Back to top

Különleges égi jelenség december 21-én kora este

Ha az időjárás is úgy akarja, különleges égi látványosságnak lehetünk tanúi; a Jupiter és a Szaturnusz szoros együttállását figyelhetjük meg. Ez azért érdekes, mert a csillagászattörténet kutatói között a leginkább elfogadott elmélet a betlehemi csillag mibenlétére ennek a két égitestnek a Földről megfigyelhető szoros és ismétlődő együttállása.

A betlehemi csillag és a Háromkirályok jól ismert története egy messiás eljöveteléről szól, és arról, hogy ennek az eseménynek égi jelei vannak. Mivel az ókorban és a középkorban is sokáig hittek az égi jelenségeknek a földi történésekre gyakorolt hatásában, a bolygók különleges együttállása a tudós-papok számára kiemelt jelentőséggel bírt.

Magától értetődik, hogy az írásokban szereplő égi jel, a betlehemi csillag mögött megbúvó valós csillagászati jelenség a tudomány képviselőit is kutatásra ösztönözte.

Johannes Kepler az általa végzett számítások alapján szilárdan hitte, hogy Jézus születésekor (ami valószínűleg Kr.e. 7-ben lehetett) a Jupiter és a Szaturnusz, azaz a Királyok Csillaga és a Zsidók Csillaga a Halak csillagképben éppen akkor állt együtt, amikor a Földről nézve is épp átellenben (oppozíció) voltak a Naphoz képest – ilyenkor pedig a külső bolygók égi útjuk során „hurkot vetnek”, azaz a csillagokhoz képest visszafordulnak,. Ez a mozgás természetesen abból adódik, hogy a Nap körül gyorsabban keringő Föld nevű megfigyelőponton állunk, magyarázza  Maczó András, a Zselici Csillagpark munkatársa.

Az oppozíció környéki különleges együttállások néhány hónapon belül 3 megközelítést produkálnak! Ha még ehhez hozzátesszük, hogy nem sokkal később a Mars, a vörös bolygó is megközelítette a Jupitert – nem nehéz felfedezni a történésekben Heródes király égi szimbólumát, aki gyűlölettel tekintett a hatalmát veszélyeztető gyermekre.

Mai szemmel nézve azonban kijelenthetjük, a bolygók ilyen szoros együttállásának nincs tudományos jelentősége, hatása. A Jupiter 11,8 év alatt, míg a Szaturnusz 29,5 év alatt kerüli meg a Napot.

Egyszerű számítással belátható, hogy a két bolygó égi útja során a Földről nézve kb. 20 évenként találkozik. A közelítés mértéke azonban tág határok között mozog, ennyire szoros együttállást, mint idén, 1623. július 16-án láthattak utoljára az akkor élt emberek.

A 2020. december 21-i találkozásnak tehát inkább kultúrtörténeti jelentősége van, ráadásul épp a téli napforduló idején következik be. Ugyanakkor meg kell említeni, hogy az idei nem oppozíció környéki együttállás lesz, a bolygók nem a legnagyobb látszó fényességük beálltakor és nem ismétlődve közelítenek majd egymáshoz, valamint nem a Halak, hanem a Bak csillagképben történik mindez - a betlehemi csillag újbóli megjelenéséről beszélő cikkeket tehát kezeljük erős fenntartásokkal.

A két bolygó naplemente után, az erősödő szürkületben a DNy-i horizont felett kereshető a következő napokban. 21-én hétfőn este 5 óra körül láthatjuk Magyarországról a legkedvezőbb helyzetben a közelítést, a telihold átmérőjének kb. 1/5-e (6 szögperc) választja el egymástól őket.

Az este közeledtével ők is lenyugszanak, tehát csak szűk láthatósági ablak áll rendelkezésünkre, legyünk éberek! Teleszkóp nem szükséges, kis kézi látcső, színházi távcső viszont hasznos eszköz lehet. Éles szemű észlelők két különálló fénypontot figyelhetnek meg.

És ha a felhők akadályoznák a megfigyelést? Esőnap: 2080. március 15.

Forrás: 
Sefag Zrt. Zselici Csillagpark

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Tojásrakó teknős maradványai kerültek elő Pompeji romjai közül

Tojásrakásra készülő teknős maradványait fedezték fel régészek az ókori Pompeji romjai között.

Nagyobb biztonságban költhet Vasegerszeg térségében egy rétihéjapár

Ezentúl biztonságosabb körülmények között költhet Vasegerszeg közelében egy hamvasrétihéja-pár: a település térségében négy oszlopon összesen 18 szigetelőre helyeztek el burkolatot.

A pókok társas viselkedésének ökológiai hátterét vizsgálták az ELKH kutatói

Az ELKH Ökológiai Kutatóközpont(ÖK) kutatói eltérő társas viselkedésű pókkolóniákat vizsgáltak az Andokban, hogy megértsék, mi alakítja a különböző viselkedésű fajok elterjedését. Eredményeik szerint egy adott élőhely ökológiai sajátosságai jelentős hatással lehetnek az ott élő fajok társas viselkedésére.

A gazdáknak segíteniük kell a kártevők elleni biológiai védekezéssel kapcsolatos kutatásokat

A gazdákat és a termesztőket arra kérik, hogy küldjenek nagy fehér pillangóhernyókat a kutatóknak, hogy segítsék a növényi kártevők elleni védekezéssel kapcsolatos tanulmányokat.

Műanyag helyett lemosható csomagolás. Forradalmi megoldás a láthatáron

Vízzel mosható le az a védőréteg, amellyel az élelmiszereket permetezik be, a bevonat csomagolásként működik és növeli az eltarthatóság idejét. Egy amerikai kísérlet a műanyagok kiváltására.

Lezárult a „Bölcs Fák” határon átívelő projektje

A matuzsálemfák megőrzése, megfelelő kezelése, dokumentálása kiemelt feladat, emellett fontos a népszerűsítésük, és közkinccsé tételük is határon innen és túl egyaránt - jelentette ki az Agrárminisztérium természetvédelemért felelős államtitkára a Gödöllői Királyi Kastély kertjében.

Az EU jogszabályokat vezetne be a növényvédő szerek használatának csökkentésére

Az Európai Bizottság jogilag kötelező érvényű célértékeket javasolt a kémiai növényvédő szerek használatának csökkentésére, illetve a természet és a biológiai sokféleség helyreállítására az unióban.

Horogra akadt a világ legnagyobb édesvízi hala

Helybéli falusiak a kambodzsai Mekong folyóból fogták ki a kutatók szerint a világ valaha feljegyzett legnagyobb édesvízi halát, egy 300 kilogrammos ráját, amelynek partra vontatása körülbelül egy tucatnyi embert vett igénybe.

13 betegséget okozó mutációt találták a fajtatiszta macskáknál

Egy átfogó tanulmány kapcsán 11 ezer házimacskát vizsgáltak, beleértve 90 pedigrés fajtát és fajta-típust, valamint 617 fajtába nem sorolható cicát. Ennek során 13 olyan genetikai variációt mutattak ki, melyeket valamilyen betegséghez tudtak kötni, és ezek főként a pedigrével rendelkező fajtákban voltak jelen.

Kincset érnek a zöldfelületek

Egy Berlinben és Stuttgartban elvégzett felmérés szerint a városlakók 49%-a heti rendszerességgel ellátogat valamelyik parkba. További 20%-uk havonta, 27%-uk pedig évente többször felkeresi, élvezi a városi zöldfelületeket.