Back to top

Birkapörköltön túli világ

Online térbe helyezte a a magyarországi Juh- és Kecske Terméktanács Szakmaközi Szervezet (MJKTTSZSZ), illetve az InnoFood Marketing Kft. azt a zárórendezvényt, amelyen az uniós a juh- és kecskehús fogyasztásának népszerűsítésére elnyert támogatás eredményeiről számoltak be.

A három évvel ezelőtt megkezdett program mérföldkő a magyar bárány- és juhágazat számára. A magyarországi bárány- és juhhús népszerűsítésére kiírt, EU által finanszírozott spanyol-magyar multi promóciós pályázatban három szervezet képviseltette magát, az Interovic (La Interprofesional del Ovino y Caprino de Carne), azaz a spanyol juh- és kecske terméktanács, a magyarországi Juh- és Kecske Terméktanács Szakmaközi Szervezet (MJKTTSZSZ), illetve az InnoFood Marketing Kft.

Kukovics Sándor, az MJKTTSZSZ ügyvezető igazgatója elmondta, hogy a spanyol Interovic társ-szervezettel közösen nyert uniós pályázat - „Bárány- és Kecskehús Promóciós Kampány" néven - 2018-ban indult és 2020 végén záródott. A terméktanács vezetője elmondta,

juhhúsból az 1 főre jutó uniós átlagfogyasztás 1,9 kilogramm évente, míg a magyar 0,35-0,38 kilogramm az utóbbi időben. A hazai bárányok több mint 90 százalékát exportálják.

Jelenleg 8100 nyilvántartott juhtartó van az ágazatban, és 3-4 ezer két állatnál többel rendelkező kecsketartó, amely 20-22 ezer család megélhetését biztosítja.

Spanyolországban, és Magyarországon, de egész Európában alacsony a juhhús és kecskehús fogyasztása, és a program célja, hogy ezt a negatív állapotot meg tudja fordítani. A juhászat, a juhok tartása egyik formája a vidék fenntarthatóságának, így kiemelt jelentőséggel bíró állatfajról van szó. A fenntarthatóság mellé azonban társul egy ’természetes’ imázs, és ebből következően a hús ízletessége is.

Cikta juh
Fotó: Csatlós Norbert
Bátor Árpád, a Juh- és Kecske Terméktanács és Szakmaközi Szervezet alelnöke előadásában kiemelte, hogy Magyarország a megtermelt bárány szinte 100%-át exportálja, ez mennyiségileg évi 12-13 ezer tonnát tesz ki, melyből 400 tonna hús készül. Ennek fényében megdöbbentőnek tartja, hogy

hazánk lakosságának több mint 99%-a soha életében nem evett még bárányhúst, és természetesen az exportált bárányokat is külföldön dolgozzák föl.

További problémának nevezte az éghajlatváltozást is, a megváltozott csapadékeloszlás hatására ugyanis a korábbi jobb minőségű és tápanyagban gazdagabb legelőkön együtt legeltek bárányok és szarvasmarhák is, ezek a legelők már csak korlátozott számban és csak birkákat tudnak eltartani, csökkentve ezzel a hatékonyságot.

A problémák felsorolása után azonban számos pozitívumot is felsorolt. Elmondta, hogy olaszországi kivitelünk mennyisége most már 80% alatt van (mivel korábban szinte csak oda exportáltunk), és számos új külső piaccal gazdagodtunk. Szerinte a bárányhús kapcsán előtérbe kell helyeznünk a tényeket a propagandával szemben, és hangsúlyozni, hogy a bárányhús igenis nem faggyús állagú, a birka nem egyenlő a báránnyal, mint azt sokan tévesen hiszik, továbbá ezek az állatok képesek hatással lenni a környezetre és az éghajlatra is.

Soós Mihály, az InnoFood Marketing Kft. ügyvezetője a kampány főbb üzeneteit és elemeit mutatta be. Eszerint a két legfontosabb célcsoport a HORECA szektor (szállodák, éttermek, vendéglátás) és a fogyasztók. Felvázolta a juhhús népszerűsítéséhez szükséges, eddig is alkalmazott eszközöket, különválasztva a fogyasztókat és a szervezeteket, bár az ehhez szükséges marketing eszközök nem tértek el jelentősen: mindkét célcsoport számára fizetett hirdetésekkel és eseményekkel (kiállítások, vásárok, kóstoltatás, Lamb Meat Day) ösztönözték a fogyasztást, de mindenek előtt a megismerést, az érzelmi azonosulást.

Elkészítettek két honlapot – egyet a fogyasztók, egyet a HORECA szektor számára -, de facebook oldalt is kialakítottak. A pályázati forrásból három kóstolást szerveztek 15 helyszínen, de részt vetek 23 kiállításon és rendezvényen.

 

Dr. Szakály Zoltán, az InnoFood Marketing Kft. kutatója marketing szempontból közelítette a témát, konkrétan a bárány- és juhhússal kapcsolatos fogyasztói preferenciákat mutatta be. Szerinte mára megtörtént a teljes fogyasztói hatalomátvétel a marketingbe. A megváltozott fogyasztói preferenciákra példaként a LOHAS-fogyasztókat hozta fel, akik számára a legfontosabbak az etikai, környezeti, egészségi és lokális (helyben termelt) szempontok. Véleménye szerint a bárányhús promótálását is fel lehet húzni erre a négy szempontra, hisz köztudottan számos pozitív egészségre gyakorolt hatása van.

Mint elhangzott, a kampány teljes költségvetése 6,825 millió euró volt, amelyből a magyarországi rész 825 ezer eurót tett ki.

Kukovics Sándor az esemény végén felhívta a figyelmet, januártól újabb három éves uniós támogatást nyertek el a a juh- és bárányhús népszerűsítésére. Az évi 94 millió forintos promóciós forrás az ágazat fő termékének piacra segítésére fordítható.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Nem arany a gyapjú, de nyírni muszáj

A juhokat évente legalább egyszer nyírni kell, ám egyre kevesebb az olyan szakember, aki ezt a feladatot jó minőségben elvégzi. Emellett a gyapjú ára nemhogy nyereséget termelne, de gyakran még a nyírás költségeit sem fedezi. A gazdák szerint sokat segítene, ha egy gyapjúmosó üzem működne az országban, mert az így feldolgozott terméket drágábban lehetne értékesíteni.

Bámészkoni az állattenyésztési napokon - garantált a vízhólyag

Családi programnak sem utolsó a Hódmezővásárhelyi Állattenyésztési Napok. Ha valakinek otthon is vannak, állatai, ne hagyja ki a tenyésztő szervezetek sátrait és a csarnokokban bemutatkozó nagyobb cégek standját, és az ágazat „háttériparát”, takarmánygyártókat, állategészségügyi vagy szaporítóanyagos cégeket sem!

Egy kezdő állattartó kalandjai - A hétköznapok derűje és borúja

Sokat tanulhatunk a természettől, ha állattartásba kezdünk: nemcsak a mindennapjaink ritmusa változik meg, de emberi egónk is alázatot tanul. Elfogadjuk, ha nem sikerül minden elsőre, megérezzük veszteségeink és nyereségeink sajátos egyensúlyát, lelassulunk, és jobban átéljük a mindennapok apróbb örömeit.

A digitalizált állattenyésztés a kiszámítható jövő kulcsa

Földünk népességnövekedésével az állattenyésztésnek is tartania kell a lépést: ki kell szolgálnia a megnövekedett igényeket a húsáruk iránt úgy, hogy közben az állatjólléttel, a környezeti fenntarthatósággal és a közegészségüggyel kapcsolatos aggályokat is figyelembe veszi.

Elindul a „Megújuló vidék, megújuló agrárium” program második üteme

Az Agrárminisztérium 2021-ben a Vidékfejlesztési Program keretében 527 milliárd forint összegben ír ki új pályázatokat - jelentette be Nagy István.

Látványosan fejlődik a hazai állattenyésztés

„A magyar mezőgazdaság sohasem lehet sikeres sikeres állattartók nélkül”, de ha minden nap a túlélésről szól, nagy bizalom kell a beruházásokhoz, amelyek nélkül nem lehet versenyképes az ágazat – mondta Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke a 28. Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napok megnyitóján, Hódmezővásárhelyen.

Fogamzásgátló a vaddisznók túlszaporodása ellen

Új készítmény használatát engedélyezték Oklahomában a vaddisznók elszaporodásának megfékezésére.

Kisállattenyésztés: jövedelmezősége csekély – Hobbiként kevesen választják

Az elmúlt évtizedek távlatában igen sok változáson ment keresztül a hazai kisállattenyésztés. Jelenleg ott tartunk, hogy sokkal kevesebben tartanak kisállatokat, mint korábban, amin érdemes lenne változtatni, hiszen ez egy olyan hobbi, amely segíti a család élelmiszer-ellátását, és valamikor még kiegészítő jövedelmet is hozott…

A jámbor óriás

Kiállításokon először riasztónak találják az emberek a fehér-kék belgát, „mutánsnak, furcsának, génmódosítottnak” nevezik. Pedig a túlizmoltság mindössze egy 50 éves tudatos tenyésztés eredménye; hazánkban még nagyon kevesen foglalkoznak vele.

Kik a világ legvagyonosabb gazdái?

Lehet-e vagyont építeni a mezőgazdasági termelésből? Igen, a mai világban a mezőgazdaság olyan üzletággá vált, amely több milliárd dolláros profitot termelhet. Ki keresi a legtöbbet a mezőgazdasági termelésből? A sertéskirály és a Fidzsi-szigetek vízkitermelői: íme a világ leggazdagabb gazdái.