Back to top

Hobbiként indult, szenvedély lett belőle - állattartó telepek korszerűsítése

A baromfitenyésztő-tojástermelő Féderer családdal beszélgetve úgy tűnt, nincs az a kihívás, mely akár csak egy pillanatra is eltántorítaná őket. Néhány évvel ezelőtt például leégett egy 40 ezer férőhelyes tojóházuk, melyet a Vidékfejlesztési Program segítségével két ütemben terveztek mielőbb újjáépíteni.

Az épületegység egyik fele már elkészült, melyben javában zajlik a termelés, a második ütem megvalósítására ez év őszén pályáznak.

Lelkesedésüket mutatja, hogy alig húsz év alatt, a házuk udvarán felállított ólaktól egészen odáig jutottak, hogy ma már az ország szinte minden szegletébe szállítanak tojást.

Fotó: Csatlós Norbert
A fővárosból indulva, bő másfél óra autózást követően érkeztünk meg a Bács-Kiskun megyei, Bajai járásban fekvő Sükösd nagyközségre, ahol a Féderer család – az édesanya, Féderer Lőrincné Erzsébet és két gyermeke, Tibor és Anna – látott vendégül bennünket. Elsőként a szülői házban beszélgettünk velük, ahol Erzsébet visszaemlékezéséből megtudtuk, ő maga a hatvanas évek második felétől kezdve foglalkozik mezőgazdasággal. Akkoriban a helyi malom főállású alkalmazottjaként dolgozott, az igazi fordulópontot azonban a ’90-es évek hozták el számára.

Férjével együtt előbb disznókat – mintegy 120 darabot – kezdtek tartani a házuk udvarán álló ólban, amit nem sokkal később tojóházzá alakítottak át.

– Jó lehetőségeket láttunk a baromfitartásban, amibe először 2 ezer csirkével vágtunk bele, majd megvásároltunk egy tanyát, ahol 9 ezresre tudtuk bővíteni az állományt. Aztán 2002-ben a birtokunkba került a helyi termelőszövetkezet egy régi ólja, ahová a felújítást követően 42 ezer tyúkot tudtunk elhelyezni, idővel pedig ezt az állományt is bővítettük egy 18 ezer férőhelyes ólnak köszönhetően – mesélte. Mindemellett közben eladósorba került a szemközti telep is, melynek megvásárlását követően jérceneveléssel kezdtek foglalkozni – a telepen 70 ezer darab naposcsibe számára van hely.

Sikeres generációváltás

Noha a családi vállalkozás fő döntéshozója egyelőre még az édesanya, a munka jó részét már gyermekei intézik, akik miként beleszülettek a gazdaságba, volt idejük megismerni a legapróbb részfeladatokat is.

A családi vállalkozás fő döntéshozója még az édesanya, Erzsébet, a munka javát azonban már Tibor, fia a és Anna, lánya intézi
Fotó: Csatlós Norbert

Tibor a gyakorlati teendőkkel, Anna pedig a pénzügyekkel és a papírmunkával foglalkozik, munkájukat összesen 12 alkalmazott segíti a két telephelyen.

Utóbbiak különösen fontos láncszemei a „gépezetnek”, hiszen a család tapasztalatai is egyértelműsítik, hogy bizony nem könnyű manapság munkaerőt találni a mezőgazdaságban, különösképpen az állattenyésztésben, hiszen például a nevelőtelep az éjszakai műszakot is megköveteli.

Mint azt Tibor elmondta, jelenleg 42 ezer tyúkot tartanak, melyek évente körülbelül 15 millió tojást termelnek, amiket szerte az országban értékesítenek kistermelőknek és nagyfeldolgozóknak egyaránt. Utóbbiak között van egyébként a bajai Stranszki Tésztaüzem is, amely már a kezdetek óta vásárlójuk – hetente 120 karton tojást ad el nekik a család. Ugyanakkor jérceállományuknak körülbelül a felét – 30-35 ezer darabot – értékesítik évente.

A fivér úgy fogalmazott, a legnagyobb sikerüknek azt tartja, hogy még mindig talpon vannak.

A család munkáját 12 állandó alkalmazott segíti a mindennapokban
Fotó: Csatlós Norbert
– A legnagyobb problémánk a piacvédelemmel áll összefüggésben, ugyanis mióta tyúkokkal foglalkozunk, rendszerint más termelőkkel kötünk szövetséget, amely mindaddig működik is, amíg meg nem jelenik egy nálunk tőkeerősebb versenytárs, aki elveszi a lehetőséget a kisebb termelőktől. Az országban megközelítőleg a piac 75 százaléka a nagy termelők kezében van. Komoly vetélytársunk például Lengyelország, ahol a magyarországi 3-3,5 millió tyúkkal szemben mintegy 30 milliót állítanak elő. Tojásexportjuk jellemzően a lengyel és a német piacra összpontosul, ám ha feleslegük képződik, akkor a magyar piacon akár fél áron is értékesítik a tojást – részletezte.

A tűz után – nem csüggedve

A családnak azonban más, nem várt nehézséggel is szembe kellett néznie az utóbbi időszakban, miután 2014 januárjában leégett az egyik tojóházuk.

A létesítmény felét – egy 20 ezer férőhelyes istállót – a Vidékfejlesztési Program forrásaiból, közel 100 millió forintból építették újjá tavaly.

Anna szerint még idén ősszel beadják a pályázatot az istálló második felének megépítéséhez szükséges anyagi forrás elnyeréséért, a sikeres elbírálás esetén pedig akár egy éven belül befejeződhetnek a munkálatok.

– Mivel így várhatóan nagyobb lesz a termelés, szeretnénk beszerezni egy új rakodógépet is, amivel könnyebben tudjuk majd mozgatni a tojásokat – árulta el.

A pályázati lehetőségeket a család a kezdetek óta igénybe veszi, s amit tudtak, azt lépésről lépésre fejlesztettek. Noha a telephelyeiket közel 20 éve kezdték kiépíteni, az eszközpark a mai kor igényeinek is megfelel, de ez persze nem jelenti azt, hogy ne törekednének további fejlesztésekre.

Az új tojóház 48 méter hosszú ketreceiben összesen 20 ezer madarat tartanak
Fotó: Csatlós Norbert

– Szeretnénk például egy, a jelenleginél modernebb takarmánykeverő üzemet kiépíteni – mondta Tibor, miután megérkeztünk a település határában található tojástermelő telephelyükhöz.

Itt először az 1979-ben épült, 22 ezer tyúknak otthont adó tojóházukat mutatta meg, majd beinvitált minket az újonnan felhúzott egységbe, melyben 48 méter hosszú ketrecekben összesen 20 ezer madár található – éppen ugyanilyen tojóházat terveznek megépíteni a közeljövőben.

„A madarakat 17 hetes korukig a nevelőtelepen tartjuk, majd ide, a tojóházba kerülnek. Általában egy, legfeljebb másfél évig tartjuk őket itt, utána Újhartyánba, a saját, több termelővel közösen vásárolt vágóhidunkra kerülnek – magyarázta.

További tervek

Ezt követően megnéztük a válogatóhelységet is, ahová szalagon keresztül érkeznek be a tojások, amiket gép válogat, majd súly szerint kerülnek a tálcákra. Ha a család elnyeri a támogatást, akkor beszereznek egy olyan gépet is, mely utóbbi munkaműveletet látja majd el, ezután már csak a dobozokba rakáshoz lesz szükséges a kézi munkaerő. Végezetül benéztünk a tároló­helyiségbe is, ahol méret szerint szortírozva, legfeljebb egy hétig raktározzák a tojásokat, mielőtt a nagykereskedőkhöz kerülnek. A legkisebb méretű tojások útja a törőbe vezet, és tojásport vagy -levet készí­tenek belőlük.

A tárolóhelyiségben méret szerint szortírozva raktározzák a tojásokat – legfeljebb egy hétig
Fotó: Csatlós Norbert

Az „s”-es méretűek már önmagukban is piacképesek, a legkeresettebbek azonban az „m”-es és az „l”-es tojások. Csak a teljesség igényével, léteznek „xl”-es méretben is, ám ezek ritkábbak.

A körbevezetés végén Tibor elmondta, terveik közt szerepel egy fertőtlenítőüzem megépítése is, illetve szeretnék majd az épületegységekhez vezető utat is rendbe rakni. Ugyanakkor, ahogy mondta: „a külcsínnél számukra sokkal fontosabb a belbecs”, így az az infrastruktúra, mely a termelés sikerességét erősíti, ezután is elsőbbséget élvez gazdaságukban.

Forrás: 
Kistermelők Lapja
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kistermelők Lapja 2020/11 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Miért hozzuk be, ha van helyi?

Az édesburgonya 2018-ban a nyolcadik helyen állt a világ legnagyobb mennyiségben termesztett zöldségnövényeinek rangsorában. Hollandiában meglehetősen újnak számít a kultúrnövények között, az elmúlt néhány évben azonban bebizonyosodott, hogy trópusi származása ellenére sikeresen termeszthető.

Áznak-fáznak a spárgaszedők, félig üres kamionokat indítanak az exportőrök

Lehangoló helyzetről számolt be a spárgapiac egyik meghatározó, a termesztésre és az exportra egyaránt jó rálátással bíró hazai szereplője. Az árak elvileg jók, és a szedők is megérkezhettek, de érdemi mennyiségű szedhető spárga híján eddig leginkább csak fáztak és megáztak a földön. Ha pedig jobbra fordul az idő, egyszerre „robban majd be” a spárga Európa összes termesztőkörzetében.

Közösségre épített kertészet

A ráckevei Ízes Udvar kertészet külföldi példák alapján alakította ki értékesítési rendszerét. A viszonylag kis terület ellenére hatékony a termelés, ami a szigorúan megtervezett vetésforgónak is köszönhető.

Vasútra fel!

Vasúton indította el első kísérleti citrusszállítmányát a SanLucar a spanyolországi Valenciából Kölnbe. A kereskedőház a szén-dioxid-kibocsátás csökkentése érdekében fokozatosan növelni tervezi a vasúti szállítást a közútival szemben. Az 1993-ban alapított SanLucar naponta 610 tonna zöldséget és gyümölcsöt indít útjára 35 országból.

Nehéz fél év vár az állattenyésztőkre

Nem lehet megjósolni, hogy a takarmány ára meddig marad ilyen magas. Sok múlik azon, hogy kedvez-e az időjárás az idei termésnek, illetve hogy meddig bénítja még a globális piacot a pandémia. Egy biztos: a következő fél év nehéz lesz az állattenyésztők számára – mondta el a Magyar Mezőgazdaságnak Hollósi Dávid, a Takarékbank Agrárcentrumának ügyvezető igazgatója.

Szabad a vásár

A szervezők szerint hagyományos módon lehet megtartani az idei legnagyobb szabadtéri mezőgazdasági szakkiállításokat és vásárokat itthon. Augusztus 6-8-án a Szentlőrinci Gazdanapok, 17-21-én a debreceni Farmer-Expo, szeptember 9-11-én pedig a Bábolnai Gazdanapok kínálnak szakmai újdonságokat, bemutatkozási, ismerkedési lehetőségeket és családi szórakozást.

Agrárminiszterek tapasztalatcseréje a Közös Agrárpolitikáról

A Visegrádi Együttműködés négy országa: Magyarország, Lengyelország, Szlovákia és Csehország, valamint további négy meghívott: Bulgária, Horvátország, Románia és Szlovénia agrárminiszterei videokonferencián tárgyaltak többek között a Termőföldtől az asztalig stratégiáról és a Közös Agrárpolitika stratégiai tervezési folyamatáról. Magyarországot Farkas Sándor miniszterhelyettes képviselte.

Egy országos állatvásár már volt, a többi sorsa bizonytalan

Fél évnyi szünet után április 18-án ismét volt Országos Állat- és Kirakodóvásár Dunaföldváron, ám a következő vásárok sorsa még bizonytalan. Így az e hét végére tervezett nagykőrösi vásárt se tarthatják meg, erről tájékoztatta a szervezőket levélben az agrártárca. Ugyanakkor többen bíznak abban, hogy májusra a pandémiahelyzet már annyira javul, hogy ismét lehet nagyvásárokat is tartani!

Magyar gazdálkodókat támogat a Kifli.hu

Folytatódik a Kifli.hu Frissen szedett projektje, melynek keretében magyar beszállítókat támogat a vállalat. A „frissen szedett” címkés gyümölcsök és zöldségek különlegessége, hogy akár a szedés napján házhoz is szállítják.

Merre tart a magyar egynyári-nemesítés?

A klímaváltozás utóbbi években tapasztalt kedvezőtlen hatásai miatt a termesztők és a felhasználók is mind nagyobb érdeklődést tanúsítanak a szárazságtűrésre és stresszellenállóságra nemesített magyar egynyárifajták iránt.