Back to top

Birkapörköltön túli világ

Online térbe helyezte a a magyarországi Juh- és Kecske Terméktanács Szakmaközi Szervezet (MJKTTSZSZ), illetve az InnoFood Marketing Kft. azt a zárórendezvényt, amelyen az uniós a juh- és kecskehús fogyasztásának népszerűsítésére elnyert támogatás eredményeiről számoltak be.

A három évvel ezelőtt megkezdett program mérföldkő a magyar bárány- és juhágazat számára. A magyarországi bárány- és juhhús népszerűsítésére kiírt, EU által finanszírozott spanyol-magyar multi promóciós pályázatban három szervezet képviseltette magát, az Interovic (La Interprofesional del Ovino y Caprino de Carne), azaz a spanyol juh- és kecske terméktanács, a magyarországi Juh- és Kecske Terméktanács Szakmaközi Szervezet (MJKTTSZSZ), illetve az InnoFood Marketing Kft.

Kukovics Sándor, az MJKTTSZSZ ügyvezető igazgatója elmondta, hogy a spanyol Interovic társ-szervezettel közösen nyert uniós pályázat - „Bárány- és Kecskehús Promóciós Kampány" néven - 2018-ban indult és 2020 végén záródott. A terméktanács vezetője elmondta,

juhhúsból az 1 főre jutó uniós átlagfogyasztás 1,9 kilogramm évente, míg a magyar 0,35-0,38 kilogramm az utóbbi időben. A hazai bárányok több mint 90 százalékát exportálják.

Jelenleg 8100 nyilvántartott juhtartó van az ágazatban, és 3-4 ezer két állatnál többel rendelkező kecsketartó, amely 20-22 ezer család megélhetését biztosítja.

Spanyolországban, és Magyarországon, de egész Európában alacsony a juhhús és kecskehús fogyasztása, és a program célja, hogy ezt a negatív állapotot meg tudja fordítani. A juhászat, a juhok tartása egyik formája a vidék fenntarthatóságának, így kiemelt jelentőséggel bíró állatfajról van szó. A fenntarthatóság mellé azonban társul egy ’természetes’ imázs, és ebből következően a hús ízletessége is.

Cikta juh
Fotó: Csatlós Norbert
Bátor Árpád, a Juh- és Kecske Terméktanács és Szakmaközi Szervezet alelnöke előadásában kiemelte, hogy Magyarország a megtermelt bárány szinte 100%-át exportálja, ez mennyiségileg évi 12-13 ezer tonnát tesz ki, melyből 400 tonna hús készül. Ennek fényében megdöbbentőnek tartja, hogy

hazánk lakosságának több mint 99%-a soha életében nem evett még bárányhúst, és természetesen az exportált bárányokat is külföldön dolgozzák föl.

További problémának nevezte az éghajlatváltozást is, a megváltozott csapadékeloszlás hatására ugyanis a korábbi jobb minőségű és tápanyagban gazdagabb legelőkön együtt legeltek bárányok és szarvasmarhák is, ezek a legelők már csak korlátozott számban és csak birkákat tudnak eltartani, csökkentve ezzel a hatékonyságot.

A problémák felsorolása után azonban számos pozitívumot is felsorolt. Elmondta, hogy olaszországi kivitelünk mennyisége most már 80% alatt van (mivel korábban szinte csak oda exportáltunk), és számos új külső piaccal gazdagodtunk. Szerinte a bárányhús kapcsán előtérbe kell helyeznünk a tényeket a propagandával szemben, és hangsúlyozni, hogy a bárányhús igenis nem faggyús állagú, a birka nem egyenlő a báránnyal, mint azt sokan tévesen hiszik, továbbá ezek az állatok képesek hatással lenni a környezetre és az éghajlatra is.

Soós Mihály, az InnoFood Marketing Kft. ügyvezetője a kampány főbb üzeneteit és elemeit mutatta be. Eszerint a két legfontosabb célcsoport a HORECA szektor (szállodák, éttermek, vendéglátás) és a fogyasztók. Felvázolta a juhhús népszerűsítéséhez szükséges, eddig is alkalmazott eszközöket, különválasztva a fogyasztókat és a szervezeteket, bár az ehhez szükséges marketing eszközök nem tértek el jelentősen: mindkét célcsoport számára fizetett hirdetésekkel és eseményekkel (kiállítások, vásárok, kóstoltatás, Lamb Meat Day) ösztönözték a fogyasztást, de mindenek előtt a megismerést, az érzelmi azonosulást.

Elkészítettek két honlapot – egyet a fogyasztók, egyet a HORECA szektor számára -, de facebook oldalt is kialakítottak. A pályázati forrásból három kóstolást szerveztek 15 helyszínen, de részt vetek 23 kiállításon és rendezvényen.

 

Dr. Szakály Zoltán, az InnoFood Marketing Kft. kutatója marketing szempontból közelítette a témát, konkrétan a bárány- és juhhússal kapcsolatos fogyasztói preferenciákat mutatta be. Szerinte mára megtörtént a teljes fogyasztói hatalomátvétel a marketingbe. A megváltozott fogyasztói preferenciákra példaként a LOHAS-fogyasztókat hozta fel, akik számára a legfontosabbak az etikai, környezeti, egészségi és lokális (helyben termelt) szempontok. Véleménye szerint a bárányhús promótálását is fel lehet húzni erre a négy szempontra, hisz köztudottan számos pozitív egészségre gyakorolt hatása van.

Mint elhangzott, a kampány teljes költségvetése 6,825 millió euró volt, amelyből a magyarországi rész 825 ezer eurót tett ki.

Kukovics Sándor az esemény végén felhívta a figyelmet, januártól újabb három éves uniós támogatást nyertek el a a juh- és bárányhús népszerűsítésére. Az évi 94 millió forintos promóciós forrás az ágazat fő termékének piacra segítésére fordítható.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Lovasa nélkül tért haza a ló

A Bábolnai Nemzeti Ménesbirtok ménesudvara a Bábolnai Gazdanapok ideje alatt minden évben megnyitja kapuit a nagyközönség előtt hogy bemutassák az ott végzett munkát és annak eredményeit. A vendégek idegenvezető segítségével ismerhetik meg a ménesudvar nevezetességeit az arab ménes istállóit, a fedett lovardát.

Aranyhal, koi ponty, shubunkin és aranycompó

Több mint tíz hektáron, természetes körülmények között nevel ivadékot Ilyés Balázs, a Wakin Tavi Díszhaltenyészet tulajdonosa, az ország egyik legjelentősebb tavi díszhaltenyésztője. Az ősi, távol-keleti kultúra iránti vonzódása gyermekkoráig vezethető vissza. Már akkor csodálta a rokonoknál látott akváriumokat, és minden érdekelte, ami mozgott a víz alatt.

Kíváncsi alpakák az arborétumban

Kevesen tudják, hogy a ménesbirtokáról híres Bábolnán 16 hektáron elterülő arborétum is található. A város közelében található gyűjteményes kert a Bábolnai Gazdanapok alatt kényelmesen,lovaskocsival is bejárható.

A nagyüzemi állattartás áldozataira emlékeztek Berlinben

„Állatgyárak helyett parasztgazdaságokat”, – ilyen és hasonló transzparensekkel, állatmaszkokkal az arcuk előtt vonultak a berlini Bundestag épülete elé a környezet- és fogyasztóvédő szervezetekhez, valamint gazdaszövetséghez kötődő tüntetők, hogy a nagyüzemi állattartás ellen demonstráljanak.

A lovak viselkedésének megértése (3.)

Ahhoz, hogy megfelelően tudjunk a Monty Roberts-módszerrel kommunikálni a lovakkal, meg kell ismernünk az anatómiai adottságaikat. A sorozatban ezúttal a testi és funkcionális jellemzőiket vesszük górcső alá.

Sertések ezreit kellene levágni

A sertésipar lett az Egyesült Királyságban eluralkodó munkaerőhiány legújabb kárvallottja. Munkavállalók hiányában térdre kényszerült a sertéstartás és a sertésszállítás, rengeteg állat marad a farmokon. Emiatt a vágóhidak kihasználtsága messze elmarad a kapacitásuktól.

„Jobb életet élt” csirkék lesznek a holland szupermarketekben

Idén márciusban egy holland kiskereskedő, Albert Heijn bejelentette, hogy az üzletében értékesített friss csirkehús a „Beter Leven” minősítési rendszerben legalább egy csillag minősítésű lesz. Azóta az összes Hollandiában működő szupermarketlánc követte a példáját, vagyis 2023 végére a kiskereskedelemben értékesített összes friss csirkét az állatjólét szem előtt tartásával állítják elő.

A NAK szerint más áruházláncoknak is követendő példa a német REWE lépése

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) példamutatónak tartja a német REWE cégcsoport bejelentését, miszerint németországi üzleteiben 2022 nyaráig 95 százalékra növelné a teljes mértékben német eredetű friss sertéshús arányát, valamint emelné az állattenyésztőknek fizetendő garantált minimum beszerzési árat.

Nagy sikerrel zárult a felelős állattartást elősegítő pályázat

Nagy sikerrel zárult a mintegy félmilliárd forintos keretösszegű áprilisban meghirdetett pályázat, amelynek célja a felelős állattartás elősegítése volt – jelentette ki Ovádi Péter, a Nemzeti Állatvédelmi Program megújításáért és végrehajtásáért felelős miniszteri biztos a Szentgálon megrendezett sajtótájékoztatón.

A legelőtől az asztalig

A szürke marha nemzeti kincs, törvény által védett fajta, egyben hungarikum. Azt még nem tisztázták a történészek, hogy a kunok hozták-e be a Kárpát-medencébe, vagy a fajta ősei a honfoglaló magyarokkal együtt érkeztek ide. Viszont a középkortól bizonyított a jelenléte, és lábon hajtva az ország egyik legfontosabb exportcikke volt a XVIII. századig.