Back to top

13 éves juhtartó - saját vállalkozással

Délnyugat-Angliában, Dorset megyében él egy fiú, akinek egészen kis kora óta vágya volt, hogy állatokat tarthasson, az álomból pedig nem is olyan sokára valóság vált. Will 12 évesen kezdett juhokat tartani, s szépen lassan saját vállalkozást épített ki.

Egy angol fiú, bizonyos William Banham tavaly, mindössze 12 évesen döntött úgy, hogy juhtartással kíván foglalkozni, mégpedig önállóan. E gondolat már kis kora óta érlelődött benne: noha nem gazdálkodói családból származik, 6 éves korától kezdve gyakorta segédkezett ismerősük gazdaságában, ahol igencsak jól érezte magát, ezért eldöntötte, idővel ő maga is szeretne állatokat tartani.

Éppen ezért jött neki kapóra, amikor a család egyik szomszédja úgy döntött, bérbe adja a birtokához tartozó legelők egyikét. Will beszámolt elképzeléseiről a szüleinek, akik szívesen támogatták őt, így nem sokkal később már a saját, nyolc juhból álló nyáját nevelgette a szóban forgó területen.

Szorgalmasan etette-itatta és féregtelenítette is az állatait, mielőtt vágóhídra küldte volna őket. A húst, a gyapjút és a bőrt a kezdetektől fogva saját vevőkörén belül tudta értékesíteni.

„Nem ismerek olyat a korosztályomból, akinek saját vállalkozása lenne. A barátaim néha viccelődnek is ezen, de a többségük felnéz rám emiatt” – nyilatkozta büszkén a fiú. Mint mondta, igyekszik minden tőle telhetőt megtenni azért, hogy az állatoknak jó soruk legyen, mielőtt vágóhídra kerülnek.

Édesanyja, Caroline szavai szerint Will minden nap kora reggel kel, s indul ellenőrizni az állatait, amikor pedig a juhok a vágóhídra kerülnek, minden munkafázisnál jelen van. „Az, hogy ilyen fiatalon vált a maga urává, nemcsak a barátokat és a családot, hanem az ügyfélkört is lenyűgözi. A vásárlóknak ráadásul a termékekről is nagyon jó a véleményük” – nyilatkozta Caroline.

Forrás: 
dorsetecho.co.uk

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

33. Nyúltenyésztési Tudományos Nap

Szeptember végén került megrendezésre immár 33. alkalommal a Nyúltenyésztési Tudományos Nap. A Kaposváron tartott rendezvényen az ágazat szereplői a hazai kutatók legfrissebb tudományos kutatási irányait és eredményeit ismerhették meg, majd sor került az ágazat helyzetét összefoglaló kerekasztal beszélgetésre is.

Kata, a győztes hidegvérű

Hagyomány Kaposváron, hogy a térség jellemző lófajtáját fogatokban bemutatják, ahogy az is, hogy a magyar hidegvérűnek tenyészszemlét rendeznek. A KÁN Egyetemi napokon sem volt ez másképp. A Magyar Hidegvérű Lótenyésztő Országos Egyesület 15 tenyésztője, 36 magyar hidegvérű lóval volt jelen. 20 tenyészmén és 16 tenyészkanca, illetve 10 szopós csikó szerepelt a kiállításon.

Hogyan válhatna húzóágazattá az élelmiszertermelés?

Át kell gondolni az életképtelen, nemzetközileg versenyképtelen kisgazdaságok támogatását, mivel veszteség az ágazat számára. Ugyanakkor ösztönözni szükséges a termékpályák menti szerveződéseket.

Harmincezer látogató a KÁN Egyetemi Napokon

A mezőgazdaság nehézipara, az állattenyésztés állt a szeptember 30-tól október 2-ig tartó KÁN Egyetemi Napok középpontjában, amelyen mintegy 30 ezer látogató vett részt. A Szent Mihály napi hagyományokat tisztelve szerte az országból a kaposvári Pannon Lovasakadémiára „hajtották be” a jószágokat.

Vízcseppként vert hullámokat

Nem túlzok, ha azt állítom, hogy Dr. Szendrő Zsolt nyúltenyésztésben elért szelekciós, reprodukciós, viselkedési, tartási, állatjólléti, illetve hústermelési és húsminőségi kutatási eredményei jelentősen hozzájárultak a hazai és nemzetközi tenyésztés hatékonyságának növeléséhez. Ehhez egy életpályára, elhivatottságra és munkaszeretetre volt szüksége.

A méhész is vállalkozó 3.

Ez már a többedik cikkem, és végre elérek oda, hogy a méhészetről is elkezdjek beszélni. Az előző cikkek gondos után járást igényeltek több részletükben, mert hiába tudok valamit, ha le akarom írni, csak leellenőrzöm még egyszer. Ebben a cikkben erre nem volt szükség, ugyanis az elejétől a végéig kizárólag saját tapasztalatot írok le.

Sarki farkast klónoztak Kínában

A kínai Sinogene Biotechnologies a világon elsőként egy sarki farkas bőréből vett DNS-minta segítségével hozta létre az állat genetikai másolatát.

Szent Mihály-napi állattenyésztési fórum

Nehéz időszak jön: nem a minőség lesz a kérdés, hanem hogy lesz-e egyáltalán takarmány a jövő évi betakarításig. De egy év múlva talán könnyebbnek látjuk majd a helyzetünket – hangzott el Kaposváron, a Szent Mihály-napi állattenyésztési fórumon. A különböző állattenyésztési ágazatok képviselői a jelenlegi helyzetet elemezték és igyekeztek néhány jótanáccsal is szolgálni a jelenlévő gazdálkodóknak.

Csúcsgenetika a nyúltenyésztésben – magyar észjárással

Mintha csak egy amerikai sikertörténetet olvasnánk… Kereset-kiegészítésnek indult a vállalkozás, amely aztán szűk három évtized alatt a maga szegmensében a világ egyik meghatározó vállalatcsoportjává fejlődött.

A Dunántúl legszebbjei

A térség gazdálkodói számítanak arra, hogy tenyészállataikat a Kaposváron szemlézik, bírálják. Szükségük van ugyanis a visszajelzésre, hogy a munkájuk vajon a jó irányba halad-e.