0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 29.

Fenntartható csirkefarm: titok a sok Excel-táblázat

Mi kell egy farm fenntartható, gazdaságos működtetéséhez? Goldmann Dávid és Juhász Szép Anna két éve költöztek a Heves megyei Bekölce mellett húzódó dombok ölelte völgybe, ahol egy romokban heverő, mindentől távol eső, elhagyott volt téesz tanyát szemeltek ki, amit Remény Farmnak neveztek el.

Gyermekkorukban nem arról álmodoztak, hogy csirkéket nevelnek majd egy farmon, most tudatosan mégis ezt az életet választották. Goldmann Dávid az IT-s szakmát hagyta hátra egy függetlenséget és szabadságot jelentő életformáért, Juhász Szép Anna pedig csatlakozott hozzá, aki igazi városi lányként Nagyváradon divattervezéssel és néptánccal foglalkozott.

Először Somogy megyében gazdálkodtak egy bérelt területen, de úgy döntöttek, azt nem bővítik, ezért új helyszínt keresve megvásárolták a bekölcei tanyát.

Mint mondták, tudatosan választottak egy rossz állapotban lévő, elhanyagolt peremterületet, hogy annak feljavításával szemléltessék tevékenységük eredményességét.

A farmon vegyszerek, antibiotikumok és adalékanyagok nélkül nevelnek állatokat, jellemzően olyan csirkéket, amelyek szabadtartásban élnek, naponta költöztetve új területre az állományt. Emellett szarvasmarhák és birkák alkotják még a farm állatállományát.

Svéd tanulmányút

A fiatal pár hangsúlyozza, minden a tudatos tervezésen alapul. A kezdetekkor elképzelésük szerint szarvasmarhákat akartak tartani, de hiába számolgattak, rá kellett döbbenniük, hogy ez nem járható út, hiszen ez esetben nagy befektetéssel és hosszú megtérülési idővel kell kalkulálniuk, ami nem biztosította volna megélhetésüket.

A csirketartás már működőképesnek bizonyult, mivel az értékesítés szempontjából jóval gyorsabban pörög, 6-8 transzportot is felnevelhetnek és eladhatnak évente.

Ugyanakkor az érem másik oldala, hogy minimális anyagi befektetés mellett nagyon sok munkával jár a csirketartás, de azt nem tekintették gondnak. Minden a kétkezi munkájuk eredménye, hiszen a területet gépekkel szinte meg sem lehet közelíteni. Mivel egy teljesen elhanyagolt tanyára érkeztek az első évben, az infrastruktúra megvalósítása jelentette a legnagyobb kihívást. Nemcsak az állatok számára, saját részükre is meg kellett teremteni az életfeltételeket a völgyben: hónapokig egy kis lakókocsiban éltek, amit később egy mobilház váltott fel. A második évben már a csirkék nevelésére tudtak koncentrálni, így ekkora már sokkal produktívabban működött a gazdaság.

Csirkéből hetente 200 db-ot állítanak elő, nagyon hatékonyan.

Mielőtt bármibe belekezdtek volna, tanulmányoztak az elképzelésükhöz hasonló farmot Svédországban, ahol minden részletre választ kaptak, a csibéktől a pénzügyi tervezésig bezárólag. Megtudták, hogyan érkeznek be a csibék, milyen előnyökre és hátrányokra kell odafigyelni, milyen adatokat kell begyűjteni és elemezni, hogyan alakul az eladási ráta, mindezt Excel-táblázatokba dokumentálva, munkapercekre lebontva. Megtanulták azt is, hogy az eredményes gazdálkodás a táblázatok rubrikáiban dől el. Azt mondják, bármennyire is romantikusnak tűnik egy ilyen farm, a kulcspont, mint minden vállalkozásnál, a pénz­ügyi tervezés.

Vándoroltatott legeltetéses, stresszmentes vágás

Baromfitartásuk alapja a vándoroltatott legeltetés, ettől lesz egészen más a húsuk, mint a nagyüzemi tartásúaké. Folyamatosan szabad levegőn és zöld területen vannak az állatok, rovarokhoz jutnak, kapirgálnak. Emellett integrálva vannak a farm többi állataihoz, például szétkaparják a marhák trágyáját. Jövőre gyümölcsfákat tele­pítenek szintén ebből a célból, mivel a fák árnyékot és termést adnak, valamint a nitrogénterhelést is elnyelik. Nem utolsósorban a vándoroltatás a talajnak is jó, hiszen tud regenerálódni.

Több csirkefajtával is kísérleteztek, míg rá nem találtak arra a lassabb növekedésű fajtára, ami bírja a szabadtartást. Végül a Bábolnáról származó barna tollazatú Tetra HB Color mellett döntöttek.

A következő sarkalatos pont az óvodáztatás. Biominősítésű takarmánnyal etetik a csirkéket, ami azt jelenti, hogy nincs benne antibiotikum és más gyógyszerek, ennek viszont az a hátulütője, hogy így kiemelt odafigyelést igényel a higiénia megtartása. Csak természetes alapanyagokkal óvják az állatok egészségét, például kamillateával, szénporral, almaecettel, emellett még rengeteg módszer van a tarsolyukban arra, hogyan tudják az emésztésüket segíteni. Ezután 2 és 4 hetes korukban teszik ki a szabadba a madarakat, időjárástól függően. Szerintük a húsminőséget az is befolyásolja, hogy a csirkéket milyen domborzati viszonyok között helyezik ki, domboldalon mozogva az izomzatuk is jobban megerősödik.

Az utolsó, de meghatározó lépés a stressz­mentes vágás.

Nem szállítják sehová, helyben, személyesen Anna vágja le mindegyiket, ezért oda figyel arra, hogy a legkevesebb stressz érje őket, így alakította ki vágási technikáját is. Azt mondja, sokkal könnyebb annak megtanítani a vágást, aki törődött az állatokkal, mint megtanítani a törődést annak, aki jól tud csirkét vágni.

Csirkék a füstölőben

A svédeknél nagy kultúrája van a füstölésnek. Ott kóstoltak először füstölt csirkehúst, aminek eredményeként nemcsak a különlegessége fogta meg őket, hanem maga a gondolat is, hogy ezzel sokkal könnyebb lesz menedzselni a raktárkészletet, hiszen ez egyfajta tartósítás.

Amit nem vesznek át frissen, azt felfüstölik, ezzel adnak még egy esélyt az eladásnak.

A csirkéket sós lében pácolják, majd bükkfán hideg füstöléssel kezelik, amit aztán cseresznyefás meleg füstölésre váltanak, végül pedig hűtőkamrába kerülnek az állatok. Végeredményként porhanyós, enyhén füstös ízű, sonkaminőségű húst kapnak. Mivel nálunk ismeretlen a füstölt csirkehús, nehezen indult el az értékesítésük, de mikor a vásárlók megismerkedtek vele, hamar eljutottak oda, hogy egyre nehezebb kielégíteni az igényeket.

A friss csirkét éttermekbe szállítják, illetve előrendeléssel villámpiacokon értékesítik.

Bár még kezdők a csirketartás és a csirkehús piacán, nem voltak értékesítési gondjaik. Ezt két dolognak köszönhetik, az egyik a jó ár-érték arányú, kiváló minőségű árú, a másik pedig az internet. Dávid nem hisz abban, hogy a jó árú eladja önmagát, ezért egy interaktív weboldalt hozott létre, ahol megismerteti a látogatókat az állattartás módszereivel, a gazdálkodásuk elveivel. Továbbá elmagyarázza, mitől más az ő termékük, kapcsolatot teremt az érdeklődőkkel, akik ezáltal megismerik a termékeit és egy kattintással meg is tudják rendelni azt. Amikor megkóstolják az csirkéik húsát, onnéttól kezdve már nincs gond az értékesítéssel – véli Goldmann Dávid.

Farmon élni jó

A Remény Farm túlmutat a csirkék nevelésén. Szemléletüket a gazdálkodás területén két elmélet ötvözésével alakították ki. Az egyik a permakultúra elmélete, amely szerint véget kell vetni a természet kizsákmányolásának, helyette a cél egy olyan rendszer megteremtése – alapul véve a természet ökológiai folyamatait –, amely fenntartható emberi környezetet teremt.

A gazdálkodás során minden tényező egységes rendszert alkot, amitől nő a produktivitás, nincs pazarlás és nem keletkezik felesleg.

Az ember is része ennek az ökológiai rendszernek, az elmélet szerint szerepe a teremtés, nem pedig a pusztítás. Ehhez társul az Allan Savory ökológus által kidolgozott holisztikus menedzsment módszere, amit az afrikai területek elsivatagosodásának visszafordítására fejlesztett ki. Elmélete szerint, az elmúlt több millió évben a füves ökoszisztémák hajtómotorja a legelő állatok csordája, és az őket követő ragadozók voltak. Ezen alapokra építve, haszonállatokkal is visszafordítható ezen területek elsivatagosodása, emellett ezáltal annyi szén is megköthető a talajban, ami képes visszafordítani a klímaváltozást.

Folyamatosan motiválja őket az általuk felépített komplex rendszer működtetése, valamint hogy együtt fejlődjenek a farm bővülésével.

Ezért is online tagjai a Savory Institute-nak, és céljuk, hogy hamarosan hivatalos területi tanácsadóként is megosszák ezt a tudást másokkal.

Gazdaságuk növekedésével nem az a céljuk, hogy több vásárlójuk legyen, hanem hogy ezzel minél több területet újíthassanak meg, és saját példájukon keresztül megmutathassák, hogy az ember nem kizárólag csak rombolni tudja a környezetét, hanem tevékenységének lehet építő, pozitív hatása is.

Motiválni szeretnék a fiatalokat, megmutatni számukra, hogy lehet a hazai sztenderdtől eltérően is farmot vezetni, és ezt az életformát kialakítani. Anna még farmdivatot is teremt az Instagram-oldalán, ahol megmutatja különleges, a népviseletek ihlette ruháit és csillogó gumicsizmáját.

Forrás: Kistermelők Lapja