Back to top

Fenntartható méhegészségügyi jó gyakorlat 5.

Elkészült egy érdekes tanulmány az Európai Unió Horizon 2020 elnevezésű kutatás és fejlesztés programjából támogatva, mely a fenntartható méhegészségügyi jó gyakorlatról szól. 5 ország 6 egyeteme vett részt a munkában, melyet most közreadunk. Az első és második részben a varroózisról és a vírusokról volt szó bővebben.

Előző cikkeink a témában:

Fenntartható méhegészségügyi jó gyakorlat

Fenntartható méhegészségügyi jó gyakorlat folytatása

Fenntartható méhegészségügyi jó gyakorlat 3.

Fenntartható méhegészségügyi jó gyakorlat 4.

A harmadik és negyedik rész az amerikai költésrothadással foglalkozott. Most az európai költésrothadást ismerhetjük meg részletesebben.

A betegségről röviden

Az európai költésrothadás tünetei
Az európai költésrothadás tünetei
Az európai költésrothadással gyakorlatilag bárhol találkozhatunk. Az Apis mellifera mellett az európai költésrothadás baktériuma képes megfertőzni mind az Apis cerana-t (indiai méh), mind pedig az Apis laboriosa-t (himalájai óriás méh) is. Az elmúlt évtizedben sok súlyos járványt jegyeztek fel például Svájcban vagy az Egyesült Királyságban. Azokban az országokban, mint például Norvégia vagy a Cseh Köztársaság, ahol ez idáig nem volt jellemző a betegség előfordulása, az utóbbi években súlyos kimenetelű esetekről számoltak be.

Az európai költésrothadás a fiasítás bakteriális megbetegedése, amelyet egy gram-pozitív baktérium, a Melissococcus plutonius nevű baktérium okoz.

Az M. plutonius egy lándzsa alakú baktérium, amely microaerofil, tehát minimális oxigénre van szüksége a növekedéshez. Az M. plutonius nem spórával szaporodó baktérium, képes klinikai tünetek nélkül is fertőző maradni a méhcsaládokban. Az európai költésrothadást okozó baktériumot két alcsoportba szokták sorolni: a tipikus és az atipikus csoportba, melyek különböző virulenciával rendelkeznek, illetve különböző az általuk okozott betegség lefolyása is. Az M. plutonius a fedetlen fiasítást fertőzi meg, a lárva a betegséget a fertőzött táplálékkal kapja meg. Minél fiatalabb a méhlárva, annál fogékonyabb a betegségre is.

A lárvapusztulás mértéke szoros összefüggésben van az elfogyasztott kórokozó mennyiségével.

A fertőzött lárva a negyedik, ötödik napon pusztul el, de bizonyos körülmények között elérheti a bábállapotot is, amikor már az ürülékben is csíraképes kórokozó sejteket találhatunk. Az elpusztult lárva elbomlik, majd könnyen eltávolítható pikkellyé szárad a sejten belül. Az M. plutonius fertőzést gyakran más bakteriális fertőzések számlájára írtak, mivel ezeknél a betegségeknél számos tünet – a szag vagy a rothadó lárvák jelenléte – hasonló.

Úgy tűnik, hogy a betegség sokkal gyakrabban fordul elő a stresszt (élelemhiány, kis családméret, anyahiány, stb.) ért méhcsaládok körében.

A genetikai hajlam ugyancsak fontos tényező, amely befolyásolja a méhek tisztogatási viselkedését. A fertőzött családok képesek önmaguktól felépülni, ha európai költésrothadástól mentes területre szállítjuk őket.

A betegséget a méhek és maga a méhész is átadhatja. A kifejlett méh a betegséget rablással, eltájolással vagy rajzással terjesztheti. Ebben az esetben az élelem, a virágporkészletek, de még a kaptárok belső részei is fertőzötté válnak. A kórokozót a kaptáron belül így már a dajkaméhek terjesztik tovább a lárvák etetésével.

A méhész is elősegítheti a betegség kaptárról kaptárra történő terjedését, ha fertőzött felszerelést használ, vagy fertőzött élelemmel eteti az egyébként egészséges családokat. Fertőzött lépek (fiasítás, pollen, méz) családok közötti cserélése élelempótlás vagy kölyökcsaládok nevelése esetén, valamint a klinikai tüneteket még nem produkáló családok vándoroltatása is forrása a fertőzésnek.

Diagnózis a terepen

Az európai költésrothadás esetén elfolyósodott belsejű, sárgás, csavarodott, felfelé görbülő lárvát találunk a sejtben, amelyeknél gyakran a puffadás következtében elvész a szelvényezettség. Az elpusztult lárva nyákos ugyan, de nem nyúlik nyálkásan és szárad be barnás pikkellyé, mint az amerikai költésrothadás esetén. Kaptárbontáskor erős savanyú szagot is érezhetünk.

Fontos azonban figyelembe venni, hogy mindezek mellett egyéb baktériumok is közrejátszhatnak az egyes tünetegyüttes kialakulásában.

Tudnunk kell, hogy az európai költésrothadás egyes tünetei – pl.: sörétes fiasítás, rothadó lárvák, pikkelyek a sejteken belül – nagyban hasonlítanak az amerikai költésrothadás tüneteire, ezért különös figyelemmel kell lennünk, nehogy a terepen összekeverjük a két betegséget. Az európai költésrothadással szemben az amerikai esetén tipikusan befelé süppedt, lyukas sejtfedeleket figyelhetünk meg, melyeknek nedves, elszíneződött megjelenésük van, valamint az egyes sejteket feltárva kávébarna nyúlós masszává rothadt lárvákkal találkozunk. A jó méhészeti gyakorlat azt kívánja meg, hogy pontosan, például kimondottan az európai költésrothadás azonosítására kifejlesztett teszttel diagnosztizáljuk ezt a betegséget. A bizonyosság kedvéért laboratóriumi vizsgálatot is kérhetünk a kórt okozó patogén pontos azonosítására. Amennyiben az európai költésrothadás esete áll fenn, úgy mindenképpen az adott ország jogi rendelkezéseinek megfelelően kell eljárnunk a helyzet kezelésekor.

Laboratóriumi diagnosztikai módszerek

Az olyan hagyományos módszerek mellett, mint az M. plutonius minták mikroszkopikus vizsgálata, újabb technikák, mint például immunológiai vagy PCR-alapú (polimeráz láncreakció) megoldások is kínálkoznak a betegség kétséget kizáró azonosításra.

Jó méhészeti gyakorlat a betegség megelőzésére

A jó méhészeti gyakorlat alkalmazása igencsak kívánatos a mézelő méh betegségei kialakulásának megelőzésére. Ezek a gyakorlati lépések leginkább a kórokozók terjesztésének megakadályozását célozzák. Ahhoz, hogy naprakész tudással rendelkezzünk ezekről a módszerekről, rendszeresen vegyünk részt ezirányú oktatásokon és programokban.

Ahhoz, hogy a betegség és a kórokozó átadásának lehetőségét csökkentsük, mindenképpen az adott ország jogi szabályozásának megfelelően járjunk el.

Feltétlenül tájékozódjon a karanténterületekről, illetve a méhészeti felszerelések és termékek szállításának a lehetőségéről.

Alaposan vizsgálja át a kaptárokat klinikai tünetek után kutatva és ellenőrizze az anya meglétét legalább egyszer a teleltetést követően tavasszal, az első hordásos időszakot megelőzően, valamint közvetlenül az utolsó hordást követően a beteleltetés előtt. A vizsgálat során jegyezze fel az időpontot, a kaptárok azonosítóját, a diagnózist és az egészségügyi állapotot (egészséges, csekély mértékben fertőzött, beteg, elpusztult), a kezelés módját és annak hatásait. Az elpusztult családokat gyorsan vizsgálja át, a kaptár beltartalmát óvatosan távolítsa el és olvassza ki a kereteket. Semmilyen körülmények között ne hagyjon méhészeti eszközt és terméket szanaszét a méhesben.

Kaparja le a viaszt és a propoliszt, rendszeresen tisztítsa meg a felszerelést, mielőtt új családokkal kezdene el foglalkozni. Se kereteket, se egyéb biológiai természetű anyagot (pl. fiasításos vagy mézes/virágporos keretet) ne helyezzen át egyik kaptárból a másikba, mielőtt azok egészségügyi állapotáról meg nem győződött. Ne etesse méheit a szabadban a rablás és ebből adódóan a kórokozó terjesztésének elkerülésére. Ne adjon méheinek mézet, virágport vagy az azt helyettesítő készítményeket, hacsak a kórokozó jelenlétét (amerikai/európai költésrothadás, költésmeszesedés, nosema, stb.) laboratóriumi vizsgálat ki nem zárta.

Kölyökcsaládokat csakis egészséges családokból készítsen, olyanokból, amelyeket előzőleg már megvizsgált.

Kizárólag egészséges családokból származó anyagokat használjon családok erősítésére vagy élelempótlásra. Családokat csak előzőleg egészségügyileg ellenőrzött méhészetből vásároljon, lehetőség szerint állatorvosi egészségügyi papír kíséretében. Amennyiben lehetséges, kerülje el, hogy ismeretlen eredetű családokat vagy rajokat vigyen méhesébe. Ezeket a családokat, illetve rajokat meghatározott időre (legalább egy hónapra) különítse el a törzs­állományától, hogy megfigyelhesse az egészségügyi állapotukat. Feltétlenül tartsa szem előtt a higiéniás szabályokat (pl. a ruházat, méhészeti eszközök időnkénti tisztítása) és kitüntetett figyelemmel járjon el, amikor elpusztult családokkal kerül kapcsolatba.

Ha az M. plutoniust már azonosítottuk, de a klinikai tünetek még nem jelentek meg, akkor a fentebb vázoltak mellett a következőképpen járjon el:

A valószínűsíthetően beteg családok kezelésekor használjon eldobható kesztyűket és először a kórokozótól mentes családokat vizsgálja át. Gyakran folytasson vizsgálatokat, hogy a betegség korai stádiumában felismerje azt. Ne cserélgessen kaptárelemeket kaptárok között. Rajokat és kölyökcsaládokat csak új vagy fertőtlenített kaptárokba helyezzen, szeparálja el őket a törzsállománytól és kizárólag cukorsziruppal etesse őket. Az elpusztult családokat késlekedés nélkül távolítsa el a méhesből és égesse el mindazokat az eszközöket, amelyeket nem éri meg megtartani vagy nem lehet fertőtleníteni. Tisztítsa meg és fertőtlenítse a spórával szennyezett méhészeti eszközöket, a méhesházat, a mézpergetéshez használt eszközöket és szerszámokat, a méztárolás eszközeit, hogy elkerülhesse a kórokozó továbbítását.

A már kialakult betegség kezelése

Vegye figyelembe az adott ország jogi kötelezettségeit az európai költésrothadással kapcsolatban, úgy mint a méhészeti tevékenység regisztrációja és a jelentési kötelezettség. Ha ilyen jellegű feltételeknek kell megfelelnie, feltétlenül kövesse az előírásban részletezetteket. A klinikai tünetek megjelenésekor további intézkedéseket is kell tenni a betegség megszüntetésére.

A legfontosabb, hogy végrehajtsa a fertőtlenítésre vonatkozó intézkedéseket, függetlenül az európai költésrothadás jeleinek mértékétől.

Rázza le a családokat új vagy fertőtlenített kaptárokba és keretekre, illetve etesse fel őket cukorsziruppal. Olvassza ki a méhviaszt az érintett kaptárokból, függetlenül a klinikai tünetektől, majd szállítsa a viaszt az erre szakosodott, engedéllyel rendelkező műlép-előállító gyárba. Tisztítsa meg és fertőtlenítse a kezeléshez használt eszközöket, függetlenül attól, hogy egészséges vagy beteg családokkal dolgozott. Pusztítson és égessen el minden érintett családot vagy rajt és ugyancsak így járjon el az olyan családok esetén is, amelyek túl gyengék vagy az évszak (késő ősz, tél vagy kora tavasz) nem alkalmas a fertőtlenítő eljárások alkalmazására.

Pörzsöléssel (kék lánggal) fertőtlenítsen minden tűzálló eszközt fertőző betegség gyanúja esetén. Ez egy minden méhészet esetén a gyakorlatban is megvalósítható eljárás. Alternatív megoldásként vegyi anyagot is használhat erre a célra, de csak olyan szert alkalmazzon, amelyet kimondottan erre gyártanak.

Igényeljen és tartson meg minden kereskedelmi és egészségügyi dokumentációt a családokról, hogy a későbbiek során meg lehessen bizonyosodni azok származásáról és útjukról.

A fenntartható kontroll gyakorlati példája

A fentebb vázolt eljárások nélkülözhetetlenek a betegség kordában tartásához. Amint azt a gyakorlat már bebizonyította, a rajlerázós módszer hatékony a betegség kezelésére. Ha a méheit olyan területen tartja, ahol a betegség már felütötte a fejét vagy gyakran előfordul, hatékonynak bizonyul, ha sűrűbben vizsgálja meg kaptárait a betegség tünetei után kutatva, így képes lesz arra, hogy időben megelőző intézkedéseket tegyen.

 

(Folytatjuk)

Forrás: 
Méhészet
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Méhészet 2020/12 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Színes őszi immunerősítők

Elődeink a gyógyuláshoz, szépüléshez vagy éppen a főzéshez is gyakran hívták segítségül a természet gazdag kincsestárát, ami máig kíméletes és olcsó megoldás. Az őszi, színesedő erdőben tett kiránduláskor is sokféle immunerősítő termésre bukkanhatunk.

Gombásszunk januárban!

Szeretne télen is gombát szedni az erdőben? Ez nem lehetetlen, mert fafülgombát még januárban is találunk. Ez a gomba elsősorban a kínai fogásokból ismert, de Magyarországon is bőségesen megtalálható.

A méhészeknek is megterhelő volt az elmúlt időszak

A tavalyi év mindenki számára rendkívüli megpróbáltatásokat hozott, a koronavírus-járvány az egész társadalomra és a gazdaság minden szektorára hatással volt és következményei még sokáig velünk lesznek. A méhészeknek is megterhelő volt ez az időszak, de nem állhattak le a mindennapi teendők.

Méhegészségügy: csekély összegű helyett átmeneti támogatás

Az egyes agrártámogatások keretösszegét és támogatási formáját érintő módosításokról szóló 65/2020. (XII. 17.) AM rendelet alapján, 2021-ben a méhegészségügyi csekély összegű támogatás igénybevétele helyett, méhegészségügyi átmeneti támogatás igénybevételére nyílik lehetőség 2021. február 1. és 2021 március 1. között.

Fertőtlenítési útmutatóval segíti az állattartókat a Nébih

Fertőtlenítési útmutatót állított össze az országos főállatorvos megbízásából a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih). A kiadvány célja, hogy megkönnyítse az állattartó telepek tulajdonosai számára az állatok egészségének megőrzését a fertőtlenítéshez szükséges lépések számbavételével.

Kicsi aggyal okos méhek

Az Egyesült Államok egyik tudományos akadémiájának folyóiratában publikáció jelent meg arról, hogy a méhek képesek automatikusan megtanulni a természetes környezetükben gyakorta előforduló események és szenzoros információk statisztikai tulajdonságait. Ezt a képességet mindeddig csak az embernél és néhány magasabb rendű állatnál mutatták ki.

Tejláz: Hogyan lehet megelőzni?

Hideg fülek, megnövekedett légzési sebesség, légzési elakadás, izomgörcsök, bénulás és eszméletvesztés, ami kómához és halálhoz vezethet. Ezek a hypocalcaemia vagy más néven tejláz tipikus tünetei, melyet a vérben hirtelen lecsökkent kalcium szint miatt alakul ki. A tejláz az egyik leggyakoribb betegség a tejüzemekben, de van megoldás a megelőzésére.

Az Év Honlapja „Különdíjas” lett a magyarmezogazdasag.hu

Kiadónk hírportáljának, a magyarmezogazdasag.hu-nak ítélték oda a Magyar Marketing Szövetség Internet Tagozatának nonprofit szakmai pályázatán Az Év Honlapja Különdíj 2020 elismerést média kategóriában. Büszkék vagyunk a Magyar Mezőgazdaság Kft. és portálunk elismerésére, mert igazolja, hogy jó irányba tartunk honlapunk fejlesztésével.

Rengeteg szarvasmarha pusztult el az afrikai országban

Komoly gondot okoznak a szarvasmarhákra veszélyes betegségeket terjesztő kullancsok Zimbabwében, a hazánknál négyszer nagyobb területen fekvő afrikai országban. Sok gazda nem tartja be az óvintézkedéseket, ugyanakkor a fertőzések megelőzésére és kezelésére szolgáló készítményekből is hiány van.

Keresik a piacot a holland hagymakereskedők

A hagymakereskedelemben kulcsszerepet játszó Hollandiának az egyik fontos felvevőpiaca Szenegál. Az afrikai ország azonban az év végén bezárta a kapuit a holland hagyma előtt, hogy ösztönözze a helyi termesztést. A döntés miatt aggódnak a holland hagymatermesztők és -kereskedők.