Back to top

Hogyan lesz rothadt, kidobott gyümölcsből állateledel?

Az élelmiszer-veszteség napjaink egyik legfontosabb témája, ugyanis a megtermelt élelem harmada vész el a világon. A könnyen romló termények, mint a gyümölcs és a zöldségek esetében ez az arány még magasabb, 40 vagy 50%. A FruitLogistica Trend Report 2020 tanulmány jó példákkal szolgál a pazarlás csökkentésére.

Nemcsak a termény megy kárba, hanem vele a sok felhasznált erőforrás is, valamint a folyamattal járó üvegházhatású gázok is feleslegesen kerülnek a légkörbe. Az élelmiszerláncon belül számos ok vezet a veszteséghez.

A termesztés során a károsítók, a vízhiány, a nem megfelelő időben végzett vagy nem hatékony betakarítás, a munkaerőhiány, továbbá az alacsony árak okolhatók azért, hogy a lehetségesnél kevesebb lesz végül a termés.

A fejlődő országokban a termesztés során a legnagyobb az élelmiszer-veszteség
A fejlődő országokban a termesztés során a legnagyobb az élelmiszer-veszteség
Fotó: Pixabay/Beat Roth
A szállítás és a tárolás során a kapacitáshiány, a nem megfelelő hőmérséklet, a rossz logisztikai szervezés, a minőségi és esztétikai követelmények miatti kiesés, valamint a kereslet és kínálat egyensúlytalansága lehet az ok. A kereskedelemben a változó igények, a túlraktározás, a nem megfelelő csomagolás és a minőségi igényektől való elmaradás vezet ahhoz, hogy nem adnak el minden terméket. Végül a háztartásokban a korlátozott tárolási lehetőségek, a túl nagy adagok, vagy a megvett áruban való csalódás miatt vész kárba az áru.

A fejlődő országokban a termesztésben a legnagyobb a veszteség, a fejlett országokban pedig a kereskedelemben és a fogyasztóknál.

Minden veszteségpont esetében van lehetőség a javításra, és egy 1200 céget elemző tanulmány szerint 99%-uk gazdaságosan tudta működtetni az élelmiszer-veszteséget csökkentő beruházásait.

Több a műanyaghulladék
Több a műanyaghulladék
Fotó: Pixabay/César Alberto Victoria Diaz
Ugyanakkor ami az egyik oldalon megtakarítás, a másik oldalon az erőforrások nagyobb mértékű felhasználása. Például a hűtőtárolás és a csomagolás fejlesztésével kevesebb a veszteség, viszont nő az energiafelhasználás, vagy több műanyaghulladék keletkezik.

A gyakorlatban új technológiák és viselkedési minták bevezetésével is csökkenthető a veszteség, ilyen a szorosabb együttműködés, a gyakoribb kommunikáció és finomhangolás a partnerek között. A körkörös gazdaság pedig – ami definíció szerint is megköveteli az együttműködést – teljesen új lehetőségeket nyit meg. Például a brit piacot ellátó spanyol citruskereskedő, az AMT Fresh új megállapodást kötött a Tescoval, hogy a kidobandó gyümölcsök egy részét más felhasználókhoz juttassák el.

A fekete katonalégy lárváit állati takarmányként értékesítik
A fekete katonalégy lárváit állati takarmányként értékesítik
Fotó: Wikimedia
Az étkezésre nem alkalmas citrusféléket az AgriGrub vállalatnak adják. Ez a cég az egyik úttörője az élelmiszer-hulladék hasznosításának Nagy-Britanniában: a fekete katonalégy tenyésztésére használják a hulladékot.

A legyek lárváit élve vagy szárítva hozzák forgalomba hüllők, illetve madarak etetésére, a keletkezett ürülék pedig trágyaként vagy repellens anyagként hasznosítható, hatását az angol káposztatermesztők már vizsgálják.

Ennek az együttműködésnek köszönhetően az AMT Fresh azt reméli, hogy 2025-re hulladék nélküli tevékenységet tud folytatni Nagy-Britanniában.

A veszteség csökkentésének másik módja az volt a számukra, hogy sokkal többfelé osztályozzák a gyümölcsöt, amivel új piacok és termékelhelyezési lehetőségek nyílnak meg, továbbá több gyümölcsöt juttatnak a jótékonysági szervezetekhez. Becslésük szerint ezáltal 2015-re 33%-kal kevesebb citrusfélét kell kidobni.

Fotó: Pixabay/Tomasz Brzozowski

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Cipő készül a kipréselt szőlőbogyóból

Egyre szaporodnak az újrahasznosított anyagból készült divattermékek is. A közelmúltban a vezető brazil ruházati áruházlánc szőlőlé, illetve bor készítésekor visszamaradt melléktermékből gyártott cipőkkel jelent meg a piacon.

Indul a hazai dinnyeszezon a diszkontláncoknál

Megkezdődik a magyar dinnyék árusítása a Lidl és az Aldi üzleteiben - tájékoztatták a diszkontláncok az MTI-t. A Lidl Magyarország azt közölte, hogy raktárai szerdától kizárólag magyar beszállítóktól érkező magyar görögdinnyét vesznek át. Az Aldi Magyarország július 1-jétől csak magyar termelőktől érkező dinnyét vesz át biatorbágyi raktárában

Háromszáz kaptár elpusztítását rendelték el a hatóságok

Az ausztráliai Új-Dél-Wales területén három különböző birtokon találtak a varroa atkával fertőzött méhcsaládokat, mely korábban nem volt jelen a kontinensen. A hatóságok a védő- és megfigyelési zónák kijelölése mellett 300 kaptár elpusztítását rendelték el.

Amikor a kekszbúza méhek és lepkék között növekszik

Nemcsak a kekszbúza minőségének és termelési arányának erősítése, hanem a méh- és lepkepopuláció növelése is a célja a Mondelez International fenntartható búzatermesztési programjának.

A színes gyümölcsök és zöldségek fogyasztása segíthet csökkenteni a depressziót és a szorongást

A gyümölcsöknek és zöldségeknek határtalan egészségügyi előnyi vannak. Ezek a tápláló élelmiszerek alacsony zsír- és sótartalmúak, ugyanakkor tele vannak növényi rostokkal, amelyek megakadályozzák a székrekedést, és segítik a víz és a tápanyagok felszívódását az ételből.

Félmillió élővirág, ezerhatszáz felvonuló az idei debreceni virágkarneválon

Az idén ismét a hagyományos formájában rendezik meg a debreceni virágkarnevált augusztus 20-án: a karneváli menetben félmillió élővirággal feldíszített tizenkét virágkocsit, és ezerhatszáz felvonulót láthat majd a közönség - jelentették be a szervezők a rendezvény beharangozó sajtótájékoztatóján a Nagyerdőben.

Újra lendületesen drágul a termőföld

A 2020-ban mért 1,672 millió forintról tavaly 1,787 millióra emelkedett az eladott termőföldek átlagos hektárára – írja keddi számában a Világgazdaság (VG) az OTP Termőföld Értéktérkép című kiadványának adatai alapján.

Gombaölő szerek nélkül

A hollandiai állami statisztikai hivatal adatai alapján 2019-ben 9,3 millió kilogramm kémiai növényvédő szert juttattak ki a mezőgazdaságban országszerte. Ennek a mennyiségnek a 40%-a gombás betegségek elleni védekezésre szolgált. Szakemberek, termesztők beszélgettek arról, hogy vajon a szabadföldi termesztésben 2030-ig fel lehet-e hagyni teljes mértékben a fungicidek használatával.

Így gondoskodjunk a meggyről

A meggy őshonos növény hazánkban, alkalmazkodott az éghajlatunkhoz, mégsem hagyhatjuk magára. Az utóbbi időben pedig megviseli a változékony időjárás és a károsítók. A keceli meggy tanácskozáson termesztésének fogásairól is szó esett. Folytatjuk előző beszámolónkat.

Az uniós növényvédelmi szabályozás túlzó gátakat szab a biztonságos termesztésnek

A szigorú, túlzó uniós szabályok miatt rendre számos, a gyakorlatban biztonságosan használható növényvédelmi készítményt ki kell vonni a használatból, ami veszélyezteti a termelést – hívja fel a figyelmet a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK).