Az élelmiszer-veszteség napjaink egyik legfontosabb témája, ugyanis a megtermelt élelem harmada vész el a világon. A könnyen romló termények, mint a gyümölcs és a zöldségek esetében ez az arány még magasabb, 40 vagy 50%. A FruitLogistica Trend Report 2020 tanulmány jó példákkal szolgál a pazarlás csökkentésére.
Nemcsak a termény megy kárba, hanem vele a sok felhasznált erőforrás is, valamint a folyamattal járó üvegházhatású gázok is feleslegesen kerülnek a légkörbe. Az élelmiszerláncon belül számos ok vezet a veszteséghez.
A termesztés során a károsítók, a vízhiány, a nem megfelelő időben végzett vagy nem hatékony betakarítás, a munkaerőhiány, továbbá az alacsony árak okolhatók azért, hogy a lehetségesnél kevesebb lesz végül a termés.
A szállítás és a tárolás során a kapacitáshiány, a nem megfelelő hőmérséklet, a rossz logisztikai szervezés, a minőségi és esztétikai követelmények miatti kiesés, valamint a kereslet és kínálat egyensúlytalansága lehet az ok. A kereskedelemben a változó igények, a túlraktározás, a nem megfelelő csomagolás és a minőségi igényektől való elmaradás vezet ahhoz, hogy nem adnak el minden terméket. Végül a háztartásokban a korlátozott tárolási lehetőségek, a túl nagy adagok, vagy a megvett áruban való csalódás miatt vész kárba az áru.
A fejlődő országokban a termesztésben a legnagyobb a veszteség, a fejlett országokban pedig a kereskedelemben és a fogyasztóknál.
Minden veszteségpont esetében van lehetőség a javításra, és egy 1200 céget elemző tanulmány szerint 99%-uk gazdaságosan tudta működtetni az élelmiszer-veszteséget csökkentő beruházásait.
Ugyanakkor ami az egyik oldalon megtakarítás, a másik oldalon az erőforrások nagyobb mértékű felhasználása. Például a hűtőtárolás és a csomagolás fejlesztésével kevesebb a veszteség, viszont nő az energiafelhasználás, vagy több műanyaghulladék keletkezik.
A gyakorlatban új technológiák és viselkedési minták bevezetésével is csökkenthető a veszteség, ilyen a szorosabb együttműködés, a gyakoribb kommunikáció és finomhangolás a partnerek között. A körkörös gazdaság pedig – ami definíció szerint is megköveteli az együttműködést – teljesen új lehetőségeket nyit meg. Például a brit piacot ellátó spanyol citruskereskedő, az AMT Fresh új megállapodást kötött a Tescoval, hogy a kidobandó gyümölcsök egy részét más felhasználókhoz juttassák el.
Az étkezésre nem alkalmas citrusféléket az AgriGrub vállalatnak adják. Ez a cég az egyik úttörője az élelmiszer-hulladék hasznosításának Nagy-Britanniában: a fekete katonalégy tenyésztésére használják a hulladékot.
A legyek lárváit élve vagy szárítva hozzák forgalomba hüllők, illetve madarak etetésére, a keletkezett ürülék pedig trágyaként vagy repellens anyagként hasznosítható, hatását az angol káposztatermesztők már vizsgálják.
Ennek az együttműködésnek köszönhetően az AMT Fresh azt reméli, hogy 2025-re hulladék nélküli tevékenységet tud folytatni Nagy-Britanniában.
A veszteség csökkentésének másik módja az volt a számukra, hogy sokkal többfelé osztályozzák a gyümölcsöt, amivel új piacok és termékelhelyezési lehetőségek nyílnak meg, továbbá több gyümölcsöt juttatnak a jótékonysági szervezetekhez. Becslésük szerint ezáltal 2015-re 33%-kal kevesebb citrusfélét kell kidobni.
Facebook
Twitter
Google+
LinkedIn
Print Mail
Print PDF
