Back to top

Bábolna lova – a Shagya-arab

„Igen száraz, harmonikus fej, széles homlokkal, nagy sötét, egymástól távol ülő, kifejező szemekkel, kicsi, figyelmet sugárzó fülekkel” – írja a Shagya-arabról a Debreceni Agrártudományi Egyetem ismertetője, ami azzal folytatódik, hogy „a ló mindent átütő örökítő erejét csak acélossága, kitartása, igénytelensége, temperamentuma múlja felül.

Megjelenésében minden lófajták legnemesebbike. A nem teljesítménysportokban univerzálisan használható fajta. A távlovagló sportágban kiemelkedőt tud nyújtani.” A leírás szerint a fajta egyik ismert hazai szakértője Rombauer Tamás, a Shagya Arab Lótenyésztők Egyesületének elnöke. Vele beszélgettünk Bábolnán a lóról, a tenyésztésről és a hagyományokról.

– Ez egy „szuper ló”, legalábbis olvasva a Shagya-arab leírását, ezt érzi az ember. Tényleg különleges jószágról van szó?

– Igen, de érdemes a fajta történetétől indulnunk. A Shagya-arab hosszú szelekció eredménye, amelyet egy katonai ménesben végeztek. A katonák következetesen, kompromisszumok nélkül szelektáltak, egé­szen a II. világháborúig.

Shagya XLVI törzsmén, nyergében Szauer Ferenc
Fotó: dr. W. Huber

Állomás Mezőhegyes és Bécs között

A mezőhegyesi ménestelepet katonai célból alapították, hogy megfelelő ménekkel tudják ellátni a köztenyésztést. 1784-ben II. József császár bízta meg a telep felállításával Csekonics József vértesszázadost, akit egyúttal lótartalék-parancsnokká is kinevezett.

A hadászatban hatalmas szerepet kapott a könnyű huszárló, amit akkoriban csodafegyvernek tartottak.

Terjedtek a lőfegyverek, azok ellen viszont huszárságra, felderítésre és gyors átkaroló hadműveletekre volt szükség, mindehhez pedig egy másik, állóképes lófajtára.

Bukovina és környéke volt az, ahonnan a legtöbb lovat beszerezték a Monarchia számára. Onnan sokkal később vonultak ki a törökök, mint a magyarországi területekről, és ennek az egyetlen pozitív hatása az volt, hogy kitűnő lovakat hagytak maguk után. Bukovina egy aránylag dombos vidék, 800-1500 méter magasságban fekszik, és az itt született lovak nagyon jó munkakészségűek. De a bukovinai mellett Franciaországból zsákmányolt karszti lófajtákat, meg spanyol lovakat is vittek Mezőhegyesre.

Bábolnán 1789-ben alakították meg a ménest azért, hogy Mezőhegyes és Bécs között legyen egy filiálé állomás, ahol elszállásolhatják a hadjáratból hazatérő lovakat, illetve elindíthatják őket a csatába.

Az önálló tenyésztés 1806-ban kezdődött el, mégpedig úgy, hogy Mezőhegyesről hoztak kancákat, amelyek zöme Bukovinából, Radautz-ról (Radócról) származott.

Parancs az arab telivérekről

A különböző méneket és a megfelelő irányt 1806-tól 1816-ig keresték, de nem értek el átütő eredményt, és olyan gyenge lett a minőség, hogy az Udvari Haditanács parancsba foglalta, onnantól kezdve csak arab telivér ménekkel fedeztethetik az állományt. Ezt nevezhetjük a bábolnai arab, vagy ahogy 1978 óta nemzetközi szinten hívják, a Shagya-arab születésének. Vagyis minden olyan lovat bábolnai vagy Shagya-arabnak neveznek, amelynek az anyai oldalát vissza tudják vezetni egy mezőhegyesi, egy Radautz-i vagy egy bábolnai kancára, az apja pedig arab telivér, vagy arab telivér és bábolnai arab keresztezéséből származott.

Jussuf VII Shagya-arab törzsmén
Fotó: Bábolna Nemzeti Ménesbirtok

Ez a ménes az 1840-es évekre alakult ki, majd erős szelekció kezdődött, és a kiegyezésig kialakultak a ló fő törzsei.

Az arab telivéreket kezdetben importálták, de mert nem voltak megfelelőek, 1835-ban Herbert Eduárd expedíciót szervezett Szíriába, majd Egyiptomba, és onnan hajón hozták be az általuk kiválasztott, eredeti arabnak vélt lovakat. Később Bruder­mann Rudolf ezredes, majd Fadlallah El Hedad Mihály ezredes is vezetett expedíciókat. Természetesen Európából is szereztek be arab telivér méneket, például Pettkó-Szandtner Tibor ezredes Németországból és Lengyelországból is hozott Bábolnára lovakat.

Az 1867-es kiegyezés idején indult hódító útjára a Shagya-arab, amelyet konzekvensen szelektáltak az erre létrehozott szakmai bizottságok tagjai, és a Párizsi Világkiállításon már aranyérmet verettek a Bábolnán tenyésztett, modern hátasló tiszteletére.

Az öreg mének már bizonyítottak

A tenyésztés úgy zajlott, hogy a gyengébb példányokat rendszeresen elárverezték, míg a jó, fiatal lovakat kihelyezték a különböző méntelepekre.

A méneskari tisztek feladata volt, hogy jelentsék, ha azt tapasztalták, hogy egy-egy kihelyezett mén éveken át átlagon felüli tenyészeredményt produkált,

mert ilyenkor azt a lovat vissza lehetett vinni Bábolnára. „Én is öreg méneket szeretek használni, amelyek már bizonyították az örökítő erejüket” – teszi hozzá Rombauer Tamás.

Ez az elv egészen addig érvényesülhetett, amíg 1919 augusztusában a román intervenciós seregek el nem hajtották az egész ménest. Szerencsére Kisbérnél megszaladt a lovak egy része, és visszatért a kancaállomány egy töredéke. Ebből és magántenyészetekből, méntelepekről hozott példányokból 1921-re megint értékelhető létszám alakult ki Bábolnán, igaz, hatalmas genetikai veszteséggel. Az elhajtott állatok egyébként Radautz-ban és Mangáliában kötöttek ki, ahol bázisménest alakítottak ki a magyar lovakból, amelyből az 1970-es években egy magántenyésztő több példányt visszavásárolt.

„Engem nem nagyon rúgtak meg lovak, mert tudom, hogy mikor kell hozzájuk odamenni. Csikó rúgott már meg játékból: rám nézett, felmért, és puff. Jól combon rúgott. Elrontott ló nem születik, az ember hatása az, amikor egy ló idegesebb lesz, vagy nem hagyja magát.”

Rombauer Tamás a Shagya Arab Lótenyésztők Egyesületének elnöke, sokak szerint ennek a fajtának a legjobb szakértője. Ő viszont másképp látja a helyzetet: „Dr. Hecker Walter az igazi ismerője a shagyának, ő fektette le az elméletet a lóval kapcsolatban, nekem pedig a gyakorlati megvalósítás jutott. Én többet tartózkodtam a lovak popsijánál, és a párosítási terveket – néhány esztendőt leszámítva – nekem kellett csinálni. Több mint 600 csikó született Bábolnán, amíg én itt dolgoztam.”

Rombauer Tamás először 1981-ben lépte át Bábolna kapuját, és másfél évet töltött itt, mint lovas külkereskedő. 1990-től 2000-ig volt a ménes ügyvezetője, majd a ménesbirtok ügyvezető igazgatója 2003-tól 2008-ig. 2017-ben tért vissza a méneshez, ezúttal alkalmazottként, majd rá két évre nyugdíjba ment, és azóta külső szakértőként dolgozik. Rendszeresen hívják a legnagyobb nemzetközi versenyekre bírónak, és eddig 43 országban járt.

Megalakul az állami gazdaság

A II. világháború után törzsállattenyésztő állami gazdaságot szerveztek Bábolnán, és az 1960-ban odakerülő Burgert Róbert ráérzett arra, hogy micsoda értékről van szó.

A WAHO, vagyis az Arab Lovakat Tenyésztők Világszövetségének egyik alapítója lettünk, és úgy tűnt, hogy a vezérigazgató megfelelően őrizte a történelmi hagyományokat.

Mivel Burgert Róbert inkább az egyiptomi arab telivért kedvelte, és belekeverte azt a shagyába, amely így elvesztette az eredeti rámásságát, ezért a lótenyésztésben végzett munkája nem minősíthető olyan kiemelkedőnek, mint amit a baromfival és a kukoricával végzett.

A rendszerváltás után dr. Papócsi László lett Bábolna vezetője, és azt a feladatot adta dr. Hecker Walternak és Rombauer Tamásnak, hogy rekonstruálják a Shagya-arabot. Eredeti filmhíradókból és fotókból azt próbálták kideríteni, hogyan néztek ki a Bábolnán az 1920-as években felvezetett lovak.

A gyűjtőmunka után nemzetközi együtt­működés eredményeként, hat év alatt 80 kancát – arab telivért és Shagya-arabot – küldtek ki külföldre fedeztetni, 16 mént béreltek és 4-et vásároltak.

A munka kulcsmondata az volt, hogy javítani és nemesíteni szeretnék ezt a fajtát, nem átalakítani. A törzseket fenntartani, a kancacsaládokat megőrizni, hogy meglegyen a genetikai sokszínűség, ugyanakkor javítani kellett a ló természetét, az ugróképességét, a méretét.

Bábolnára hívták azokat a külföldi szakembereket, akik ilyen ménekkel rendelkeztek, és akiknek köszönhető volt, hogy idehaza újra lendületet kapott a tenyésztés.

Időközben megalakult a Magyarországi Arablótenyésztők Egyesülete, mely tagja lett a Nemzetközi Shagya-arab Lótenyésztők Társaságának, aminek jelenleg Rom­bauer Tamás a tenyésztési alelnöke.

Burgert miatt nem lehetett bábolnai arab

A '60-as, '70-es években sok ló kikerült Svájcba, Ausztriába és Németországba. A tenyésztők összefogtak, hogy megtartsák tiszta vérben ezt a fajtát, ezért 1978-ban azt kérték Bábolnától, hogy hadd nevezzék ezt a lovat bábolnai arabnak, viszont Burgert Róbert, a Bábolnai Mezőgazdasági Kombinát akkori vezérigazgatója ehhez nem járult hozzá.

„Ezzel megnehezítette a ló eladását, mert ez olyan, mintha a lipicait nem lipicainak neveznék, hanem annak egy törzsét említenék” – teszi hozzá Rombauer Tamás.

Ekkor döntöttek úgy, hogy a ma is létező, legidősebb törzsről, a Shagyáról nevezik el a fajtát.

Keressük az arabos kisugárzást

– Most olyan a Shagya-arab, mint amilyen a kezdetekkor volt?

– Húsz év alatt elértük, hogy a marmagassága 10 centiméterrel nagyobb, de közben egy kicsit elveszítettük a típust, és most azon dolgozunk, hogy visszahozzuk a szép, arabos jellemzőket. Ez a német tenyésztőknél azért szorult háttérbe, mert sportlóként kezelték a shagyát, és nem foglalkoztak az arabos kisugárzással. Olyat kell tenyészteni, hogy ha valaki bemegy az istállóba, azt mondja: ilyen lovat akarok. Középszerű, közepes méretű szürke ló rengeteg van az országban, és az eladhatatlan. A másik, hogy aki nálunk arab lovat vesz, az nem négyszáz kiló húsért fizet, hanem az állat négy-hatszáz éves történetéért.

Ehhez a lóhoz intellektusban is fel kell nőnie a közönségnek, miközben egyre inkább a háttérbe szorul a tenyésztés kultúrája.

Egyébként a kuncsaftjaink jó része soha nem ül fel a lovára, csak a szépségéért szeretni, gyönyörködni akar benne, mint egy különleges műalkotásban.

El Nabila B szürke arab telivér, Brazil és USA Nemzeti Champion mén

– Jó kezekben van a Shagya-arab jövője?

– Ennyi pénzt még egyetlen kormány sem áldozott hagyományőrzésre és lótenyésztésre, mint a mostani, és ezt érezzük Bábolnán is. A ménesbirtok 100 százalékos állami tulajdonban van, tehát nem lehet privatizálni. Visszakaptunk nagyjából 2600 hektár földet, aminek haszonbérlői vagyunk, és gazdálkodunk rajta. Ezen kívül jelentős támogatást kapunk a Shagya-arab, mint őshonos lófajta fenntartására, tehát stabil a helyzetünk.

Veszteséges a tenyésztés

– Azt szoktam mondani, hogy „legyen legalább olyan szép, mint egy arab telivér” – kezdi a jellemzést Rombauer Tamás. Minden Shagya-arab törzsnek – Gazal, O’Bajan, Kemir, Shagya, Jussuf, Mersuch, Siglavy, Koheilan, Siglavy – vannak jellegzetességei, de ezek annyira kicsi eltérések, hogy gond nélkül össze lehet fogni egy fogatba mondjuk egy O’Bajan, egy Kemir, egy Jussuf, és egy shagya kancát, mert szinte teljesen egyöntetűek.

A shagya – mint általában az arab lovak – nagyon tanulékony, szelíd természetű, nagyon jó a munkakészsége.

A feje nem annyira nemes, mint egy arab telivérnek, nincs annyira csuka formája, viszont szép nagy szemei vannak. A nyaka hosszú és ívelt, kifejezett mar, középhosszú hát, és dőlt, izmos lapocka jellemzi. A far az arab telivérnél egyenes, a shagya fara viszont enyhén csapott, jó szögellésű. Elengedhetetlen, hogy legyen kellő mélysége, sok földet takarjon, erős lábakon álljon, hibátlan lábvéggel. Kétszáz év alatt sikerült elérni, hogy rövid szárakon jár a Shagya-arab.

Illusztráció
Távlovasok Shagya-arab nélkül nem indulnak el, egy időben sokat vittek ilyen célra Spanyolországba, Franciaországba, onnan pedig az arab államokba. Kínában gyorsan fejlődik a távlovas sport, úgyhogy mostanában oda vittek többet. De a legnagyobb vásárlói kört azok alkotják, akik családi lovat akarnak venni: gyerekeknek, vagy olyan lovasoknak, akik tudják, hogy már nem lesz belőlük versenyző, és szeretnének egy kellemes hátaslovat otthonra.

Idén ilyen célra eddig 30 lovat vittek el Bábolnáról.

Az állomány jelenlegi létszáma 260 körül van, és az átlagár az idén értékesített 28 ló átlagát tekintve 1 millió forint feletti, plusz áfa. Viszont Bábolna 2002-ben 28 millió forintért adott el egy különleges arab telivért, és El Nabila B ma már 1,2 millió dollárt, tehát közel fél milliárd forintot ér. Ez utóbbi ló nagy hírnevet hozott Bábolnának, de az átlagos példányokkal az a baj, hogy az értük elkérhető 1 millió körüli összeg nem fedezi az előállítás költségét, vagyis a tenyésztés veszteséges.

Keresik a megfelelő arab telivért

„Az állattenyésztésben a legfontosabb az, hogy tűzzük ki a tenyészcélt, majd következetesen szelektáljunk a cél elérése érdekében. Minél kevesebb szelekciós szempontot tűzünk ki, és minél erősebb a szelekció, annál nagyobb a genetikai előrehaladás” – avat be a részletekbe Rombauer Tamás.

Amikor mondjuk 2 ezer hím egyedből 20-at választanak ki fedeztetés céljára, az elég komoly szelekció, amikor pedig minden mén fedezhet, az egyenlő a nullával.

Volt Bábolnán egy rotációs keresztezési megoldás, amely szerint ha egy kanca mondjuk a Gazal törzsbe tartozott, akkor a következő generációban egy Kemirrel fedeztették, utána ismét Gazallal, majd egy Shagyával, utána megint egy Gazallal, mert így el lehetett kerülni a beltenyésztést, ugyanakkor megőrizték a különböző törzsek egyediségét. Ezt kis populációban nagyon nehéz megcsinálni, ugyanakkor minden negyedik-ötödik generációban ildomos egy arab telivér vérfrissítés. Gondban vannak a ménes szakemberei, mert jelenleg nincs olyan arab telivér, amely ne rontaná a Shagyában elért tenyésztési céloktat.

Illusztráció

A Magyarországi Arablótenyésztők Egye­sületének nagyjából 150 tagja van, ebből 30-40 az aktív shagya-tenyésztő.

Az 1990-es években az ő közreműködésükkel vontak be a közös tenyésztési programba körülbelül 120 kancát.

Ennek az volt a lényege, hogy a génmegőrzés feladatát, költségeit és kockázatát Bábolna megosztotta a magántenyésztőkkel, és ez egy ideig jól működött. Később viszont felbomlott, mert a tenyésztői kör kiöregedett, és sok esetben nem volt, aki folytassa a munkát, így az állomány szétszóródott. Bebizonyosodott, hogy a génmegőrzés állami feladat, és ebben nem lehet hosszú távon magántenyésztőkre számítani.

Forrás: 
Kistermelők Lapja
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kistermelők Lapja 2020/12 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Stagnáló tenyésztés

Tavaly ismét valamivel kevesebb angol telivér kancát fedeztettek a magyar tenyésztők, mint egy évvel korábban, így idén várhatóan kissé tovább csökken – esetleg az új vételeknek köszönhetően stagnál – a születendő csikók száma is.

Jelentősen megugrott Kínában a sertéshústermelés

Kína első negyedéves sertéshústermelése az egy évvel korábbihoz képest 31,9%-kal 13,69 millió tonnára emelkedett - derült ki a múlt héten közzétett adatokból, ami két éve a legmagasabb negyedéves mennyiség.

33 milliárd forint támogatás érkezett a szarvasmarha- és juhtartókhoz

Lényegében befejeződött a tejelő tehenek, az anyajuhok és a hízott húsmarha bikák után a tavalyi évben benyújtott termeléshez kötött támogatások kifizetése. Ennek eredményeképpen 33 milliárd forint segíti a gazdálkodókat - tájékoztatott az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára.

Felelős állattartást elősegítő ivartalanítási program indul

Félmilliárd forintos keretösszeggel jelent meg pályázat kutyák azonosító chippel való ellátására, veszettség elleni oltásra, valamint kutyák és macskák ivartalanítására hétfőn falvak önkormányzatai számára - jelentette be az Etyek-Botpusztai állatmenhelyen a modern települések fejlesztéséért felelős kormánybiztos.

Webinár az antimikrobiális rezisztenciáról

Állatorvosok és állattartók számára rendezett két alkalomból álló online szakmai beszélgetést az Alpha-Vet Kft., ahol a téma szakavatott képviselői segítettek eligazodni az antibiotikumokat érintő szakmai tudnivalók és jogszabályok világában.

Húsz-huszonötszázalékos drágulás jöhet a hús árában

Hosszú válságot is okozhat a takarmányárak nagyságrendileg 30 százalékos emelkedése, amit a termelők a termékeik árában is szeretnének érvényesíteni.

Válságban a brit sertés export

A brit Nemzeti Sertésszövetség (NPA) szerint az új Brexit-követelmények miatt képtelenség tenyészállatokat exportálni az EU-ba, ami károsítja az Egyesült Királyság sertéságazatát.

AgroUni agrár-felsőoktatási konferencia

Közös online konferenciát szervezett a Doktoranduszok Országos Szövetségének Agrártudományi Osztálya, a Magyar Tudomány- és Innovációmenedzsment Alapítvány, valamint a Digitális Jólét Program AgroUni – Fókuszban az agrár-felsőoktatás aktuális kérdései címmel.

Állati jó munkatársak

A munkára fogható állatokat mindig is „alkalmazta” az emberiség, hiszen jóval olcsóbbak mint a kétlábú munkaerő, nem beszélnek vissza, sokszor az adott feladatban hatékonyabbak is az embernél és szakszervezetbe sem tömörülnek…

Kis Majorgazda tábort is indítanak

A régmúlt háztáji gazdaságainak munkálatait is felidéző múzeumpedagógiai programot állított össze a Keszthelyi Majortörténeti Kiállítóhely. Horváth Zoltán, a létesítmény novemberben megbízott igazgatója lapunknak elmondta, hogy a közelmúltban végrehajtott fejlesztéseik mellett nagy érdeklődéssel kísért nyári táboraik is e program céljait szolgálják.