Back to top

A koronavírus rámutatott az előttünk álló kihívásokra - interjú dr. Bognár Lajos országos főállatorvossal

Az idei évet a mai napig alapjaiban határozta és határozza meg a koronavírus elleni küzdelem, de emellett számos pozitív eredményt sikerült elérni az élelmiszerlánc-biztonság területén – mondta dr. Bognár Lajos országos főállatorvos, az Agrárminisztérium élelmiszerlánc-felügyeletért felelős helyettes államtitkára évértékelő interjújában.

Bognár Lajos: egyre inkább a hazai termékeket keresik a fogyasztók
Bognár Lajos: egyre inkább a hazai termékeket keresik a fogyasztók
Úgy vélte, a járványok világosan rámutattak a következő évek legjelentősebb kihívására, mind az állategészségügyben, mind pedig a közegészségügyben.

Ha az idei évet egy szóval kellene jellemezni, akkor az nyilvánvalóan a koronavírus lenne. Ebben a helyzetben kulcskérdéssé vált az élelmiszerellátás folyamatosságának biztosítása. Hogyan értékeli az idei évet ebből a szempontból?

– A magyar élelmiszergazdaság működését, az élelmiszerellátás folyamatosságát járványhelyzetben is biztosítani kell, mégpedig a maximális biztonságra törekedve. A magyarországi élelmiszer-előállító üzemekre általában is különösen szigorú biztonsági szabályok vonatkoznak, betartásuk a járvány alatt fokozottan előtérbe került. A rendkívüli szituáció megkövetelte a klasszikus hatósági szerep gyors, rugalmas újradefiniálását is: az élelmiszerrel foglalkozó vállalkozásokat ellenőrző – és ha kell, szankcionáló – Nébih bevezette a támogató, tanácsadó jellegű helyszíni szemléket.

A hivatal honlapján is létrejött egy tematikus felület a koronavírussal kapcsolatban felmerülő információkkal.

– Így van, ezen a platformon az élelmiszerlánc egyes területeire specializált útmutatók segítik az érintettek hiteles tájékoztatását, a vendéglátó és közétkeztető létesítményektől kezdve a hobbi- és haszonállattartókon át, egészen az élőállat- és áruszállítást végző vállalkozásokig.

A pandémia ugyanakkor a fogyasztók hazai termékek felé fordulását is magával hozta, amit mi a Nébih honlapján létrehozott helyitermelő-kereső felülettel támogattunk.

A kezdeményezés lényege, hogy segítse a termelők és vásárlók egymásra találását, illetve a rövid, belföldre fókuszáló ellátási láncok erősítése révén az élelmiszerellátás biztonságának növelését.

Mi volt az, ami különösen nagy kihívást jelentett-jelent a világjárványban?

– Különösen tavasszal, a világjárvány kezdeti időszakában jelentettek újszerű kihívást azok a hírek, legtöbb esetben álhírek, miszerint az állatok a humán koronavírus terjesztői lehetnek. Igaz, néhány állatfaj fogékony lehet a COVID-19 vírusára, de nincs megerősített információnk arról, hogy az ember egy állattól kapta volna el a fertőzést.

Legutóbb a nyércek kapcsán terjedt el ez a feltételezés. Hogyan látja, valós veszélyt jelent a bennük talált vírus?

– A legutóbbi kutatások ugyan már vizsgálták ezt az új, nyércekben kialakult variánst, de e tekintetben annyi még a további vizsgálatot igénylő bizonytalansági faktor, hogy kár lenne találgatásokba bocsátkozni.

Addig is megnyugtathatom az olvasókat, hogy Magyarország nem érintett a nyérctenyésztésben, nálunk nincsenek nyérctelepek.

Állatorvosként sokkal lényegesebbnek tartom reagálni arra, hogy az utóbbi időben megnőtt az érdeklődés az ivermectint tartalmazó állatgyógyászati készítmények iránt, mivel a hatóanyag hatékony lehet a koronavírus okozta betegség gyógykezelésében. Nyomatékosan szeretném azonban hangsúlyozni, hogy az állatgyógyászati készítmények emberi alkalmazása semmilyen körülmények között nem engedélyezett, sőt veszélyes is lehet!

Az állatbetegségek közül továbbra is jelen van Magyarországon az afrikai sertéspestis. Hány új esetet regisztráltak idén november végéig?

– Az idén összesen 5337 vaddisznó esetében diagnosztizáltunk ASP-t, ezek túlnyomó részét – több mint 3600 példányt – Borsod-Abaúj-Zemplén megyében lőtték ki, vagy egyéb okból elhullottan találták. Házi sertéseknél szerencsére idén sem igazolta a laboratóriumi vizsgálat a vírus jelenlétét, viszont megelőző intézkedéseket tennünk kellett. Például 2 vadfarmon az ASP gyanúja miatt vált elkerülhetetlenné 1106 vaddisznó leölése.

Összességében az idei év számadatai biztatóbban alakultak az előző kettőhöz viszonyítva, de ettől még nem lazíthatunk a járványvédelmi fegyelmen.

Az ASP elleni védekezés immár három éve komoly kihívást jelent, a folyamatos éberség pedig továbbra is indokolt. Alapvetően a mentesítési stratégiánk erősségét, a védekezésben részt vevők, különösen a hatósági állatorvosok és vadászok helytállását, valamint a társadalmi-szakmai összefogás hatékonyságát bizonyítja, hogy a hazai házisertés-állományokat idáig sikerült megvédeni az afrikai sertéspestistől.

Idén fontos lépés volt az ASP mentesítési terv megújítása. Milyen új elemek találhatók ebben?

– A folyamatos védekezés és a betegség felszámolása tekintetében 2020 fontos lépése volt az ASP mentesítési terv megújítása. Az aktualizált határozat két területen vezetett be a korábbinál hatékonyabb intézkedéseket: egyrészt lefektette a fertőzött területek fokozott vaddisznóállomány-gyérítésének új szabályait, másrészt a kártalanítási eljárás menetét tette egyértelműbbé. A kártalanítási eljárásrend 2020. október elsejei hatállyal ismét módosult, azzal a céllal, hogy a kártalanítási összegek megállapítása arányosan és igazságosan történjen, ugyanakkor a védekezésre ösztönző hatású legyen. 2020 november végéig mintegy 8,3 milliárd forint kártalanítást fizettünk ki a vaddisznó-diagnosztikai kilövésekre és a vadkárrendezésre.

Sajnos a madárinfluenza sem kerülte el idén az állattartókat, itt mi a mérleg, hány szárnyast kellett leölni?

– A madárinfluenza egyike a legsúlyosabb gazdasági veszteségeket okozó állatbetegségeknek, ezért az ellene való védekezés nagyon tudatos és folyamatos kell, hogy legyen. A baromfitartó gazdák felelős magatartása, valamint a járványvédelmi előírások maradéktalan betartása nélkül a vírus pusztítása és az általa okozott tetemes gazdasági kár aligha védhető ki.

Idén összesen 273 gazdaságban igazolódott a vírus jelenléte, a leölt szárnyasok száma pedig megközelítette az 5 milliót.

A radikális intézkedéseknek köszönhetően júliusra sikerült megállítani a kór terjedését, szeptember 8-án pedig – az Állategészségügyi Világszervezet (OIE) előírásainak megfelelően – hazánk visszanyerte madárinfluenzától mentes besorolását. A kedvező státusz birtokában október elején az utolsó kereskedelmi korlátozásokat is feloldották hazánkkal szemben.

Továbbra is fennáll a madárinfluenza-veszély? Jelent-e plusz kockázatot a vadmadarak vándorlása?

– A veszély továbbra is fennáll, sorra jelentik a kitöréseket, pozitív vadmadár eseteket az európai országokban, például Horvátországban és Lengyelországban is igazolták a vírus jelenlétét. A vadvízi madarak őszi vándorlási útvonalai pedig hazánkon is áthaladnak, így mindenképpen fokozni kell a járványvédelmi készültséget.

Emiatt rendeltem el ismét országszerte a baromfifélék zártan tartását, ugyanis minden eszközzel meg kell akadályozni a szárnyasok és vadon élő madarak érintkezését.

A megelőzés alapja a járványvédelmi előírások betartása, például a megfelelő, folyamatos fertőtlenítés vagy a takarmány, az alom elzárása.

Mik a tapasztalatok a szúrópróba-szerű ellenőrzéseken, betartják ezeket az állattartók?

– Sajnos azt tapasztaljuk, hogy a tartók jelentős része még mindig nincs tisztában sem a helyzet súlyával, sem saját felelősségével. Sok esetben nem építették be a mindennapi gyakorlatukba mindazokat a teendőket, amik a védekezéshez elengedhetetlenek. Senki sem várhatja, hogy az állam továbbra is átvállalja a felelőtlenségből, az indokolatlan mértékű állat­egészségügyi kockázatvállalásból ere­dő költségeket. A jövőben sokkal szigorúbban ítéljük meg a kártalanítási jogalapot: megkezdtük a kártalanítási rendelet átalakítását is. A jövőben minden olyan állomány tulajdonosát kizárjuk majd az állami kártalanításból, ahol az állat tartója nem tudja hitelt érdemlően bizonyítani a folyamatos járványvédelmi készültség fenntartását.

A madárinfluenza továbbra is fenyeget, szigorodnak az előírások
A madárinfluenza továbbra is fenyeget, szigorodnak az előírások
A szabályokat betartó gazdák eddig hányan és mennyi kártalanítást kaptak? Hányan vannak olyanok, akik a szabályok nem megfelelő betartása miatt nem részesülhettek kártalanításban?

– Fontosnak tartom hangsúlyozni, hogy az állatok megbetegedését, illetve annak akár a legcsekélyebb gyanúját is azonnal be kell jelenteni az állategészségügyi szolgálat felé. Aki ezt nem teszi meg, nem kaphat állami kártalanítást. Idén novemberig csaknem 14 milliárd forintot utaltunk ki a baromfitartóknak, így a kifizetési arány meghaladja a 99 százalékot. A szabályok nem megfelelő betartása miatt 8 kártalanítási igényt utasítottunk el.

Hol tart jelenleg az állományok újratelepítése?

– Eddig 2562 engedélyt adtunk ki. A betelepítési kérelmet 37 olyan esetben kellett elutasítanunk, amikor a járványvédelmi előírások nem teljesültek maradéktalanul. A tavaszi járvány után bevezetett új betelepítési eljárásrendnek köszönhetően a hiányosságok kijavításáig nem kerülhet be élő állat a telepekre, így a szomszédos állományok veszélyeztetése is minimalizálható.

A Nébih idei működését figyelembe véve mely területet és tevékenységeket emelné ki?

– A koronavírus elleni küzdelem mellett is számos pozitív eredményt elértünk az élelmiszerlánc-biztonság terén. A legfontosabb, hogy – a közvélemény-kutatási adatok szerint – sikerült megőriznünk a lakosság bizalmát. A Minőségvezérelt Köz­étkeztetési Programunk is egyre inkább eléri célját, az indulás óta lefolytatott több ezer ismételt szemlén ugyanis rendre javuló eredményekkel végeznek a konyhák. Tűzifa pályázati lehetőséget indítottunk önkormányzatoknak, civil és egyházi szervezeteknek, hogy a lefoglalt tűzifa a rászorulókhoz kerüljön.

Emellett létrehoztunk egy biztonságos online hirdetési felületet, ahol a legálisan működő vállalkozások tehetik közzé tűzifahirdetéseiket.

Folytattuk a Szupermenta termékteszteket, emellett elindítottuk a Kiváló Minőségű Élelmiszer (KMÉ) védjegyrendszert, ami egy, az unióban is notifikáltatott, államilag elismert nemzeti minőségrendszer.

Fotó: EGERERDŐ Zrt.

Milyen újítások voltak a szemléletformálás, tudásmegosztás terén?

– Elindítottuk a Nébih tematikus oktatási csatornáját, a nebihoktatas.hu-t. A felületen minden, az elmúlt években készített oktatási anyagunkat megtalálhatják az érdeklődők korcsoporti bontásban. Reagálva a technikai fejlődésre, több új eszközt, csatornát is beépítettünk a kommunikációnkba: munkába állt Nébo, a chatbot, hogy 0–24-ben biztosítsuk az ügyfélszolgálati elérhetőséget a lakosok számára, elkezdtünk podcast-okat készíteni és a viber-en is elérnek minket a fogyasztók.

Hogyan látja, milyen tanulságot lehet levonni a világjárványból a jövőre vonatkozóan?

– A járványok világosan rámutattak a következő évek legjelentősebb kihívására mind az állategészségügyben, mind pedig a közegészségügyben. Mindkét területen sokkal nagyobb figyelemmel kell kísérni a kórokozók mutálódását, adaptálódását, és a szerzett tudás alapján újra kell gondolni a járványvédelmi intézkedéseket. Sürgetőbbé vált a különböző egészségügyi, élelmiszerlánc-biztonsági veszélyek, kórokozók gyors, világszintű terjedését megakadályozó eljárások kidolgozása, védekezési képességünk javítása. Bízom benne, hogy ez mindannyiunk egyéni felelősségét felismerve, egymással összefogva sikerül majd.

Forrás: 
Magyar Mezőgazdasgág
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2020/51-52 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Változatos élővilág a Kupi-erdőben

Pápától délre, a várostól tíz kilométerre, a Kupi-erdőben vezet a Tallós Pál Tanösvény. A Bakonyerdő Zrt. által 2003 óta működtetett és tavaly felújított tanösvény egy fájóan fiatalon elhunyt, kivételes ember és szakember munkásságának állít emléket.

Bevetésen a mezőőrök

Ősszel az Agrárminisztérium megújította a mezőőrök és a hegyőrök szolgálati viszonyának szabályozását, ennek következtében mintegy 430 mezei őrszolgálat számára vált átláthatóbbá a jogszabályi környezet. Országszerte nagyon vegyes a kép, sok helyen egyáltalán nincs mezei őrszolgálat, máshol alig működik, és vannak nagyon jó példák is. A városokban és a falvakban szolgálatot teljesítő mezőőrök feladatai között nagyok a különbségek.

Három szénhidrát, amit senkinek sem szabadna mérték nélkül fogyasztani

A gyulladás számtalan súlyos egészségügyi problémát okozhat, különösen, ha krónikussá válik. Nem csak fájdalmat okoz, hanem hatással lehet az általános egészségre, szív- és cukorbetegséghez, valamint rákos megbetegedéshez is vezethet. Ezenkívül káros hatással lehet a fogyási céljainkra is, ugyanis a gyulladás az anyagcsere lelassulását okozhatja, mondja Lisa Richards, táplálkozási szakértő.

Polgárőrök közreműködésével tisztulnak meg a Debrecen környéki erdők

A debreceni, illetve a megyeszékhely 15 kilométeres körzetében levő erdőterületeket tisztítja meg a Debreceni Polgárőr Egyesület a Cívis Városért.

Gümőkóros teheneket találtak Magyarországon

Gümőkór-fertőzöttséget igazoltak a hatósági vizsgálatok 2022 májusában egy Csongrád-Csanád megyei szarvasmarha-állományban. Az esetre a telepen elvégzett ellenőrző vizsgálat derített fényt. Az érintett telepen forgalmi korlátozást rendelt el az élelmiszerlánc-felügyeleti hatóság; jelenleg a fertőzés eredetét vizsgálják a szakemberek.

Piros lé karajáron

A hazai sertéstermelők panaszkodnak az emelkedő költségekre, az alacsony átvételi árakra, és arra is, hogy a külföldről érkező importhús leszorítja az árakat. Ez vásárlóként még akár jó is lehet, ha az ember nem fut bele olyan húsba, amiből a sütés végére jóformán semmi sem marad.

Datolya: a tökéletes nassolnivaló, nemcsak édes, de egészséges is

Amikor természetes, édes nassolnivalóra vágyunk, sokan választják az érett barackot, a friss almát vagy a fanyar narancsot. De van egy elfeledett édes finomság, amit sokan hajlamosak figyelmen kívül hagyni, pedig nagy hatással lehet az egészségünkre. Ez a gyümölcs nem más, mint a datolya.

Két kanadai rókában megerősítették a madárinfluenzát

Kanadában először fordult elő magas patogenitású madárinfluenza-vírus emlősökben – adta hírül a wattpoultry.com. A vírust két vörösróka kölyökben találták meg.

Milyen tartalékok vannak a magyar gyepekben?

A következő KAP-ciklusban sokkal nagyobb hangsúlyt kap az ökológiai szemléletű gazdálkodás az Európai Unióban. Nálunk elhanyagolt terület volt eddig a gyepgazdálkodás és a rajta levő állattenyésztés, ami vélhetően épp az uniós elvárások miatt új lendületet kaphat.

A jobb idővel a paraziták is aktívabbak

A kullancsok nemcsak az emberre, de társállatainkra is sokféle veszélyt jelentenek. Egy új kutatásból kiderült, hogy hazánkban a kutyákról gyűjtött kullancsok közül több veszélyes kórokozókat hordoz. Vérszívásuk során anaplazmózist, babéziózist vagy Lyme-kórt okozó kórokozókkal fertőzhetnek, és előfordulhat az is, hogy rövid időn belül többféle kórokozó jut az állatba.