Back to top

Hobbiként indult, szenvedély lett belőle - állattartó telepek korszerűsítése

A baromfitenyésztő-tojástermelő Féderer családdal beszélgetve úgy tűnt, nincs az a kihívás, mely akár csak egy pillanatra is eltántorítaná őket. Néhány évvel ezelőtt például leégett egy 40 ezer férőhelyes tojóházuk, melyet a Vidékfejlesztési Program segítségével két ütemben terveztek mielőbb újjáépíteni.

Az épületegység egyik fele már elkészült, melyben javában zajlik a termelés, a második ütem megvalósítására ez év őszén pályáznak.

Lelkesedésüket mutatja, hogy alig húsz év alatt, a házuk udvarán felállított ólaktól egészen odáig jutottak, hogy ma már az ország szinte minden szegletébe szállítanak tojást.

Fotó: Csatlós Norbert
A fővárosból indulva, bő másfél óra autózást követően érkeztünk meg a Bács-Kiskun megyei, Bajai járásban fekvő Sükösd nagyközségre, ahol a Féderer család – az édesanya, Féderer Lőrincné Erzsébet és két gyermeke, Tibor és Anna – látott vendégül bennünket. Elsőként a szülői házban beszélgettünk velük, ahol Erzsébet visszaemlékezéséből megtudtuk, ő maga a hatvanas évek második felétől kezdve foglalkozik mezőgazdasággal. Akkoriban a helyi malom főállású alkalmazottjaként dolgozott, az igazi fordulópontot azonban a ’90-es évek hozták el számára.

Férjével együtt előbb disznókat – mintegy 120 darabot – kezdtek tartani a házuk udvarán álló ólban, amit nem sokkal később tojóházzá alakítottak át.

– Jó lehetőségeket láttunk a baromfitartásban, amibe először 2 ezer csirkével vágtunk bele, majd megvásároltunk egy tanyát, ahol 9 ezresre tudtuk bővíteni az állományt. Aztán 2002-ben a birtokunkba került a helyi termelőszövetkezet egy régi ólja, ahová a felújítást követően 42 ezer tyúkot tudtunk elhelyezni, idővel pedig ezt az állományt is bővítettük egy 18 ezer férőhelyes ólnak köszönhetően – mesélte. Mindemellett közben eladósorba került a szemközti telep is, melynek megvásárlását követően jérceneveléssel kezdtek foglalkozni – a telepen 70 ezer darab naposcsibe számára van hely.

Sikeres generációváltás

Noha a családi vállalkozás fő döntéshozója egyelőre még az édesanya, a munka jó részét már gyermekei intézik, akik miként beleszülettek a gazdaságba, volt idejük megismerni a legapróbb részfeladatokat is.

A családi vállalkozás fő döntéshozója még az édesanya, Erzsébet, a munka javát azonban már Tibor, fia a és Anna, lánya intézi
Fotó: Csatlós Norbert

Tibor a gyakorlati teendőkkel, Anna pedig a pénzügyekkel és a papírmunkával foglalkozik, munkájukat összesen 12 alkalmazott segíti a két telephelyen.

Utóbbiak különösen fontos láncszemei a „gépezetnek”, hiszen a család tapasztalatai is egyértelműsítik, hogy bizony nem könnyű manapság munkaerőt találni a mezőgazdaságban, különösképpen az állattenyésztésben, hiszen például a nevelőtelep az éjszakai műszakot is megköveteli.

Mint azt Tibor elmondta, jelenleg 42 ezer tyúkot tartanak, melyek évente körülbelül 15 millió tojást termelnek, amiket szerte az országban értékesítenek kistermelőknek és nagyfeldolgozóknak egyaránt. Utóbbiak között van egyébként a bajai Stranszki Tésztaüzem is, amely már a kezdetek óta vásárlójuk – hetente 120 karton tojást ad el nekik a család. Ugyanakkor jérceállományuknak körülbelül a felét – 30-35 ezer darabot – értékesítik évente.

A fivér úgy fogalmazott, a legnagyobb sikerüknek azt tartja, hogy még mindig talpon vannak.

A család munkáját 12 állandó alkalmazott segíti a mindennapokban
Fotó: Csatlós Norbert
– A legnagyobb problémánk a piacvédelemmel áll összefüggésben, ugyanis mióta tyúkokkal foglalkozunk, rendszerint más termelőkkel kötünk szövetséget, amely mindaddig működik is, amíg meg nem jelenik egy nálunk tőkeerősebb versenytárs, aki elveszi a lehetőséget a kisebb termelőktől. Az országban megközelítőleg a piac 75 százaléka a nagy termelők kezében van. Komoly vetélytársunk például Lengyelország, ahol a magyarországi 3-3,5 millió tyúkkal szemben mintegy 30 milliót állítanak elő. Tojásexportjuk jellemzően a lengyel és a német piacra összpontosul, ám ha feleslegük képződik, akkor a magyar piacon akár fél áron is értékesítik a tojást – részletezte.

A tűz után – nem csüggedve

A családnak azonban más, nem várt nehézséggel is szembe kellett néznie az utóbbi időszakban, miután 2014 januárjában leégett az egyik tojóházuk.

A létesítmény felét – egy 20 ezer férőhelyes istállót – a Vidékfejlesztési Program forrásaiból, közel 100 millió forintból építették újjá tavaly.

Anna szerint még idén ősszel beadják a pályázatot az istálló második felének megépítéséhez szükséges anyagi forrás elnyeréséért, a sikeres elbírálás esetén pedig akár egy éven belül befejeződhetnek a munkálatok.

– Mivel így várhatóan nagyobb lesz a termelés, szeretnénk beszerezni egy új rakodógépet is, amivel könnyebben tudjuk majd mozgatni a tojásokat – árulta el.

A pályázati lehetőségeket a család a kezdetek óta igénybe veszi, s amit tudtak, azt lépésről lépésre fejlesztettek. Noha a telephelyeiket közel 20 éve kezdték kiépíteni, az eszközpark a mai kor igényeinek is megfelel, de ez persze nem jelenti azt, hogy ne törekednének további fejlesztésekre.

Az új tojóház 48 méter hosszú ketreceiben összesen 20 ezer madarat tartanak
Fotó: Csatlós Norbert

– Szeretnénk például egy, a jelenleginél modernebb takarmánykeverő üzemet kiépíteni – mondta Tibor, miután megérkeztünk a település határában található tojástermelő telephelyükhöz.

Itt először az 1979-ben épült, 22 ezer tyúknak otthont adó tojóházukat mutatta meg, majd beinvitált minket az újonnan felhúzott egységbe, melyben 48 méter hosszú ketrecekben összesen 20 ezer madár található – éppen ugyanilyen tojóházat terveznek megépíteni a közeljövőben.

„A madarakat 17 hetes korukig a nevelőtelepen tartjuk, majd ide, a tojóházba kerülnek. Általában egy, legfeljebb másfél évig tartjuk őket itt, utána Újhartyánba, a saját, több termelővel közösen vásárolt vágóhidunkra kerülnek – magyarázta.

További tervek

Ezt követően megnéztük a válogatóhelységet is, ahová szalagon keresztül érkeznek be a tojások, amiket gép válogat, majd súly szerint kerülnek a tálcákra. Ha a család elnyeri a támogatást, akkor beszereznek egy olyan gépet is, mely utóbbi munkaműveletet látja majd el, ezután már csak a dobozokba rakáshoz lesz szükséges a kézi munkaerő. Végezetül benéztünk a tároló­helyiségbe is, ahol méret szerint szortírozva, legfeljebb egy hétig raktározzák a tojásokat, mielőtt a nagykereskedőkhöz kerülnek. A legkisebb méretű tojások útja a törőbe vezet, és tojásport vagy -levet készí­tenek belőlük.

A tárolóhelyiségben méret szerint szortírozva raktározzák a tojásokat – legfeljebb egy hétig
Fotó: Csatlós Norbert

Az „s”-es méretűek már önmagukban is piacképesek, a legkeresettebbek azonban az „m”-es és az „l”-es tojások. Csak a teljesség igényével, léteznek „xl”-es méretben is, ám ezek ritkábbak.

A körbevezetés végén Tibor elmondta, terveik közt szerepel egy fertőtlenítőüzem megépítése is, illetve szeretnék majd az épületegységekhez vezető utat is rendbe rakni. Ugyanakkor, ahogy mondta: „a külcsínnél számukra sokkal fontosabb a belbecs”, így az az infrastruktúra, mely a termelés sikerességét erősíti, ezután is elsőbbséget élvez gazdaságukban.

Forrás: 
Kistermelők Lapja
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kistermelők Lapja 2020/11 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A hazai termékek vásárlásával támogatjuk a gazdaságot

A magyar termékek vásárlásával sok ezer magyar család boldogulását támogatjuk, valamint hozzájárulunk az itthoni munkahelyek védelméhez, a magyar gazdaság élénkítéséhez, fejlődéséhez, erősítjük a város és a vidék kapcsolatát - emelte ki Erdős Norbert, az Agrárminisztérium élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkára a CBA Logisztikai Központban tett látogatáson, Alsónémediben.

Több százmilliárd forint értékben jelennek meg pályázatok

A megújuló vidék, megújuló agrárium program történelmi mértékű fejlesztési lehetőséghez juttatja és megerősíti a magyar mezőgazdaságot és élelmiszeripart - közölte Nagy István agrárminiszter.

Hársfákat ültetett a Föld napja alkalmából Nagy István agrárminiszter

Faültetéssel hívta fel a figyelmet a Föld napjára Nagy István agrárminiszter. A tárcavezető a közösségi oldalára feltöltött videóban arról beszélt, hogy egy bolygónk van, cselekedeteink pedig nem csak a mára, hanem a holnapra is kihatnak.

Földpiaci nyitás kérdőjelekkel

Ukrajna a nyár közepén megnyitja termőföldpiacát. A törvényhozók végre belátták, hogy ebben a fontos kérdésben mihamarabb egyértelmű helyzetet kell teremteni, és 2021. július 1-jétől lehetővé válik a termőföldek szabad adásvétele.

Jobb lehetőségek az agráriumnak - Támogatás és megújulás

A következő hét évben az uniós forrásoknak és a megnövelt mértékű nemzeti társfinanszírozásnak köszönhetően a hazai agrárszektorba a korábbiaknál nagyobb mennyiségű forrás jut.

Kicsit tradicionális, kicsit innovatív - Pályakezdés a hazai agráriumban

Milyen lehetőségei vannak egy fiatalnak a mai magyar mezőgazdaságban? A szakmai gyakorlat vagy az elméleti tudás a fontosabb? A generációváltás generációk közötti ellentétekkel is jár? Az MMG Direkt e heti adásában a MATE hallgatóit kérdeztük, hogyan látják a pályakezdők helyzetét. A beszélgetést már az MMG Gazdahang podcast csatornánkon is meghallgathatja.

Kíméletes és átlátható állatszállítás

A Hunland nem várja meg az uniós szabályozás változását, inkább állatvédő civil szervezetekkel együttműködve, a saját hatáskörében vezet be az érvényes előírásoknál sokkal szigorúbb állatjólléti szabályokat a haszonállat-szállításban, nyilatkozta a vállalat egyik igazgatósági tagja egy uniós meghallgatást követően.

Rekordméretű növekedés történt 2020-ban az élelmiszeriparban

A globális élelmiszer-ágazat tavaly 10%-os, rekordszintű növekedést ért el, melyben nagymértékben közrejátszottak a koronavírus-járvány terjedését meggátoló korlátozások, amik miatt az otthon ragadt emberek többet főztek, sütöttek és ittak.

Megjelent az ültetvénytelepítési pályázat

Tizenötmilliárd forintnyi forrással hirdet pályázatot a Vidékfejlesztési Program keretében az ültetvénytelepítés és gyógynövénytermesztés támogatására az agrártárca – jelentette be Nagy István agrárminiszter.

Takarmány-ár robbanás – ki fizeti a révészt?

Húsbavágó témát vett terítékre a Portfólió - idei harmadik - Agrár Klub konferenciája. Szakemberek segítségével járták körbe, milyen hatással lesz rövid és hosszú távon az árrobbanás a hazai takarmánypiacra és állattenyésztésre?