Back to top

Dúvadgyérítés régen

A dúvadgyérítés a vadgazdálkodás egy sarkalatos pontja. Legyen szó szőrmés vagy tollas kártevőről, kordában tartásuk, állományszabályozásuk elengedhetetlen. Így volt ez több mint száz évvel ezelőtt is. Manapság puskán kívül főként különféle csapdákkal lehet tizedelni állományukat, de hathatós módszer napjainkban nincs igazán, egyebek mellet köszönhetően a nem elégséges időráfordításra.

A céltudatos vadgazdálkodás a nagy uradalmakban a XVIII. század második felében, illetve a XIX. században jött létre. A magyar uradalmak főként cseh, morva és német területekről érkező hivatásos vadászszemélyzetet alkalmaztak, akiknek a vadállomány őrzése mellett a káros vadfajok irtása volt a feladatuk.

A ragadozók, dúvadak gyérítésére lőpénzt vezettek be, melynek ellenében a hivatásos vadászoknak kötelessége volt a rendszeres ragadozógyérítés.

Ennek köszönhetően tudott azoknak a vadfajoknak az állománya növekedni, amelyet védeni, fejleszteni kívánt az uradalom.

A görbecsőrűek, azaz a ragadozómadár-fajok gyérítése az apróvadtenyésztés érdekében kiemelten fontos volt. A nappal aktív görbecsőrűeket, valamint a kifejezetten kártékonynak számító tollas dúvadat, mint a szarkát, szajkót, varjút, úgynevezett „uhuzással” kerítették puskavégre, amit egyfajta lesvadászati módszernek is tekinthetünk.

Az említett uhut vagy fülesbaglyot a vadászok segítőtársnak befogták, és csali szerepet betöltve, egy fához kötötték.

A baglyot legalább méteres, T-alakú fára kiültették, és jó kétméteres szíjjal odakötözték, hogy a „csalitárs” akár a földre is le tudjon szállni. A bagolytól sörétlövésnyi távolságra (maximum 50 méter) egy földbe süllyesztett kunyhót építettek, amelynek széles lőrése kiemelkedett a föld szintjéből. Így lehetőséget teremtettek arra, hogy a bagolynak ne essen bántódása a lövésektől, valamint a vadászok tiszta légtérbe tudtak lövést tenni azokra a madarakra, amelyek megtámadták az uhut.

De miért és kik támadták meg a csalimadarat?

A nappali ragadozó madarak és varjúfélék baglyok iránti ellenszenve ősi ösztön.

Ha ezek a fajok nappal meglátnak egy baglyot, akkor rátámadnak és elzavarják területükről.

Az uhulest a vadászok tavasztól őszig alkalmazták, ám a leghatékonyabb időszak a ragadozó madarak vonulásának ideje volt, ami augusztus közepétől november végégig tartott.

Még ennél is régebben, mielőtt még a tűzfegyverek elterjedtek volna, betanított ragadozó madarakat használtak dúvadgyérítés céljából.

A vadász ült madarával az uhulesben, és onnét engedte el kezéről társát a betolakodó varjakra.

A régmúltban a bagoly nagyon népszerű állatnak számított, és sokoldalú jelentéssel bírt – emiatt látható különféle képzőművészeti alkotásokon. Érdekes párhuzam lehet, hogy az alkotásokon fellelhető, ábrázolt bagolyszimbólumok mögött éppen egy olyan vadászati mód állhat, amely napjainkban ismeretlen. Esetleg az öregebb vadászgeneráció számára ismert az uhuzás műuhuval, de élő állattal már ők sem nagyon vadásztak.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Hatalmas lehetőség előtt állunk

Közel egy év múlva hazánk ad otthont az „Egy a Természettel” Vadászati és Természeti Világkiállításnak. A szervezés és a munkálatok nagy erőkkel zajlanak szerte az országban, hiszen a kiállítás budapesti központja mellett több kiemelt vidéki helyszínen is számos program várja az érdeklődőket.

Biztos, hogy az erdőbe valók?

Az utóbbi másfél évtizedben igen népszerűvé váltak a motoros technikai sportok hazánkban. Olyannyira, hogy gyakorlásuk már a védett és a fokozottan védett területekre is kiterjedt. Veszélyezteti az élővilágot, és mind nagyobb gondot okoz a természet értékeit tiszteletben tartó, megóvni óhajtó csoportok, mint a gyalogtúrázók, a vadgazdálkodók és az erdészek számára.

Egyszerre vadászetikai és vadgazdálkodási kérdés az éjjellátók használata

Mint előző cikkünkben részleteztük, az optikai eszközök napjainkra elengedhetetlen feltételei lettek a vadászatnak. Az évtizedek során folyamatosan begyűrűző technikai eszközök, és azok rohamos fejlődése megkönnyítették és eredményesebbé tették a vadászatot. Ugyanakkor számos etikai kérdést is felvetnek, kettéosztják a vadásztársadalmat, különösen az éjjellátó eszközök kapcsán.

Egy galamb átrepült Oregonból Ausztráliába, meg akarják ölni

Egy galamb tizenháromezer kilométert tett meg az Egyesült Államoktól Ausztráliáig. A hatályos ausztrál előírások szerint a Csendes-óceánt átszelő madarat meg kellene ölni.

Vadászat az éj leple alatt - Optikai eszközök, és az éjjellátó kérdésköre

A technológia fejlődése a vadászatban is megmutatkozik, számtalan kelléket és felszerelést dobtak piacra innovatív megoldásokkal, amitől azok praktikusabbak és hatékonyabbak lettek. Vadászruházattól kezdve a puskákon át egészen a lőszerekig, számtalan újításon mentek keresztül ezek az eszközök, és így történt ez az optika területén is: az éjjellátók használata napjainkban számtalan kérdést felvet…

Tovább terjed a madárinfluenza Franciaországban - sorra rendelik el a kényszervágásokat

Franciaországban továbbra is hatalmas gondot okoz a madárinfluenza járvány. Fontos megakadályozni a tovább terjedést, ezért a kényszervágást országszerte szélesebb körben ki kell terjeszteni. A járvány jelenleg egy délnyugati, főként kacsatenyésztéssel foglalkozó területen söpör végig – nyilatkozta Julien Denormandie mezőgazdasági miniszter.

Cigánycsuk lett idén az Év madara

Természetvédelmi problémákkal érintett madárfajokra hívja fel a figyelmet 1979 óta a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) az Év madara programjával. A négy évtizede futó program során minden évben három madárfaj közül választhatta ki a lakosság azt a fajt, amelyik az adott évben kiemelt figyelmet kap természetvédelmi szempontok alapján. Idén a cigánycsuk lett a győztes!

Létezik és mégsem? - Egy régi, magyar kutyafajta

Egy régi, magyar kutyafajta, amelynek ugyan számos egyede van, de papíron mégsem létezik. Persze még mindig jobb, mintha fordítva lenne… A zsemlesárga erdélyi kopó története bővelkedik fordulatokban: volt az erdélyi urak kedvence, aztán Ceausescu ellensége, volt a kiállítások sztárja, mára pedig végóráit élő ebfajta.

Állattetem az úton – és az eltakarítása

Mindenki találkozott már elütött kutyával, macskával, rókával, sünnel az úton, de a minap egy elütött vízibivaly teteme volt Érd haratában az árokban. A Magyar Közút tájékoztatása szerint „a jelzett szakaszon az elhunyt állat teteméről hajnalban értesítettük az érintett gazdát, aki ma délelőtt gondoskodott annak elszállításáról.” A kérdés az, vajon kinek is feladata a tetem eltakarítása?

Császármadarat hozott a Télapó a Bükkbe

Hogy a Télapó szánján érkezett-e vagy sem, azt nem tudni, de tavaly december 6-án a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság Természetvédelmi Őrszolgálata egyetlen hazánkban még élő és fészkelő fajdunk, a császármadár életjeleire lett figyelmes a Bükk-hegységben.