Back to top

Birkapörköltön túli világ

Online térbe helyezte a a magyarországi Juh- és Kecske Terméktanács Szakmaközi Szervezet (MJKTTSZSZ), illetve az InnoFood Marketing Kft. azt a zárórendezvényt, amelyen az uniós a juh- és kecskehús fogyasztásának népszerűsítésére elnyert támogatás eredményeiről számoltak be.

A három évvel ezelőtt megkezdett program mérföldkő a magyar bárány- és juhágazat számára. A magyarországi bárány- és juhhús népszerűsítésére kiírt, EU által finanszírozott spanyol-magyar multi promóciós pályázatban három szervezet képviseltette magát, az Interovic (La Interprofesional del Ovino y Caprino de Carne), azaz a spanyol juh- és kecske terméktanács, a magyarországi Juh- és Kecske Terméktanács Szakmaközi Szervezet (MJKTTSZSZ), illetve az InnoFood Marketing Kft.

Kukovics Sándor, az MJKTTSZSZ ügyvezető igazgatója elmondta, hogy a spanyol Interovic társ-szervezettel közösen nyert uniós pályázat - „Bárány- és Kecskehús Promóciós Kampány" néven - 2018-ban indult és 2020 végén záródott. A terméktanács vezetője elmondta,

juhhúsból az 1 főre jutó uniós átlagfogyasztás 1,9 kilogramm évente, míg a magyar 0,35-0,38 kilogramm az utóbbi időben. A hazai bárányok több mint 90 százalékát exportálják.

Jelenleg 8100 nyilvántartott juhtartó van az ágazatban, és 3-4 ezer két állatnál többel rendelkező kecsketartó, amely 20-22 ezer család megélhetését biztosítja.

Spanyolországban, és Magyarországon, de egész Európában alacsony a juhhús és kecskehús fogyasztása, és a program célja, hogy ezt a negatív állapotot meg tudja fordítani. A juhászat, a juhok tartása egyik formája a vidék fenntarthatóságának, így kiemelt jelentőséggel bíró állatfajról van szó. A fenntarthatóság mellé azonban társul egy ’természetes’ imázs, és ebből következően a hús ízletessége is.

Cikta juh
Fotó: Csatlós Norbert
Bátor Árpád, a Juh- és Kecske Terméktanács és Szakmaközi Szervezet alelnöke előadásában kiemelte, hogy Magyarország a megtermelt bárány szinte 100%-át exportálja, ez mennyiségileg évi 12-13 ezer tonnát tesz ki, melyből 400 tonna hús készül. Ennek fényében megdöbbentőnek tartja, hogy

hazánk lakosságának több mint 99%-a soha életében nem evett még bárányhúst, és természetesen az exportált bárányokat is külföldön dolgozzák föl.

További problémának nevezte az éghajlatváltozást is, a megváltozott csapadékeloszlás hatására ugyanis a korábbi jobb minőségű és tápanyagban gazdagabb legelőkön együtt legeltek bárányok és szarvasmarhák is, ezek a legelők már csak korlátozott számban és csak birkákat tudnak eltartani, csökkentve ezzel a hatékonyságot.

A problémák felsorolása után azonban számos pozitívumot is felsorolt. Elmondta, hogy olaszországi kivitelünk mennyisége most már 80% alatt van (mivel korábban szinte csak oda exportáltunk), és számos új külső piaccal gazdagodtunk. Szerinte a bárányhús kapcsán előtérbe kell helyeznünk a tényeket a propagandával szemben, és hangsúlyozni, hogy a bárányhús igenis nem faggyús állagú, a birka nem egyenlő a báránnyal, mint azt sokan tévesen hiszik, továbbá ezek az állatok képesek hatással lenni a környezetre és az éghajlatra is.

Soós Mihály, az InnoFood Marketing Kft. ügyvezetője a kampány főbb üzeneteit és elemeit mutatta be. Eszerint a két legfontosabb célcsoport a HORECA szektor (szállodák, éttermek, vendéglátás) és a fogyasztók. Felvázolta a juhhús népszerűsítéséhez szükséges, eddig is alkalmazott eszközöket, különválasztva a fogyasztókat és a szervezeteket, bár az ehhez szükséges marketing eszközök nem tértek el jelentősen: mindkét célcsoport számára fizetett hirdetésekkel és eseményekkel (kiállítások, vásárok, kóstoltatás, Lamb Meat Day) ösztönözték a fogyasztást, de mindenek előtt a megismerést, az érzelmi azonosulást.

Elkészítettek két honlapot – egyet a fogyasztók, egyet a HORECA szektor számára -, de facebook oldalt is kialakítottak. A pályázati forrásból három kóstolást szerveztek 15 helyszínen, de részt vetek 23 kiállításon és rendezvényen.

 

Dr. Szakály Zoltán, az InnoFood Marketing Kft. kutatója marketing szempontból közelítette a témát, konkrétan a bárány- és juhhússal kapcsolatos fogyasztói preferenciákat mutatta be. Szerinte mára megtörtént a teljes fogyasztói hatalomátvétel a marketingbe. A megváltozott fogyasztói preferenciákra példaként a LOHAS-fogyasztókat hozta fel, akik számára a legfontosabbak az etikai, környezeti, egészségi és lokális (helyben termelt) szempontok. Véleménye szerint a bárányhús promótálását is fel lehet húzni erre a négy szempontra, hisz köztudottan számos pozitív egészségre gyakorolt hatása van.

Mint elhangzott, a kampány teljes költségvetése 6,825 millió euró volt, amelyből a magyarországi rész 825 ezer eurót tett ki.

Kukovics Sándor az esemény végén felhívta a figyelmet, januártól újabb három éves uniós támogatást nyertek el a a juh- és bárányhús népszerűsítésére. Az évi 94 millió forintos promóciós forrás az ágazat fő termékének piacra segítésére fordítható.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Lovak és lovasok Dunatőkésen

A szlovák statisztikai hivatal már rég nem jegyzi gazdasági állatként a lovakat. Számuk 1965-ben 95 ezer volt, és még a rendszerváltáskor is 16 ezer lovat tartottak számon az országban; akkor szűnt meg a nyilvántartása gazdasági állatként. A rendszerváltás előtt magánszemély nem tarthatott lovat, még sportlóként sem, hiszen ez úri huncutságnak minősült.

Megújulva vár mindenkit a KÁN

Idén ismét megnyílik a KÁN, a Dunántúl állattenyésztési kiállítása, immár megújulva és kibővített programokkal. Az október 1–3. között zajló kiállítást 14. alkalommal rendezik meg KÁN Egyetemi Napok néven, ami már önmagában valami újnak a kezdetét sejteti.

Júliusban tovább gyorsult a mezőgazdasági felvásárlási árak emelkedése

Júliusban harmadik hónapja gyorsult a mezőgazdasági felvásárlási árak növekedési üteme: átlagosan 21,3 százalékkal voltak magasabbak az árak, mint egy évvel korábban, ami 0,8 százalékponttal nagyobb az előző havi emelkedésnél - derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb adataiból.

Veszedelmes ízeltlábú: országos kullancsfelmérés

Az elmúlt évek hazai időjárása kedvezett a kullancsoknak, és ettől az emberek és a háziállatok is több csípést szenvedtek el – derül ki a Bábolna Bio Kft. által szervezett, több mint 3000 válaszadó 14 ezer csípésadatát összesítő felmérésből. A Sokk a rovar Facebook-oldal kérdőív kitöltőinek többsége már védekezik a kullancsok ellen, és a háziállataikat is igyekeznek óvni a vérszívóktól.

Kacagó gerlék - Miért nem „sláger” díszállat hazánkban?

A kacagó gerle tenyésztése Hollandiában, Franciaországban és Belgiumban igen népszerű, ahol számos kiállítást rendeznek bemutatásukra. Hazánkban is sok galambász tart kacagó gerlét, holott ezek a madarak ennél még többet érdemelnének. Rendkívül sok színváltozatuk van – 16 szín –, és 3 toll­szerkezet-­mutációjuk ismert.

Ha az állat viselkedése problémás - Sokszor a gazdának kell változni

Kutat, lovat tenyészt és foglalkozik állatpszichológiával. Ausztriában bejegyzett arab telivér fajta tenyésztő, és a lovas katonai hagyomány­őrzést gyakorolja a pusztai nomádtól az 1848-as huszárig. Kriston Csigás Zoltánnál jártunk.

Zászlóval mentettek meg egy leeső macskát a szurkolók

A kilenc életéből egyet sem használt el.

Az ammóniakibocsátás csökkentése érdekében vécéhasználatra szoktatják a szarvasmarhákat

Új-zélandi és német kutatók vécéhasználatra szoktattak szarvasmarhákat, elősegítendő az ammónia, egy közvetetten üvegházhatású gáz kibocsátásának a csökkentését.

A hobbiállat kiválasztása - Kinek kit?

„Alig van ember, aki tudná melyik állatot ajánlatos és hálás feladat otthonában gondozni."

Kutyaszőrből sapka, halpikkelyből órakijelző…

Az állati alapanyagok kapcsán főként olyan dolgokra gondolunk, mint a hús és a prém, melynek feldolgozását az állatok nem élik túl. De sok olyan állati kültakaró van, melyek változatos célokra felhasználhatók, és még az állatnak sem esik bántódása… Meg van olyan, aminél bántódása esik...