanak, elég például a mulcsra, a perlitre és hasonlókra gondolni.
Vannak kiskapuk
Fontos tehát, hogy míg a növényvédő szereknek (herbicid, fungicid, inszecticid anyagok), vagy a növényvédő szernek nem minősülő, de növényvédő hatású termékeknek (not PPP) a kategóriájuknak megfelelő engedélyeztetési eljáráson kell átesnie a forgalomba hozatal és az alkalmazásuk előtt, addig az EK-műtrágyára ilyesmi nem vonatkozik.
Érdekesség, hogy a rendelet értelmében nemcsak az Európai Közösség területén készített műtrágya nevezhető EK-műtrágyának, hanem minden olyan készítmény, ami a leírtakat betartja, vagyis EK-műtrágya akár Ukrajnában is készülhet. Ezek a készítmények csak meghatározott szervetlen anyagokat tartalmazhatnak.
Ennek megfelelően a hatóság rögzíti, kvázi tudomásul veszi a forgalmazás tényét, és csak akkor utasítja vissza a bejelentést, ha vizsgálata során bebizonyosodik, hogy a készítmény nem az, aminek mondják, például ha más az összetétele, mint amit az EU-rendelet megenged.
Nem mindegy, mit írnak rá
Az ilyen termékek esetében fontos, hogy mit írnak a címkéjükre. Sem egyértelmű hazugságot nem lehet, sem az esetleg valós tényeket nem szabad megtévesztésre alkalmas módon feltüntetni rajta. Például egy réztartalmú EK-műtrágya esetében előfordulhat olyan visszaélés, hogy a címkén fungicid hatásúnak nevezik a készítményt, jóllehet a réztartalma nem elegendő ilyen hatás kiváltására.
Előfordulnak ilyen visszaélések, és a Nébih minden alkalommal fellép ellenük; figyelmeztetéssel, büntetéssel él a tiltott reklámok, a nagyotmondó hirdetések ellen, tette hozzá Tőkés Gábor.
Minden megváltozikA 2019. júliusában hatályba lépett, ténylegesen pedig 2022. július 16-tól alkalmazandó az Európai Parlament és Tanács termésnövelő anyagok forgalomba hozatalára vonatkozó rendelete. Az új szabályozás lényege, hogy minden olyan termék, amelyik megfelel a rendelet követelményeinek, az EU összes tagállamában forgalomba hozható, ha a termék megfelelőségét igazolja egy úgynevezett akkreditált megfelelőségértékelő szervezet (notified body). Ezeket a tagállamok által kijelölt „bejelentő hatóság” (notifying authority) felügyeli, ellenőrzi és akkreditálja. Fontos, hogy az új rendelettel párhuzamosan a nemzeti engedélyezési eljárások is érvényben maradnak, és a kérelmezők választhatnak, hogy az új EU-rendelet vagy a nemzeti engedélyezési eljárás alapján kívánják-e forgalomba hozni terméküket. Mivel a magyar engedélyezési rendszer az egyik legszigorúbb Európában, de egyúttal szakmailag kellően alapos is, egyes gyártók várhatóan továbbra is a magyar eljárás alapján kérik a forgalomba hozatali engedélyt, amit a jelenlegi gyakorlatnak, a kölcsönös elismerés elvének megfelelően elfogadtatnak a többi tagállammal. A rendelet hatálya alá tartozó termékek 2022. július 16-tól kerülhetnek piacra, és ezzel egy időben megszűnik az EK-műtrágyákról szóló 2003/2003/EC rendelet alkalmazása. Ezekre a termékekre is az új szabályozás válik érvényessé, vagyis amíg a legtöbb termék esetében lazul, addig az EK-műtrágyák esetében szigorodik a szabályozás. Az EK-műtrágyákat eddig csak bejelenteni kellett, nem engedélyeztetni, viszont az új rendszerben a már említett módon kell eljárni, és rájuk is érvényesek lesznek az eddig mellőzött szennyezőanyag-határértékek. Ráadásul Magyarország derogációt kapott a foszforműtrágyák alacsony hazai kadmium-határértékének fenntartására, így a jövőben az eddigi EK-műtrágyákra is ez a határérték vonatkozik majd. 2022. július 16. után a már forgalomba hozott EK-műtrágyákat még értékesíteni lehet, de a további tételek forgalmazásához újbóli engedélyeztetésre lesz szükség. |
A termésnövelő anyagok hazai szabályozása világviszonylatban és európai összehasonlításban is szigorúnak számít, ami a Nébih dolgát is egyértelművé teszi. Hogy a piaci szereplők közül miért akarják egyesek mégis kijátszani ezt a teljesen világos szabályozási rendszert, annak egyszerű a magyarázata: a növényvédő szerek és más anyagok engedélyeztetése hosszadalmas, bonyolult, szigorú és főleg költséges. Az eljárás során igazolni kell az összetevők jelenlétét és mennyiségét, kémiai analízist és hatásvizsgálatokat kell végezni, a fizikai-kémiai hatásokat meg kell jelölni, és általában nagyon szigorú feltételek szerint kell összekészíteni a hivatalnak benyújtott anyagot.
Amikor minden terv szerint halad, akkor az eljárás végén megkapja az engedélyt a termék. Ez alapján vezetik rá a címkéjére, hogy mire használható – és mire nem –, illetve hogy milyen dózisban, adagolásban hatékony és biztonságos.
Két év múlva új világ jön
Tőkés Gábor arra figyelmeztetett, hogy mindez jelentősen megváltozhat, már a közeljövőben, ugyanis 2022. július 16-ával új szabályozás lép életbe az Európai Unióban, teljesen átalakítva az eddigi engedélyeztetést: „2022 után kell is engedélyeztetés, meg nem is” – fogalmazott a szakember.
Két év múlva júliustól ugyanis az uniós országok egy-egy hatósága – Magyarországon feltehetően a Nébih – bejelentő hatósággá válik az új EU-rendelkezés szerint.
Ezek ugyan akkreditált, saját maguk is egy engedélyeztetési eljárás során megfelelőnek talált szervezetek lesznek, de előfordulhat, hogy ennek ellenére is csupán papírmunkát végeznek, és magukat a teszteket – egyébként szintén akkreditációra kötelezett – magánlaborokhoz szervezik ki.
A magyar hatóságoknak csupán utólagos ellenőrzésre lesz jogosultsága, aminek inkább csak piacfelügyeleti jellege van, és olyasmikre irányulhat, hogy ellenőrizzék, valóban az van-e a címkére írva, amit a termék tartalmaz, illetve tud. Ráadásul az ügyfelek, vagyis a gyártó vagy forgalmazó cég maga döntheti el, hogy melyik notified bodynál kívánja engedélyeztetni az anyagát.
Pecsétgyárak lesznek?
A szervezeteknek be kell tartaniuk saját országuk jogszabályait.
Ezáltal kevésbé szigorú engedélyeztetési eljárással is jogot nyerhetnek arra, hogy egész Európában forgalmazzák készítményeiket – vetette fel Tőkés Gábor. A szakember hozzátette: – Ha így történne, az semmiképp nem lenne szerencsés, de egyelőre nem világos, hogy a gyakorlatban kiküszöbölhető-e az effajta pongyolaság a 2022 utáni rendszerben.
Mai ismereteink szerint joggal tarthatunk tőle, hogy a leggyengébb láncszem elvét kihasználva 2022 után tömegével jelennek meg hatástalan vagy egyéb módon is kifogásolható termékek az európai piacon, és így a mindeddig különlegesen szigorúan szabályozott magyar piacon is.
Ez a szigoráról híres Magyarországon különösen igaz, azok a szereplők ugyanis, amelyek már megszokták a magyar feltételrendszert, joggal érezhetik úgy, hogy több kókler is betörhet a gondosan felépített, szigorú szabályokat betartató piacukra olyan termékekkel, amelyek hatása legalábbis megkérdőjelezhető.
„Az, hogy egy cég megbízható terméke 2022 után továbbra is megfelel a szigorú magyar szabályozásnak, reklámértékkel bírhat, mert ebből a termelők is megtudhatják, hogy az adott készítmény mire képes. A szigorúbb megmérettetésen megfelelőnek talált termékek tehát egyfajta minőségi védjegyként használhatják a címkéjükön jól láthatóan feltüntetett engedélyeztetési kategóriát.”