Back to top

Ha jön a farkas vagy a medve

Szlovákiából kis számban, de egyre gyakrabban érkeznek hozzánk barnamedvék. Az elmúlt években a Heves és Nógrád megye északi részén tapasztaltak arra engednek következtetni, hogy a faj megtalálta élőhelyét nálunk, immár folyamatosan jelen van. A farkas pedig egyre stabilabb állományban fordul elő Észak-Magyarországon, de felbukkanhat már az Alföldön éppúgy, mint a Dunántúlon.

Erdei barangolásaink során tehát – bár minimális eséllyel – akár ezekkel a ragadozókkal is találkozhatunk. Mit is tehetünk ilyenkor? Erről tájékoztatott Gombkötő Péter, a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság (BNPI) zoológiai szakreferense.

Gömbkötő Péter: megfelelő viselkedéssel megelőzhetjük a bajt
Fotó: Kozma Attila (BNPI)

A nagyragadozók alapvetően elkerülik az embert, mert érzékeny érzékszerveikkel jóval korábban észlelik közelségünket.

A rendkívül ritka ragadozó–ember találkozások esetében tehát már néhány másodperc után maguk távoznak a helyszínről. Ritkán előfordulhat azonban, hogy a tapasztalatlan fiatal egyedek kíváncsiskodnak, és nem feltétlenül menekülnek el azonnal.

Ha észreveszi a kutyát

Ha farkassal találkozunk, igyekezzünk nyugodtak maradni, hiszen e ritka alkalom az ember számára felejthetetlen élményt jelenthet. Semmiképp ne próbáljunk elszaladni előle. Amennyiben zavaró a közelsége, igyekezzünk lassan, az állatot állandóan szemmel tartva, folyamatosan távolodni. Általában, ha a farkasra rákiabálnak vagy tapsolnak, rögvest menekülőre fogja, de soha nem szabad üldözőbe venni, mert az védekezést, kiszámíthatatlan agressziót válthat ki belőle. Különösen veszélyes, ha a fiatal állatot magunkhoz csalogatjuk vagy etetni kezdjük.

Komoly konfliktus a farkas és a kutya találkozása, ezért sem szabad hű társunkat szabadon engedni a kirándulások során.

A kutya alapvetően a nevelésétől függően viselkedik, de a természetben észlelt csábító illatok elvonják figyelmét, eltávolodhat tőlünk, így akár a nagyragadozók prédájává is válhat. Ha az erdőben sétálva farkast pillantunk meg, a farkas pedig a kutyára összpontosít, akkor kiabálással, tapsolással vonjuk el a ragadozó figyelmét a kutyáról. A farkastól a lehető legnagyobb távolságot tartsuk meg, s hátrálás közben folyamatosan beszéljünk a kutyához. Amennyiben a farkas ezután is követ minket, nagyobb követ, fadarabot hajítsunk felé. Ha a farkast az általa zsákmányolt prédánál találjuk (ami adott esetben lehet ebünk is), akkor se próbáljuk azt tőle elvenni, illetve zsákmányától elzavarni, mert az szintén szélsőséges agressziót válthat ki.

Vonzza az élelmiszer

Medve járta területeken kirándulva ne vigyünk magunkkal erős illatú élelmiszereket, így a halkonzervről és a cukrozott sűrített tejről is mondjunk le. Semmi esetre se hagyjuk magunk után az élelmiszer maradékát vagy annak csomagolóanyagát. Ezeket lehetőleg szagmentesen csomagoljuk el, úgy vigyük tovább magunkkal. Ha sátorozunk a területen, az élelmiszert a sátortól távolabb eső fára függesszük fel.

A farkassal való ritka találkozásra akkor is sor kerülhet, ha szabadon látogatható barlangban bukkanunk búvó- vagy szaporodó helyére.

Ebben az esetben azonnal távozzunk a barlangból! Ez a szabály az összes vadon élő, barlangban meghúzódó állattal történő találkozásra vonatkozik! Amennyiben a természetben farkast észlelünk vagy a fajhoz kapcsolódó életnyomokat találunk, minél hamarabb vegyük fel a kapcsolatot a területileg illetékes nemzeti park igazgatóságával.

Nem játék

A barnamedve alapvetően magányosan járja az erdőket, és naponta akár több tíz kilométert is megtesz. Bármelyik napszakban aktív lehet, de az ember által háborgatott élőhelyein inkább éjszaka és a hajnali órákban táplálkozik.

Ragaszkodik az általa használt területhez, melynek nagysága a néhány ezer hektártól akár több száz négyzetkilométerig is terjedhet.

A barnamedve nem alszik valódi téli álmot. Testhőmérséklete csak pár Celsius-fokot csökken. A novembertől márciusig tartó nyugalmi időszaka alatt többször is felébredhet.

Fotó: Kozma Attila (BNPI)

Ez a csúcsragadozó eredetileg a zavartalan erdőségekhez kötődik, és táplálékát is ott szerzi meg. Alkalmazkodóképessége révén azonban hozzá tud szokni az ember jelenlétéhez, kihasználja az általa nyújtott élelemforrásokat is, így rájárhat a mezőgazdasági területekre, a vadetetőkre és elfogyasztja a kommunális hulladékot.

A faj kerüli az embert, és akárcsak a farkas, nem tekinti zsákmányának.

A természetben elenyészően kis valószínűséggel előforduló találkozás esetén az állat ugyanannyira meglepődhet, mint az ember. Megfelelő viselkedéssel azonban megelőzhetők a kellemetlen meglepetések. A medvével nem kell barátkozni, bármilyen korú is legyen. A bocsok közelében nagy valószínűséggel az anya is ott van. A legtöbb konfliktus az anyamedvékhez köthető!

Beszélgessünk, csapjunk zajt!

Ha medve lakta területen járunk, kerüljük az átláthatatlan sűrű bozótosokat, és ha nem szükséges, ne kiránduljunk napnyugta és napkelte között ilyen erdőkben. Ne járjunk nesztelenül – tegyük a medvék számára egyértelművé jelenéltünket, adott esetben közeledésünket. Ha társaságban vagyunk, beszélgessünk! Ha egyedül járjuk a rengeteget, használjunk valamilyen zajkeltő eszközt, mint például csengőt vagy rádiót. Fejhallgatóval semmiképp se közlekedjünk.

Fotó: Kozma Attila (BNPI)

Amennyiben mégis úgy találkozunk a medvével, hogy az nem vett észre minket, akkor lehetőleg feltűnés nélkül, halkan, az állatot szemmel tartva, hátrálva távolodjunk el a helyszínről.

Ha a medve két lábra áll, ne essünk kétségbe, azt a jobb tájékozódás érdekében teszi. Ha észrevesz minket, ne próbáljuk elzavarni, ne nézzünk a szemébe, ne fordítsunk neki hátat, s ne akarjunk elfutni, már csak azért se, mert jóval gyorsabb nálunk. Halkan beszéljünk és közben hátráljunk.

Amennyiben autóból pillantjuk meg a medvét, ne hagyjuk el a járművet. Ne próbáljunk barátkozni vele, ne etessük, ne akarjuk közelebbről lefényképezni. Ha közelít hozzánk, ne provokáljuk, ne tegyünk hirtelen mozdulatot.

Kutyasétáltatás és kutyával való vadászat esetén tartsuk szem előtt, hogy a medve elől menekülő ebünk hozzánk fog visszafutni védelemért, nyomában támadójával.

Fotó: Kozma Attila (BNPI)
Végezetül Gombkötő Péter felhívta a figyelmet arra, hogy napjainkban az oly divatos terepkerékpározás során sokkal nagyobb az esély a nagyragadozókkal való találkozásra, mint gyalogtúrákon, ezért a biciklistáknak sem árt felkészülniük egy-egy ilyen esetre.

Fotók: Kozma Attila (BNPI)

Forrás: 
A Mi Erdőnk
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a A Mi Erdőnk 2020/5 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Menedék és újrakezdés

Másfél évtizede segítséget nyújtottunk a Talpalatnyi zöld Hollós Lászlóval ismeretterjesztő műsorhoz. A Kis-Sárréttel foglalkozó fejezetnek végül a Megtartó sárrét címet adtuk, majd a Menedék és újrakezdés alcímet is hozzáragasztottuk.

Megkerüli Hubertlakot

Bakonybéltől nem messze, a Magas-Bakony rengetegén át halad a Bakonyerdő Zrt. Hubertlaki Tanösvénye. Kalandos túra végigjárni, miközben sok érdekes információval gazdagodhatunk a térség élővilágáról, az erdőgazdálkodásról, és megcsodálhatjuk a környék gyöngyszemét, a bakonyi Gyilkos-tavat is.

30 év története

A fél évszázados jubileum apropóján igényes megjelenésű, a teljes időszak történetét átfogó kiadványt adott ki az év végén a Zalaerdő Erdészeti Zrt. A könyv részletezi az elmúlt évtizedek eredményeit, nehézségeit, bemutatja az öt erdészet tevékenységét és munkatársait.

Mit játszik az Ökocsiga?

Egy természetszerető óvónő és egy fáért rajongó, ügyes kezű ezermester találkozásából és színes ötleteikből született az Ökocsiga játszóház. A fantáziadús családi vállalkozást legegyszerűbben talán természet-, gyerek- és állatbarát tevékenységként lehetne bemutatni.

Hogy visszaálljon az eredeti állapot

A Peszéri-erdő a Duna-Tisza köze fajokban leggazdagabb erdeje, kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület.

Jó úton vagyunk

Tavaly Kiss Lászlót választották az Országos Erdészeti Egyesület elnökének. A hazai erdésztársadalom egyik tapasztalt alakjával a magyar erdészet és a magyar erdők jövőjéről beszélgettünk.

Valóságos főszereplők

Hajdanán az emberek szíve együtt lüktetett a természettel. Bár nem voltak tudósok vagy zsenik, jól ismerték a természet törvényeit. Olvastak a csillagok állásából, követték az állatok rejtett ösvényeit, és alaposan megfigyelték a növények törékenységét. S hogy mindez nem csak mese, arra Fekete István, korunk egyik legkiemelkedőbb írójának életműve a bizonyíték.

Határon innen

Minden magyar ember szíve hevesebben dobog a Trianon szó hallatára, hiszen az I. világháború után aláírt szerződés tragikusan megpecsételte Magyarország sorsát. A Magyarbirodalom 325 ezer négyzetkilométeres területének elcsatolták a 72 százalékát, és idegen uralom alá került a lakosság kétharmada. Az erdeink megcsonkítása ennél is csúfosabb képet mutat.

Ha sok az autó az erdőszélen

A járványhelyzet az erdők gondozása, fenntartása terén is érezteti hatását. A fővárosban és az agglomerációban élő mintegy hárommillió ember számára természetes kikapcsolódást kínáló, Pilisi Parkerdő által kezelt erdők látogatottsága rekordot döntött 2020-ban. A helyzet több helyen hasonló az országban.

Vadkárról dióhéjban

A szőlőültetvényekben a kártevők elleni védekezés elsősorban a rovarokra irányul, de sokkal nagyobb állatok is veszélyeztetik a szőlőtőkéket és a termést: rágcsálók, madarak, őzek, vaddisznók, nyulak. A Borászati Füzetek 2021. évi 2. számában többek között érdekes cikket olvashatunk a szőlőültetvényeket érő vadkárokról is.