A három évvel ezelőtt megkezdett program mérföldkő a magyar bárány- és juhágazat számára. A magyarországi bárány- és juhhús népszerűsítésére kiírt, EU által finanszírozott spanyol-magyar multi promóciós pályázatban három szervezet képviseltette magát, az Interovic (La Interprofesional del Ovino y Caprino de Carne), azaz a spanyol juh- és kecske terméktanács, a magyarországi Juh- és Kecske Terméktanács Szakmaközi Szervezet (MJKTTSZSZ), illetve az InnoFood Marketing Kft.
Kukovics Sándor, az MJKTTSZSZ ügyvezető igazgatója elmondta, hogy a spanyol Interovic társ-szervezettel közösen nyert uniós pályázat – „Bárány- és Kecskehús Promóciós Kampány” néven – 2018-ban indult és 2020 végén záródott. A terméktanács vezetője elmondta,
Jelenleg 8100 nyilvántartott juhtartó van az ágazatban, és 3-4 ezer két állatnál többel rendelkező kecsketartó, amely 20-22 ezer család megélhetését biztosítja.
Spanyolországban, és Magyarországon, de egész Európában alacsony a juhhús és kecskehús fogyasztása, és a program célja, hogy ezt a negatív állapotot meg tudja fordítani. A juhászat, a juhok tartása egyik formája a vidék fenntarthatóságának, így kiemelt jelentőséggel bíró állatfajról van szó. A fenntarthatóság mellé azonban társul egy ’természetes’ imázs, és ebből következően a hús ízletessége is.
Bátor Árpád, a Juh- és Kecske Terméktanács és Szakmaközi Szervezet alelnöke előadásában kiemelte, hogy Magyarország a megtermelt bárány szinte 100%-át exportálja, ez mennyiségileg évi 12-13 ezer tonnát tesz ki, melyből 400 tonna hús készül. Ennek fényében megdöbbentőnek tartja, hogy
További problémának nevezte az éghajlatváltozást is, a megváltozott csapadékeloszlás hatására ugyanis a korábbi jobb minőségű és tápanyagban gazdagabb legelőkön együtt legeltek bárányok és szarvasmarhák is, ezek a legelők már csak korlátozott számban és csak birkákat tudnak eltartani, csökkentve ezzel a hatékonyságot.
A problémák felsorolása után azonban számos pozitívumot is felsorolt. Elmondta, hogy olaszországi kivitelünk mennyisége most már 80% alatt van (mivel korábban szinte csak oda exportáltunk), és számos új külső piaccal gazdagodtunk. Szerinte a bárányhús kapcsán előtérbe kell helyeznünk a tényeket a propagandával szemben, és hangsúlyozni, hogy a bárányhús igenis nem faggyús állagú, a birka nem egyenlő a báránnyal, mint azt sokan tévesen hiszik, továbbá ezek az állatok képesek hatással lenni a környezetre és az éghajlatra is.
Soós Mihály, az InnoFood Marketing Kft. ügyvezetője a kampány főbb üzeneteit és elemeit mutatta be. Eszerint a két legfontosabb célcsoport a HORECA szektor (szállodák, éttermek, vendéglátás) és a fogyasztók. Felvázolta a juhhús népszerűsítéséhez szükséges, eddig is alkalmazott eszközöket, különválasztva a fogyasztókat és a szervezeteket, bár az ehhez szükséges marketing eszközök nem tértek el jelentősen: mindkét célcsoport számára fizetett hirdetésekkel és eseményekkel (kiállítások, vásárok, kóstoltatás, Lamb Meat Day) ösztönözték a fogyasztást, de mindenek előtt a megismerést, az érzelmi azonosulást.
Dr. Szakály Zoltán, az InnoFood Marketing Kft. kutatója marketing szempontból közelítette a témát, konkrétan a bárány- és juhhússal kapcsolatos fogyasztói preferenciákat mutatta be. Szerinte mára megtörtént a teljes fogyasztói hatalomátvétel a marketingbe. A megváltozott fogyasztói preferenciákra példaként a LOHAS-fogyasztókat hozta fel, akik számára a legfontosabbak az etikai, környezeti, egészségi és lokális (helyben termelt) szempontok. Véleménye szerint a bárányhús promótálását is fel lehet húzni erre a négy szempontra, hisz köztudottan számos pozitív egészségre gyakorolt hatása van.
Mint elhangzott, a kampány teljes költségvetése 6,825 millió euró volt, amelyből a magyarországi rész 825 ezer eurót tett ki.
Kukovics Sándor az esemény végén felhívta a figyelmet, januártól újabb három éves uniós támogatást nyertek el a a juh- és bárányhús népszerűsítésére. Az évi 94 millió forintos promóciós forrás az ágazat fő termékének piacra segítésére fordítható.