Back to top

Kilencven tonna szemetet gyűjtöttek össze a hétvégén Bali partjain

Kilencven tonna szemetet gyűjtöttek össze a hétvégén Bali híres strandjain, ahol a hatóságok már alig tudnak lépést tartani a monszunszezonban partra vetődő hatalmas mennyiségű műanyaghulladékkal. A badungi környezet- és közegészségügyi hatóság Kuta, Legian és Seminyak strandjait tisztította meg pénteken és szombaton - írja a The Guardian című brit napilap online kiadása.

Az indonéz kormány 2020 áprilisában hirdetett országos stratégiát a tengeri környezetre és a gazdaságra egyaránt fenyegetést jelentő műanyaghulladék problémájának megoldására.

Az ausztrál nemzeti tudományos intézet (CSIRO) munkatársa, Denise Hardesty szerint a műanyagszemét évről évre egyre súlyosbodó problémát jelent Bali partjain.

Hardesty, aki szakértőként segíti az indonéz kormány munkáját, hozzátette, hogy a műanyaghulladék valószínűleg nem messziről érkezik és az indonéz szigetvilág sok más területére is hasonló sors várhat. Bali délnyugati partszakaszain az esős és szeles monszunszezonban halmozódik fel a szemét.

Hardesty szerint a fokozódó hulladékmennyiség összhangban van a műanyagtermelés globális növekedésével. A helyiek ugyanakkor egyéni és közösségi szinten is próbálják csökkenteni a műanyagtermékek használatát.

A CSIRO egy olyan új módszer bevezetését tervezi Indonéziában, amely egyebek között mesterséges intelligenciát használva követné nyomon a szemét útját és azonosítaná a gócpontokat.

Gede Hendrawan, a Balin működő Udayana Egyetem munkatársa szerint az egyik legfőbb probléma Indonézia nem megfelelő hulladékkezelési rendszere.

Forrás: 
MTI

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Biztos, hogy az erdőbe valók?

Az utóbbi másfél évtizedben igen népszerűvé váltak a motoros technikai sportok hazánkban. Olyannyira, hogy gyakorlásuk már a védett és a fokozottan védett területekre is kiterjedt. Veszélyezteti az élővilágot, és mind nagyobb gondot okoz a természet értékeit tiszteletben tartó, megóvni óhajtó csoportok, mint a gyalogtúrázók, a vadgazdálkodók és az erdészek számára.

Az erdő igazi tanítómester

Jung László úgy tartja, az erdő maga az állandó változás. Minden nap más arcát mutatja, más kihívásokat tartogat, és a benne gazdálkodók is ilyen sokoldalúak. Az EGERERDŐ Zrt. korábbi vezérigazgatója a szakmában eltöltött 40 év tapasztalatait felhasználva friss nyugdíjasként sem állt le, folytatja kutatásait, téziseket állít fel, s megdönti korábbi sajátjait.

Az erdő örök, de nem hagyhatjuk magára

Az állami kezelésben lévő erdők jelentős része természetvédelmi oltalom alatt áll. A fokozottan védett, védett vagy Natura 2000 rendeltetésű erdők esetében gazdasági szempontok helyett a természetvédelmi elvárásokat előtérbe helyezve kell meghatározni az erdőkezelés céljait.

Segítséget kérnek a méhek és a gazdák nevében

Európai polgári kezdeményezés indult az „életigenlő, beporzóbarát mezőgazdaság” érdekében. A szervezők szerint most kell rávenni az Európai Uniót, hogy csak olyan mezőgazdaságot támogasson, ami megvédi a méheket. Ennek érdekében nemzetközi petíciót indítottak és kérik, minél többen írják azt alá.

A hermelin lett az Év Emlőse

A hermelint választotta 2021-ben az Év Emlősének a Vadonleső Program, amelyet az Agrárminisztérium és a Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. működtet a Magyar Természettudományi Múzeum közreműködésével.

A Mitsubishi is beszáll a laborhús piacba

A Mitsubishi Corporation úgy döntött, hogy együttműködik az izraeli Aleph Farms céggel a laboratóriumban termesztett húsok gyártásában és forgalmazásában. Ennek az a célja, hogy Japánban csökkenjen az üvegházhatást okozó gázok kibocsátása.

Sokat tesznek érte, hogy eltűnjön a szemét az erdőkből

Az állami erdőgazdaságok tavaly ősszel 1100 köbméter illegálisan lerakott hulladékot gyűjtöttek össze az általuk kezelt erdőterületen a Tisztítsuk meg az országot! program keretében. A munka azonban korántsem ért véget a somogyi erdőkben sem. A megelőzésre is nagyobb hangsúlyt helyeznek, és ettől az évtől szigorúbban büntethetők lesznek a jogsértők.

Szőlőtermesztés: itthon is hasznos dél-amerikai tapasztalatok

A klímaváltozás szőlőtermesztésre gyakorolt hatása az egyik legdivatosabb téma manapság, sokan szeretnek róla nyilatkozni. Mi, akik a trópuson dolgoztunk Dél-Amerikában, és még ma is kapcsolatban vagyunk az ottani munkatársakkal, kissé másként látjuk a kérdést, mint azt Magyarországon kezelik.

Országos Állatvédelmi kerekasztal-beszélgetés sorozatot indított a miniszteri biztos

Fontos beépíteni a helyi tapasztalatokat a megújuló Nemzeti Állatvédelmi Programba - hangsúlyozta a program megújításáért és végrehajtásáért felelős miniszteri biztos az idei év első kerekasztal-beszélgetését követő sajtótájékoztatón, Győrben.

Cigánycsuk lett idén az Év madara

Természetvédelmi problémákkal érintett madárfajokra hívja fel a figyelmet 1979 óta a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) az Év madara programjával. A négy évtizede futó program során minden évben három madárfaj közül választhatta ki a lakosság azt a fajt, amelyik az adott évben kiemelt figyelmet kap természetvédelmi szempontok alapján. Idén a cigánycsuk lett a győztes!