Back to top

Ha jön a farkas vagy a medve

Szlovákiából kis számban, de egyre gyakrabban érkeznek hozzánk barnamedvék. Az elmúlt években a Heves és Nógrád megye északi részén tapasztaltak arra engednek következtetni, hogy a faj megtalálta élőhelyét nálunk, immár folyamatosan jelen van. A farkas pedig egyre stabilabb állományban fordul elő Észak-Magyarországon, de felbukkanhat már az Alföldön éppúgy, mint a Dunántúlon.

Erdei barangolásaink során tehát – bár minimális eséllyel – akár ezekkel a ragadozókkal is találkozhatunk. Mit is tehetünk ilyenkor? Erről tájékoztatott Gombkötő Péter, a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság (BNPI) zoológiai szakreferense.

Gömbkötő Péter: megfelelő viselkedéssel megelőzhetjük a bajt
Gömbkötő Péter: megfelelő viselkedéssel megelőzhetjük a bajt
Fotó: Kozma Attila (BNPI)

A nagyragadozók alapvetően elkerülik az embert, mert érzékeny érzékszerveikkel jóval korábban észlelik közelségünket.

A rendkívül ritka ragadozó–ember találkozások esetében tehát már néhány másodperc után maguk távoznak a helyszínről. Ritkán előfordulhat azonban, hogy a tapasztalatlan fiatal egyedek kíváncsiskodnak, és nem feltétlenül menekülnek el azonnal.

Ha észreveszi a kutyát

Ha farkassal találkozunk, igyekezzünk nyugodtak maradni, hiszen e ritka alkalom az ember számára felejthetetlen élményt jelenthet. Semmiképp ne próbáljunk elszaladni előle. Amennyiben zavaró a közelsége, igyekezzünk lassan, az állatot állandóan szemmel tartva, folyamatosan távolodni. Általában, ha a farkasra rákiabálnak vagy tapsolnak, rögvest menekülőre fogja, de soha nem szabad üldözőbe venni, mert az védekezést, kiszámíthatatlan agressziót válthat ki belőle. Különösen veszélyes, ha a fiatal állatot magunkhoz csalogatjuk vagy etetni kezdjük.

Komoly konfliktus a farkas és a kutya találkozása, ezért sem szabad hű társunkat szabadon engedni a kirándulások során.

A kutya alapvetően a nevelésétől függően viselkedik, de a természetben észlelt csábító illatok elvonják figyelmét, eltávolodhat tőlünk, így akár a nagyragadozók prédájává is válhat. Ha az erdőben sétálva farkast pillantunk meg, a farkas pedig a kutyára összpontosít, akkor kiabálással, tapsolással vonjuk el a ragadozó figyelmét a kutyáról. A farkastól a lehető legnagyobb távolságot tartsuk meg, s hátrálás közben folyamatosan beszéljünk a kutyához. Amennyiben a farkas ezután is követ minket, nagyobb követ, fadarabot hajítsunk felé. Ha a farkast az általa zsákmányolt prédánál találjuk (ami adott esetben lehet ebünk is), akkor se próbáljuk azt tőle elvenni, illetve zsákmányától elzavarni, mert az szintén szélsőséges agressziót válthat ki.

Vonzza az élelmiszer

Medve járta területeken kirándulva ne vigyünk magunkkal erős illatú élelmiszereket, így a halkonzervről és a cukrozott sűrített tejről is mondjunk le. Semmi esetre se hagyjuk magunk után az élelmiszer maradékát vagy annak csomagolóanyagát. Ezeket lehetőleg szagmentesen csomagoljuk el, úgy vigyük tovább magunkkal. Ha sátorozunk a területen, az élelmiszert a sátortól távolabb eső fára függesszük fel.

A farkassal való ritka találkozásra akkor is sor kerülhet, ha szabadon látogatható barlangban bukkanunk búvó- vagy szaporodó helyére.

Ebben az esetben azonnal távozzunk a barlangból! Ez a szabály az összes vadon élő, barlangban meghúzódó állattal történő találkozásra vonatkozik! Amennyiben a természetben farkast észlelünk vagy a fajhoz kapcsolódó életnyomokat találunk, minél hamarabb vegyük fel a kapcsolatot a területileg illetékes nemzeti park igazgatóságával.

Nem játék

A barnamedve alapvetően magányosan járja az erdőket, és naponta akár több tíz kilométert is megtesz. Bármelyik napszakban aktív lehet, de az ember által háborgatott élőhelyein inkább éjszaka és a hajnali órákban táplálkozik.

Ragaszkodik az általa használt területhez, melynek nagysága a néhány ezer hektártól akár több száz négyzetkilométerig is terjedhet.

A barnamedve nem alszik valódi téli álmot. Testhőmérséklete csak pár Celsius-fokot csökken. A novembertől márciusig tartó nyugalmi időszaka alatt többször is felébredhet.

Fotó: Kozma Attila (BNPI)

Ez a csúcsragadozó eredetileg a zavartalan erdőségekhez kötődik, és táplálékát is ott szerzi meg. Alkalmazkodóképessége révén azonban hozzá tud szokni az ember jelenlétéhez, kihasználja az általa nyújtott élelemforrásokat is, így rájárhat a mezőgazdasági területekre, a vadetetőkre és elfogyasztja a kommunális hulladékot.

A faj kerüli az embert, és akárcsak a farkas, nem tekinti zsákmányának.

A természetben elenyészően kis valószínűséggel előforduló találkozás esetén az állat ugyanannyira meglepődhet, mint az ember. Megfelelő viselkedéssel azonban megelőzhetők a kellemetlen meglepetések. A medvével nem kell barátkozni, bármilyen korú is legyen. A bocsok közelében nagy valószínűséggel az anya is ott van. A legtöbb konfliktus az anyamedvékhez köthető!

Beszélgessünk, csapjunk zajt!

Ha medve lakta területen járunk, kerüljük az átláthatatlan sűrű bozótosokat, és ha nem szükséges, ne kiránduljunk napnyugta és napkelte között ilyen erdőkben. Ne járjunk nesztelenül – tegyük a medvék számára egyértelművé jelenéltünket, adott esetben közeledésünket. Ha társaságban vagyunk, beszélgessünk! Ha egyedül járjuk a rengeteget, használjunk valamilyen zajkeltő eszközt, mint például csengőt vagy rádiót. Fejhallgatóval semmiképp se közlekedjünk.

Fotó: Kozma Attila (BNPI)

Amennyiben mégis úgy találkozunk a medvével, hogy az nem vett észre minket, akkor lehetőleg feltűnés nélkül, halkan, az állatot szemmel tartva, hátrálva távolodjunk el a helyszínről.

Ha a medve két lábra áll, ne essünk kétségbe, azt a jobb tájékozódás érdekében teszi. Ha észrevesz minket, ne próbáljuk elzavarni, ne nézzünk a szemébe, ne fordítsunk neki hátat, s ne akarjunk elfutni, már csak azért se, mert jóval gyorsabb nálunk. Halkan beszéljünk és közben hátráljunk.

Amennyiben autóból pillantjuk meg a medvét, ne hagyjuk el a járművet. Ne próbáljunk barátkozni vele, ne etessük, ne akarjuk közelebbről lefényképezni. Ha közelít hozzánk, ne provokáljuk, ne tegyünk hirtelen mozdulatot.

Kutyasétáltatás és kutyával való vadászat esetén tartsuk szem előtt, hogy a medve elől menekülő ebünk hozzánk fog visszafutni védelemért, nyomában támadójával.

Fotó: Kozma Attila (BNPI)
Végezetül Gombkötő Péter felhívta a figyelmet arra, hogy napjainkban az oly divatos terepkerékpározás során sokkal nagyobb az esély a nagyragadozókkal való találkozásra, mint gyalogtúrákon, ezért a biciklistáknak sem árt felkészülniük egy-egy ilyen esetre.

Fotók: Kozma Attila (BNPI)

Forrás: 
A Mi Erdőnk
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a A Mi Erdőnk 2020/5 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Jó irányba haladnak az európai fajvédelmi programok

Nagyon sok vadonélő állatfaj populációja virágzik, hála az Európa szerte futó visszatelepítési- illetve védelmi programoknak egy tanulmány szerint.

A Földön minden nyolcadik madárfajt a kihalás fenyegeti

Négyévente teszi közzé jelentését a BirdLife International a Föld madárvilágának helyzetéről. Az idei beszámoló szerint a mezőgazdaság terjeszkedése és egyre nagyobb intenzitása a fajok 73 százalékát fenyegeti. De a fakitermelés, az idegenhonos fajok térhódítása, a természeti erőforrások kiaknázása és az éghajlatváltozás is szerepel a veszélyforrások között.

A kutyák megérzik, ha stresszesek vagyunk

Egy kísérlet során a kutyák meglepően pontosan érzékelték a stresszes emberek izzadság- és leheletmintáit.

Fogadóépület várja a Rám-szakadékba látogatókat

A Visegrádi-hegység egyik frekventált kirándulóhelyén, a Rám-szakadékban információs és elsősegély-központot adott át a területet és a környező erdőket kezelő Pilisi Parkerdő - mondta el az erdőgazdaság szóvivője szerdán az MTI-nek.

Erdőgazdálkodás a Kelet-Nyírségben

Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Nyírségben, az ország egyik legnagyobb homokvidékén gazdálkodik a NYÍRERDŐ Zrt. Nyírbátori Erdészete. A térségben meghatározó fafaj a Nyírség aranyaként számon tartott akác, ami az erdészet tevékenységében, eredményességében is kiemelt szerepet játszik. A homoki területekre jellemző természeti értékeken kívül számtalan kulturális érdekesség várja a környékre látogatókat.

Szokatlan módon született vipera Szegeden

A Szegedi Vadaspark terráriumában egy apró rákosi vipera tűnt fel. Mivel csak nőstényeket tartanak, így felmerült a lehetősége, hogy a kicsi szűznemzéssel jött világba. Ennél a fajnál pedig ez lenne az első dokumentált eset erre a szokatlan szaporodási módról.

Geográfusok segíthetik az erdőtüzek előrejelzését és megfékezését

A Szegedi Tudományegyetem (SZTE) geográfusai évek óta dolgoznak egy olyan módszer fejlesztésén, amely hatékonyabbá teheti a kialakult erdőtüzek elleni védekezést, és segítheti azok előfordulásának előrejelzését is - tájékoztatta a felsőoktatási intézmény közkapcsolati igazgatósága a hét elején az MTI-t.

Feloldják az országos tűzgyújtási tilalmat

Feloldja a tűzgyújtási tilalmat a hatóság szerdától Bács-Kiskun és Csongrád-Csanád megyében is, ezzel Magyarország teljes területén megszűnik a korlátozás - közölte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) kedden az MTI-vel.

Október elejétől ebzárlat és legeltetési tilalom Békés megyében

Ebzárlatot és legeltetési tilalmat rendel el október 1. és 21. között Békés megye közigazgatási területén a Békés Megyei Kormányhivatal, mert a rókák veszettségének megelőzése érdekében csalétek-vakcinákat helyeznek ki repülőgépes kiszórással - közölte a békési önkormányzat kedden az MTI-vel.

Veszett rókát találtak

Veszettséget igazolt a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriuma egy, a betegség gyanúja miatt kilőtt rókánál. Az idegrendszeri tüneteket is mutató állatot a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Botpalád község területén ejtették el múlt héten. A járványügyi nyomozás folyamatban van, a betegség behurcolása feltehetően természetes úton, a vadállomány Ukrajna felőli mozgása révén következett be.