Back to top

Akinél szívesen laknak a méhek

Egy szép szeptemberi délután telefonon beszélgettem Idó Gáborral, a Hartai Méhészegyesület elnökével. Említettem neki az elképzelésem, miszerint konténeres vándorlásban látnám a jövőmet. Azt a tanácsot kaptam tőle, hogy még mielőtt nagyon belelendülnék és bármit is vásárolnék, elvinne egy méhészhez, nézzem meg a technológiáját.

Így jutottam el Lovas Géza méhészetébe, ahol valóban magával ragadtak az ott látottak.

Géza a Hartai Méhészegyesület oszlopos tagja, Solton lakik, 1986 óta méhészkedik.

A méhészkedés elkezdésének a gondolata háromszor kísértette meg.

Először egy idős méhésznél rengeteg mézes kannát látott és elbűvölte, hogy mire képesek ezek a „bogarak”. A következő évben egy könyvesboltban meglátott egy méhészkönyvet, beleolvasott és annyira megtetszett neki, hogy nem tudta letenni. A következő alkalommal pedig úgy hozta a sors, hogy egy méhegészségügyi felelősnél vállalt munkát. Szóba kerültek a méhek és megegyeztek, hogy hoz neki egy rajt. Ezután több évig járt hozzá a méhészetébe segíteni, a munkáért cserébe pedig rajokat kapott, és közben el is tudta sajátítani a méhészkedés fortélyait. A következő években szaporította az állományt, majd amikor egy komolyabb vállalkozásba kezdett és nem volt elég ideje, kevesebb családdal dolgozott, de azért minden délután meglátogatta a méheket. Eltelt 8-10 év, mire újra a méhészkedésé lett a főszerep az életében.

2006-ban ismét fejleszteni kezdett, több kaptártípust is kipróbált, végül vett egy Tolnai konténert. Ez a rendszer sem vált be neki. Egy alkalommal Kollár Imre látogatott el a gyűlésükre. Nagyon megfogta az előadása és akkor határozta el, hogy épít egy Kollár-féle konténert. Jelenleg 170 méhcsaláddal dolgozik és ebből 2 db 44 családos konténerrel vándorol.

A konténerben 11 darab NB keret a fészek és ehhez tartozik két Hunor méztér. Erről a rendszerről beszélgettünk.

• Tavasszal mikor kezded a munkákat?

- Február végén felteszem nekik a vizet, azaz minden családot külön-külön itatok, sima fúrt kútból származó tiszta vízzel. Nincs benne semmi. Ott a méz náluk. Az első tavaszi vizsgálatkor előre rendezem a fészket, a legelső keret mézes, utána jönnek a fiasok. Ha kevésnek ítélem az élelmet, inkább teszek hozzájuk még mézes keretet, ezen kívül semmit sem adok. A vízhordásból azt is lehet látni, milyen állapotban van a család. Az igazi indítás, amikor elindul a virágporhordás. Ha látom, hogy megindul a hordás a barkafűzről, akkor beindítom a fűtést, addig nem! Ha nem jön fel a család magától, akkor segítek nekik. Április közepén a 6 keret fedett fiasnak meg kell lennie.

Ha nincs, akkor a tartalék családoktól kapnak, amelyiknél pedig több van, az marad úgy.

• A fűtést hogyan oldottad meg?

- A konténer közepére be van állítva egy kéményes gázkonvektor. A konténer tetején egy csövön keresztül lehet a kéményt kidugni. Két, ritka esetben három palack gázzal van megoldva a fűtés. Ez a rendszer egyébként meleg építmény és még egymást is fűtik a családok. Mindig is lenyűgözött, hogy mit tud ez a konténer.

• Mikor kerülnek fel a mézterek?

- Repcére teszem fel az elsőt. Ha látom, hogy az utolsó keretben is elkezd csillogni a méz, akkor teszek nekik még egy mézteret. De csak azokhoz a családokhoz, ahol látom, hogy kérik. Rajzásgátlást, bölcsőzést nem csinálok. Fiatal anyákkal dolgozom, az állomány 70-80%-ában minden évben lecserélem, nincs gond a rajzással. Anyarácsot nem használok.

Saját magam nevelem az anyákat Jenter-féle készülékkel. Ezt a munkát már repce alatt el kell kezdenem.

Hat keretes pároztatókat használok, ezek nélkül ebben a rendszerben nem lehet méhészkedni. Repce után kipörgetek, felteszem a második mézteret és megyek akácra. Akác után hazajövök, kipörgetek, átnézem a családokat. Ahol gond van az anyával, ott pótlom és kezdem a serkentést napraforgóig. Napraforgó után serkentés kezdődik, de előtte kikerülnek a mézterek. Ha nagyon erős a család, akkor marad egy méztér, attól függ, mit látok. A lehető legkevesebb zavarással szeretem tartani a „bogarat”.

• Nagyon tetszik ez a bambuszos füstölési mód, amit használsz. Hol láttad, illetve honnan jött az ötlet?

- Kollár Imre előadásában hallottam, hogy buzogánnyal füstöl, kipróbáltam és nekem nagyon szimpatikus, mert itt a konténerben, ha beindul a füstölő, akkor igencsak kapkodni kell a levegőért. Amikor a napraforgó elkezd virágozni, akkor kell szedni. Ha később szeded, akkor kidurran. Vagy meg kell főzni, de ha nagyon megfőzöd, akkor meg nem ég olyan szépen. Van nekem egy gőzös viaszolvasztóm, abban meggőzölöm és tökéletes. A buzogányokat felrakom a szín alá, ott tárolom.

• Hogyan irtod az atkákat?

- Az idei évtől már csak oxálsavval védekezek, nem vagyok hajlandó vegyszert használni. Többször nekirugaszkodtam már a vegyszer nélküli méhészkedésnek, de a végén mindig megijedtem és hozzányúltam mégis a vegyszerekhez. Az idén azt mondtam, hogy ha a fele állományom kifekszik is, de nem vagyok hajlandó több vegyszert berakni a családokhoz. Aztán, hogy igazam lesz-e vagy sem, azt majd a jövő megmondja. Napraforgó-pörgetés után szublimálni kezdtem 4 naponta 5 alkalommal. Ősszel zárkáztam az anyákat és kapnak még 3 szublimálást a zárkázás után.

• Nagyon tetszik az anyazárka, amit használsz. Látom, hogy ez is egy picit más, mint a megszokott, nem fut felül végig egy keretléc, csak egy elfordítható fülecskével van megoldva a rögzítés.

- Hát én sok mindent átvariálok. Amikor megláttam, rögtön azt mondtam, hogy nekem ez gazdaságtalan.

Kaptárban lehet, hogy jól működik, de itt a konténerben ki kellene húzni a kereteket, vagy az is bonyolult, ha csak meg akarom nézni.

Ezért találtam ki ezt a megoldást.

• Takarod a méheket télen?

- Ha megvan a záró kezelés, akkor kapnak a fészek fölé egy bubis és egy sima fóliát, erre ráteszem a két méztéri ajtót és kész.

Géza udvarában áll egy hűtőkonténer, itt tárolja a kereteket és mellette egy szép teherautó, a platóján egy pörgetőkonténerrel. Elsétálunk előtte, fél kézzel benyúl az autóba, elfordítja a kulcsot és a motor „pöccre” beindul. Büszkén meséli, hogy 21 000 km van benne.

• Elmesélnéd, hogyan zajlik a pörgetés?

- Mindig itthon pörgetünk, tele mézzel hozom haza a konténert a vándorlásból. Ráállok a pörgetőházzal a konténerre. Egy összekötő rámpán keresztül zsúrkocsikon hordjuk át a keretsorokat. Kettő darab 8 keretes Hunor önfordítós automata pergetővel dolgozunk és egy fedelezőgéppel. A két pergető a helység végében egymással szembe van fordítva, egy szűrővel ellátott közös vályúba folyik a méz, majd egy csövön keresztül a pörgetőház mellett, a földön elhelyezett hordóba. Egy elektromos berendezés hangjelzéssel figyelmeztet, ha megtelik a hordó és cserélni kell. A pörgetőházban három ember szokott dolgozni. Egy-egy pörgetőnél egy ember, a fedelezőnél pedig a nejem. A konténerben ketten szoktuk elszedni a mézet. Én szedem el a mézes kereteket, beteszem a leseprő gépbe, a segédem meg kiemeli és teszi át a zsúrkocsira.

Két család keretsora fér el egy zsúrkocsin és három zsúrkocsi forog folyamatosan. Csak a méztereket pörgetem, ami a fészekben van, az mindig a méheké marad. Körülbelül másfél nap alatt végzünk a két 44 családos konténerrel. Amikor végeztünk a pörgetéssel, a konténer végében van egy 220 V-os építőipari emelő, amire készítettem egy kalodát. A konténer végével odaállok a hordókhoz, lent a segédem ráfordítja a kalodákat a hordókra, felhúzzuk a konténerbe mindet és másnap a házamnál kényelmesen ráérek kipakolni őket, ahhoz már nem kell segítség.

• Mi a véleményed az általános ágazati helyzetképről, mikor volt jobb, régen vagy ma?

- Szerintem nincs jobb vagy rosszabb. Más volt. Mindig voltak olyan feladatok, amiket meg kellett oldani. Régen más problémáink voltak.

Volt a légcsőatka, a méhtetű, mindig volt valami, ami nem illett bele az elképzelésünkbe.

Most olyan világot élünk, amilyet, most azt a problémát kell megoldani, ami éppen adódik. Tehát azt gondolom, hogy nem rossz világot élünk, csak mások a problémák. Panaszkodnak az emberek, hogy milyen rossz, de el sem tudják képzelni, hogy akár még ennél sokkal rosszabb is lehetne.

• Hogy látod az ágazat jövőképét?

- Ha ilyen ütemben fejlődik a társadalom, ilyen mértékben nőnek a fizetések, törvényszerűen el fog indulni egy hanyatlás. Aki szereti a méheket, még 5-10 családdal elméhészkedik, de nem ebben látja majd a megélhetését.

Egy 100-150 családos méhész sem fog tudni versenyezni az egyre magasabb fizetésekkel, mert nem tudja kitermelni, főleg ha nincs megfelelő szakmai hozzáértése.

A hatástalan atkairtó szerek és a konvencionális szerekre kialakuló rezisztencia is megteszi majd a hatását.

El fog indulni egy tisztulás, ez valamilyen szinten már szerintem el is kezdődött.

A riport után Gézával még hosszasan beszélgettünk a vegyszer nélküli kertészkedésről, őshonos gyümölcsfákról és ősbúzamagokról. Elmesélte még, hogy kísérletezik egy nagyobb fajta keretmérettel is. Hallott egyszer egy olyan mondást, miszerint „tartsuk a jószágot természete szerint”, ezt az elvet próbálja követni.

Forrás: 
Méhészet
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Méhészet 2020/12 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Segítséget kérnek a méhek és a gazdák nevében

Európai polgári kezdeményezés indult az „életigenlő, beporzóbarát mezőgazdaság” érdekében. A szervezők szerint most kell rávenni az Európai Uniót, hogy csak olyan mezőgazdaságot támogasson, ami megvédi a méheket. Ennek érdekében nemzetközi petíciót indítottak és kérik, minél többen írják azt alá.

A Mitsubishi is beszáll a laborhús piacba

A Mitsubishi Corporation úgy döntött, hogy együttműködik az izraeli Aleph Farms céggel a laboratóriumban termesztett húsok gyártásában és forgalmazásában. Ennek az a célja, hogy Japánban csökkenjen az üvegházhatást okozó gázok kibocsátása.

Egyszerre vadászetikai és vadgazdálkodási kérdés az éjjellátók használata

Mint előző cikkünkben részleteztük, az optikai eszközök napjainkra elengedhetetlen feltételei lettek a vadászatnak. Az évtizedek során folyamatosan begyűrűző technikai eszközök, és azok rohamos fejlődése megkönnyítették és eredményesebbé tették a vadászatot. Ugyanakkor számos etikai kérdést is felvetnek, kettéosztják a vadásztársadalmat, különösen az éjjellátó eszközök kapcsán.

Szőlőtermesztés: itthon is hasznos dél-amerikai tapasztalatok

A klímaváltozás szőlőtermesztésre gyakorolt hatása az egyik legdivatosabb téma manapság, sokan szeretnek róla nyilatkozni. Mi, akik a trópuson dolgoztunk Dél-Amerikában, és még ma is kapcsolatban vagyunk az ottani munkatársakkal, kissé másként látjuk a kérdést, mint azt Magyarországon kezelik.

Vadászat az éj leple alatt - Optikai eszközök, és az éjjellátó kérdésköre

A technológia fejlődése a vadászatban is megmutatkozik, számtalan kelléket és felszerelést dobtak piacra innovatív megoldásokkal, amitől azok praktikusabbak és hatékonyabbak lettek. Vadászruházattól kezdve a puskákon át egészen a lőszerekig, számtalan újításon mentek keresztül ezek az eszközök, és így történt ez az optika területén is: az éjjellátók használata napjainkban számtalan kérdést felvet…

A méhészeknek is megterhelő volt az elmúlt időszak

A tavalyi év mindenki számára rendkívüli megpróbáltatásokat hozott, a koronavírus-járvány az egész társadalomra és a gazdaság minden szektorára hatással volt és következményei még sokáig velünk lesznek. A méhészeknek is megterhelő volt ez az időszak, de nem állhattak le a mindennapi teendők.

Drónok a növényvédelemben - miként használhatjuk őket?

Az innováció alapvetően meghatározza a mezőgazdaság jövőjét is. A drónok már jó ideje segítik a monitorozást, információgyűjtést és remélhetően nemsokára lehetőség nyílik arra, hogy permetezhessünk is velük. A drónok használatához kapcsolódó új szabályozást, azaz a pilóta nélküli légi járművek üzemelésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló javaslatot a Parlament decemberben elfogadta.

Méhegészségügy: csekély összegű helyett átmeneti támogatás

Az egyes agrártámogatások keretösszegét és támogatási formáját érintő módosításokról szóló 65/2020. (XII. 17.) AM rendelet alapján, 2021-ben a méhegészségügyi csekély összegű támogatás igénybevétele helyett, méhegészségügyi átmeneti támogatás igénybevételére nyílik lehetőség 2021. február 1. és 2021 március 1. között.

Amerikai fertőtlenítőrobotokat próbál ki a holland kereskedelmi lánc

A Covid-19 járvány idején különösen nagy figyelem irányul a fertőtlenítésre, többek közt a kereskedelemben is. A holland Ahold Delhaize ultraibolya sugárzással fertőtlenítő robotokat próbál ki két amerikai kereskedelmi központjában. Az Ava Robotics vállalat gépeit ők használják elsőként a világon a zöldség-gyümölcs kereskedelemben.

Kicsi aggyal okos méhek

Az Egyesült Államok egyik tudományos akadémiájának folyóiratában publikáció jelent meg arról, hogy a méhek képesek automatikusan megtanulni a természetes környezetükben gyakorta előforduló események és szenzoros információk statisztikai tulajdonságait. Ezt a képességet mindeddig csak az embernél és néhány magasabb rendű állatnál mutatták ki.