Back to top

ToBRFV-ellenállóság: mit ígérnek az új évre?

A paradicsomnemesítés egyik nagy kihívása mostanság a paradicsom barna termésráncosodás vírus (ToBRFV) elleni rezisztencia. Már több nagy nemesítőház is előrehaladott munkáról számolt be 2020 utolsó negyedévében, összegyűjtöttük, hogy mit ígérnek. Ha minden a tervek szerint halad, akkor 2021 során a Bayer, az Enza Zaden, a BASF és a Syngenta is előállhat egy vagy több rezisztens fajtával.

Legalábbis a világ valamelyik nagy paradicsomtermesztő tájegységén, ami nem feltétlenül Európa.

A Bayer szeptemberben kezdte meg két fajtajelölt tesztelését Mexikóban,

Fotó: Bayer
mindkettő kicsi, hosszúkás bogyókat érlelő paradicsom, és mindkettő mérsékelten/közepesen rezisztens (nemzetközi jelöléssel IR) a vírussal szemben. A cég közleménye szerint 2021-re kerülhet kereskedelmi forgalomba az első ToBRFV-ellenálló fajta Mexikóban, utána pedig a többi fontos piacon is bevezethetik világszerte. Emellett más paradicsom-fajtakörökkel is intenzíven folyik a rezisztencianemesítési munka.

Az Enza Zaden arra helyezte a hangsúlyt késő őszi sajtóközleményében, hogy

paradicsomnemesítő csapatának a betegség elleni magas fokú rezisztenciáért (HR) felelős gént sikerült azonosítania,

és pár éven belül várhatóan kereskedelmi forgalomba kerülnek az ezt tartalmazó paradicsomfajták.

A fajta már „látótávolságon belül” van, idézte a cég szakértőjét a német Gemüse szaklap, aki azonban ennél pontosabb információt nem közölt. Először ott lesz elérhető az új fajta, ahol széles körben elterjedt a ToBRFV vírus, vagyis Európában, az USA-ban, Mexikóban, a Közel-Keleten, Törökországban és Izraelben.

Ugyancsak Mexikóra fókuszál a BASF – zöldségvetőmag-üzletága a Nunhems –, decemberi sajtóközleménye szerint ott hozza majd az idén forgalomba az első ToBRFV-rezisztens fajtáját.

Egy miniszilva típusú fajtáról van szó, amelyek mostanában igencsak népszerűek a vásárlók körében, rezisztenciája pedig IR szintű.

A következő években a BASF nemesítéséből is várhatók rezisztens újdonságok más paradicsom-fajtakörökben, és a világ más régióiban is.

Illusztráció
Illusztráció
A Syngenta nem Amerikában kezdi a fajta bevezetését, és nem is a kis bogyójú paradicsomokkal: mivel először a mediterrán, illetve a közel-keleti térségben fedezték fel a vírust, a cég rezisztencianemesítő csapatának figyelme is erre a régióra összpontosult, írják. A következő években tőlük is világszerte várhatók ellenálló fajták többféle fajtakörből, az első azonban egy húsparadicsom lesz. A rezisztencia magas, illetve közepes szintjét illetően (HR/IR) a Syngenta annyit közölt tavaly év végén, hogy

első körben csak IR-t vállalnak, mivel azt a szintet biztonsággal ki merik jelenteni,

és egyelőre nincs is elfogadott protokoll és referencia arra, hogy mi számít HR-nek a ToBRFV-rezisztencia tekintetében.

IR vagy HR?

A ma elfogadott és a nemesítők által egységesen használt rendszerben a rezisztenciának két fokozatát különböztetik meg, a magas fokú ellenállóságot (nemzetközi jelöléssel high resistance, HR), és a mérsékelt fokú ellenállóságot (intermediate resistance, IR).

Nagy károsítónyomás mellett előbbinél is előfordulhatnak gyenge tünetek, utóbbinál pedig erősebbek is, ezek azonban még mindig jóval kisebbek, mint ami ugyanolyan károsítónyomás mellett az érzékeny fajtáknál tapasztalható.

Az itt említettek közül az Enza Zaden által bevezetni tervezett újdonság lesz HR szintű, a többi nemesítőház IR szintű rezisztenciát vállal.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A szabadföldi paradicsom

A paradicsom egyike azon zöldségféléinknek, amelyet az egész tenyészidő alatt sok betegség és kártevő veszélyeztet. Palántanevelés idején a palántadőlés, szabadföldön pedig a különböző baktériumok, a paradicsomvész, az alternáriás és a szeptóriás levélfoltosságok, a vírusok és nem utolsósorban a levéltetvek, a burgonyabogár és a zöld vándorpoloska károsításától kell megóvnunk.

A hőség káros hatásai a kertben

Korábbi cikkünkben a nyári időjárás egyik időnként káros összetevőjéről, a bőséges fényellátásról volt szó. Most elsősorban a nyár közepére jellemző magas hőmérséklet, majd az augusztus második felétől egyre nagyobb valószínűséggel bekövetkező reggeli lehűlésekkel foglalkozunk.

Szárazságtűrő növények a mediterrániumból

Korábbi cikkünkben a vízpartokon, vízközelben élő gyógynövényeket vettük sorra, ám szárazságtűrőből sokkal több van. Ezekkel a fajokkal egy kevésbé intenzíven gondozott, öntözés nélküli kert is benépesíthető, ráadásul díszítőértékük mellett gyógyhatással is rendelkeznek, némelyek pedig fűszerként is hasznosíthatók a konyhában.

Újdonság a napelemek között

Egy londoni nanotechnológiák kutatásával foglalkozó vállalat, a NextGen Nano, megalkototta azt az átlátszó, organikus fotovoltaikus napelemet, amellyel úgy állítható elő villamos energia az üvegházak tetején, hogy közben a panel nem folyásolja be a növények fényellátottságát és fejlődését.

A kökényszilva titkai

A Prunus nemzetség tagjait sokféleképp hasznosítjuk, de nehéz eligazodni köztük, mert a fajokon belül is nagy a változatosság. A kökényszilva is lehet kék vagy sárga, gömbölyded vagy tojás alakú, és így tovább. Termesztett és tájfajtákat ismerünk belőle szerte Európában.

Sok haláleset elkerülhető lenne

Egy új tanulmány szerint évente több millió ember haláláért lehet felelős a túl kevés gyümölcs- és zöldségfogyasztás. A kutatók szerint hétből egy szív- és érrendszeri betegségben elhunyt ember halálát a túl kevés gyümölcsfogyasztás okozza, míg tizenkettőből egy ember a túl kevés zöldségfogyasztása miatt hal meg idő előtt.

Áfonyafarm a napelem alatt

Az USA legészakibb tagállamában, Maine területén termő vadáfonyát nem lehet magról vetni, az alacsonyra növő bokrok különleges ápolást igényelnek, az apró, édes bogyókat pedig csak a környéken értékesíthetik, mert túl sérülékenyek ahhoz, hogy a hosszú szállítást kibírják.

Évelőt a balkonládába!

A Dobay Kertészetben minden szeptemberben megtartott fajtabemutatók elévülhetetlen érdeme, hogy a kertészek közvetlenül a sok évtizedes tapasztalattal rendelkező szakemberektől kaphatnak választ termesztési és növényvédelmi kérdéseikre. Emellett a következő szezonra rendelhető fajtaújdonságokat is áttekintik a nagy múltú szaporítóanyag-termesztő üzemben.

A szőlő nyári növényvédelme

A lisztharmat kórokozója a meleg nyári hónapokban tetemes károkat képes okozni, ilyenkor a betegség robbanásszerűen terjed, 25-28 °C-os hőmérsékleti optimum esetén a lappangási ideje (a fertőzéstől az első érzékelhető tünetek megjelenéséig tartó időszak) csak 5 nap. Nyáron a fertőzés következtében a levelek felszínén és fonákján lisztszerű bevonat keletkezik, amely később megbarnul.

Kezdhetők az őszi lemosópermetezések – növényvédelmi előrejelzés 39. hét

Érnek a gyümölcsök és a szőlő, így a betegségek elleni kémiai védekezésre már alig van lehetőség, pedig a több csapadék miatt erősen terjed néhány kórokozó. Az őszi lemosópermetezés 50%-os levélhullás elérésekor kezdhető. Ügyeljünk a poloskákra is, már keresik a telelőhelyet.