Back to top

Hibrid burgonya termesztése - magról

Világszerte hagyományosan gumószaporítással termesztik a burgonyát. A magyar nyelv különbséget tesz aközött, ha valamit generatív úton szaporítunk, mert az maggal történik, míg ha vegetatív úton, akkor ültetést mondunk. Idehaza még szakmai körökben sem teljesen tiszta, hogy a gumó, a burgonya föld alatti módosult szárrésze az nem vetőgumó lenne, hanem ültetőgumó.

A burgonyát nem is vetőgéppel, hanem ültetőgéppel tesszük a talajba, a leendő bakhátakhoz. Azonban a legújabb publikációk már egy másik megoldást is emlegetnek, ami részben a hibridizációnak köszönhető, ezáltal ugyanis a virágzás után képződő magról is lehet szaporítani a burgonyát.

Steven Kuiper marketingvezető és Wendler István a HZPC központjában
A holland HZPC burgonyanemesítő vállalat két fontos publikációt is közzétett tavaly erről a burgonyával kapcsolatos innovációjáról. A hibrid burgonyák nemesítéséről van szó, amit igen hosszú fejlesztői munka alapozott meg, és végre eljött az ideje, hogy a szakmai munkában tovább tudtak lépni.

A burgonyahibridek vetőgumóból való termesztése változatlanul sikeres az általánosan ismert bakhátas módszerrel, de kifejlesztettek egy újabb megoldást, az úgynevezett magágyas rendszert.

Ennél nem bakhátba ültetik a gumókat, hanem a virághagymák előállításához hasonlóan ágyásba vetik a genetikai értelemben vett vetőmagot.

Hol lehet leginkább kihasználni ennek az új módszernek az előnyeit? Elsősorban a tengerparttól távolabb fekvő országokban, mert azokban nehézségekkel jár a gumók beszerzése és odaszállítása. Hektáronként 3,5–4 tonna szaporítóanyaggal számolva bizony elég nagy tételeket kell megmozgatni, és ennek éppen Magyarország az egyik eklatáns példája. Az élelmiszer-biztonságot szokás elsőként említeni, hogy a nagy távolság ne okozzon gondot vele, és hogy minden körülmények között lehetséges legyen a burgonyatermesztés – adott esetben vetőmagról történő szaporítással.

Kívülről semmiféle eltérés nem vehető észre a burgonyán.

Amikor hibrid burgonyát állítanak elő, két fajtát egyesítenek, és az ilyen gumó pontosan ugyanolyan, mint az ültetésből származó krumplié.

Viszont használati termékként igen komoly különbség van a kettő között. A legnagyobb különbség az, hogy a hibrid burgonya gumóról és magról egyaránt termeszthető. Az már a nemesítőket érinti elsősorban, hogy a hibridekben rejlő tulajdonságokat sokkal jobban lehet befolyásolni, a szakemberek erőteljesebben és célirányosabban tudnak a mindenkori célnak jobban megfelelő hibrideket előállítani. Elég, ha csak a különböző betegségekre gondolunk. Nagyon előnyös volna, ha már most nematódáknak, fitoftórának és y-vírusnak is ellenálló burgonyát termeszthetnénk.

A hibrid burgonyák tulajdonságainak alakításában sokkal több lehetősége van a nemesítőknek, hogy a termesztésre szánt fajtákat jobban ellenállóvá tegyék a betegségekkel szemben.

Előfordulhat, hogy hibridizációval ez 4–5 év alatt elérhető, ellenben hagyományos nemesítési módszerekkel dolgozva több mint 10 évet vesz igénybe a folyamat. Mivel a hibrid burgonyafajták egyes tulajdonságait viszonylag gyorsan meg lehet változtatni, ezáltal gyorsabban és pontosabban meg lehet felelni bizonyos vevői elvárásoknak is.

Maga a magról termesztett igazi burgonya nem teljes újdonság, már a '60-as években is ismerte a szakma. A Perui Nemzetközi Burgonyaközpont eddig is fejlesztett magalapú burgonyákat fejlődő országok számára. Ehhez képest az a változás, hogy magról akkor érdemes ter­meszteni a burgonyát, ha ezzel hibridet állítanak elő. Márpedig ez csak akkor lehetséges, ha diploid szinten megvalósítható az önbeporzás, márpedig az ezért felelős gént csak 1999-ben fedezték fel Japánban.

A Potato World Magazine-ban közölt szakmai tanulmány azt is taglalja, hogy a magról termesztett hibrid burgonya hol válhat sikeressé elsőként. Elsősorban olyan országokra gondolnak, ahová eddig nem szállítottak gumót, de ha megjelennek velük, akkor biztos, hogy kemény versenytársaivá válnak a gyengébb tulajdonságú ottani fajtáknak. Az ilyen területek közé tartozik nemcsak Közép-Afrika, hanem Közép-Ázsia néhány országa, vagy – erre érdemes odafigyelni – Nyugat-Kína is, ahol nagy hozzáadott értékkel lehet előállítani hibrid burgonyát.

A világon jelenleg 18 millió hek­táron termesztenek burgonyát, Magyarországon hivatalosan körülbelül 8 ezer hektáron. Ezen a területen csupán
2,5 százalékot képvisel a minősített ültetési alapanyag, amit a hollandok szeretnének 10 százalékra növelni. Ez pedig mérföldesnél is nagyobb előrelépés lesz a világ burgonyatermesztésében.

A HZPC beszámolójából kiderült, hogy a vállalat – amelynek magyarországi kép­viselője a Wendler István Kft. – nagy előrelépést tett a burgonyahibridizáció innovációjában. Például eddig a jól ismert bakhátas módszerrel termesztették a növényt, de az innovációnak köszönhetően az úgynevezett ágyásos termesztése is megvalósítható. Ennek lényege, hogy szó szerint vetőmagról szaporítják a burgonyát. A nemesítésben több előnnyel jár az ágyásos termesztés, leginkább azzal, hogy egységnyi területen sokkal több burgonyanövényt lehet elhelyezni, mint ha oda gumókat ültetnénk.

Azonkívül az sem megvetendő szempont, hogy az ágyásos ter­mesztésben a korábbinál sokkal jobban tudják befolyásolni a betakarítható gumók méretét és felületét.

Arról egyelőre nincs szó, hogy az új módszer végérvényesen eltörölné a hagyományosat. A HZPC sem számít rá, hogy a hibrid burgonya előállítása gyorsan, már rövid távon kiszorítaná a burgonyatermesztés hagyományos technológiáit. A vállalat arra vállalkozott, hogy egy évtized múlva, körülbelül 2030 után tudnak ilyen testreszabott burgonyák rendszeres szállításával a termelők rendelkezésére állni. Realistán vizsgálva a piacokat egyértelmű, hogy eléggé korlátozott lesz az olyan piacok száma, amelyeken megfelelő szintű kereslet jelenhet meg a hibrid burgonyákra.

A HZPC mostani álláspontja szerint a magról való burgonyatermesztésre úgy érdemes tekinteni, mint a piaci standok egyikére, elvégre a gumóról való hagyományos burgonyatermesztésnek is közismertek az előnyei a magról történő neveléshez képest.

Ennek ellenére, azokban az országokban, ahol a vetőgumók beszerzése évről évre nehézségekbe ütközik,

vagy mert a meleg miatt nehéz a gumót az ültetésig tárolni, a hibrid burgonyák hatalmas fejlődést jelenthetnek az élelmiszer-biztonság területén.

A HZPC-nél 2007 óta szektor alapúvá alakították át a burgonya kereskedelmét és nemesítését. Ennek az lett az eredménye, hogy Hollandiában a termesztők elkezdtek többet foglalkozni a kutatással, mint a fejlesztéssel. A nemesítő cég nem kis tételben játszik, mert az éves bruttó nyeresége 16 százalékát fordítja kutatásra és fejlesztésre. A nemesítési munkában most a kutatás került előtérbe. Az utóbbi esztendőkben évről évre 10 millió eurót költött erre a HZPC. Ezzel a hozzáállással odáig jutottak, hogy a nemesítőik már arról vitatkoznak, hogy akkor mire van szükség, ha egy jól meghatározott piaci szegmens számára kell burgonyát előállítani.

A hibrid burgonyák tulajdonságainak alakításában sokkal több lehetősége van a nemesítőknek

A tudományos kutatásban a keresztezésbe bevont fajtákat teszik vizsgálat tárgyává, ugyanis azokat a fajtákat kell megkeresni

– mégpedig DNS-térképezés alapján, DNS-technikák segítségével –, amelyekben a jellemző tulajdonságok és az ellenálló képesség egy irányba mutatnak. Tehát egyesíteni tudják a nemesítők céljait a növénykórtani kutatókéval és a biokémikusok ismereteivel. A HZPC mai gyakorlatában három különböző megközelítési módot érvényesít a burgonyanemesítésben. Az egyik a klasszikus nemesítés, a másik a génszerkesztés, a harmadik pedig a hibridnemesítés.

Alapvetően az a stratégiájuk, hogy a hibridektől nagyon sok szaporítóanyagot takarítsanak be. Ez így eléggé általánosan hangzik, de ha tudjuk, hogy egy-egy évben 0,5 millió lehetséges burgonyafajtával indítják a nemesítést, az érzékelteti munkájuk heroikus jellegét.

A DNS-technika nyújtotta lehetőségeket kihasználva genetikai markereket alkalmaznak, megnézik, hogy mit tartalmaz az örökítőanyag, és induláskor meghatároznak bizonyos beltartalmi és egyéb jellemzőket.

Ez a sziszifuszi munka korábban éppen olyan volt, mintha tűt kerestek volna a szénakazalban. Mára megváltozott a helyzet. A szénakazal maradt ugyan, de már rengeteg benne található tűről tudnak. Már nem az a lényeg, hogy megtaláljanak egy tűt, hanem a tűk közötti különbség válik fontossá, azaz hogy melyik hegyesebb, tompább vagy gömbölyűbb-e egy kicsit.

Ez alapján az eddiginél sokkal célzottabban tudnak nekifogni a nemesítésnek, mert kizárólag azokat a jellemző tulajdonságokat kezdik el vizsgálni, amelyek markerekkel szelektálhatók. Továbbá a markerekkel viszonylag korai fázisban ki lehet emelni például az olyan jellemzőket, mint a gumók hossza vagy bizonyos betegségekkel szembeni ellenállósága. Természetesen a kiinduláshoz használt 500 ezer példányból nagyon sokat kidobnak.

A gyakorlat az, hogy a melegházakban nevelt klónok mintegy 85 százalékát eldobják, mielőtt a gumóikat egyáltalán szemrevételeznék.

Az ismert markerekkel való rutinszerű kutatáson túl nagyszabású kutatásokat is folytat a vállalat. Minden olyan nemesítőállomásuk, amelyik foglalkozik DNS-kutatással, saját specifikus markereket fejleszt ki. Úgy mondják, hogy a genetikai tudás és ezek a markerek képezik a HZPC vagyonát, illetve tőkéjét. Minél több markerrel dolgoznak, annál többet tudhatnak meg a keresztezésbe vont szülő fajtákról, és annál több keresztezést végezhetnek el direkt módon.

Illusztráció

Őket egy-egy burgonyasejt minden egyes molekulája érdekli, és ezek alapján teszik fel maguknak a kérdéseket a kutatók. Arra kíváncsiak, hogy egy növény mitől erős, vagy hogy mitől finom a belőle készített burgonyacsipsz. Az erre kapott választ a megfelelő DNS-szakaszhoz kötik. Ezen az úton dolgoznak a markerekkel is.

Maguk a markerek ugyanis irányítóeszközök a nemesítők kezében, amivel a nemesítői munka gyorsaságát alapvetően tudják növelni.

Ma még nem tudnak pontos választ adni arra, hogy az erwinia nevű betegségre való fogékonyságnak vannak-e speciális markerei. Jelenleg igen intenzíven keresnek ilyeneket, de már valószínűnek látszik, hogy az ezzel a betegséggel szembeni rezisztencia nem egyetlen génen, hanem többnek a kölcsönhatásán múlik.

A HZPC tervei szerint már 2023-ban bejegyeztetnek hibrid burgonyát Hollandiában és más célországokban, és az a szándékuk, hogy 2025-től kezdődően már Közép-Afrikában is kereskedelmi forgalomba hoznak ilyeneket.

A hibridnemesítésnek az az előnye, hogy mind a vetőmag, mind a vetőgumó egyaránt exportálható. E kettősség hatására olyan területek is közeli piaccá válhatnak, amelyeket korábban egyáltalán nem vagy csak nehezen tudtak elérni a holland nemesítők.

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2021/1 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Más, mint a többi - újszerű mikulásvirág

Alig múltak el az ünnepek, a Dümmen Orange már a következő karácsonyra készül. A J’Adore nevű mikulásvirág-család növényei tökéletes formájukkal, kompakt növekedésükkel és a fellevelek mutatós színével hívják fel magukra a figyelmet.

A kertészkedők tovább élnek - egy kis növényalkímia...

A hosszú élet „ritka”, de sokan, sokszor kutatták a hosszú élet titkát. És ebben a növények gyakran szerepet kaptak, ami nem véletlen: sok közülük gyógyhatású, másrészt a táplálkozás milyensége nagyban befolyásolja az egészségi állapotot. A szanatóriumoknak általában nagy kertje van, a műtősök ruhája pedig zöld: mindnek köze van a növényekhez, és az egészséghez...

Szőlőtermesztés: itthon is hasznos dél-amerikai tapasztalatok

A klímaváltozás szőlőtermesztésre gyakorolt hatása az egyik legdivatosabb téma manapság, sokan szeretnek róla nyilatkozni. Mi, akik a trópuson dolgoztunk Dél-Amerikában, és még ma is kapcsolatban vagyunk az ottani munkatársakkal, kissé másként látjuk a kérdést, mint azt Magyarországon kezelik.

Európa "zöldség-gyümölcs" kapuja Hollandia: 120 országból importálnak

Hollandia 2020-ban ismét bebizonyította, hogy a zöldség-gyümölcs világkereskedelem fontos szereplője. Külföldi eladásai 6%-kal, 12,9 milliárd euróra emelkedtek a GroentenFruit Huis adatai szerint. Ez elsősorban a rotterdami kikötőn keresztül érkező áruk továbbértékesítésének köszönhető.

Áruellátás hiány, kikötői káosz, egyszóval: Brexit

A brit szupermarketek zöldség- és gyümölcspolcai konganak az ürességtől, ez jól szemlélteti a brexit, illetve a koronavírus együttes hatását az áruszállításra és ellátásra, ugyanis a kikötőkbe érkező kamionosokra az eddigieknél sokkal több papírmunka vár.

Beengedik az idénymunkásokat

A világjárványból eredő súlyos munkaerőhiány miatt Ausztráliában számos gyümölcstermesztő kénytelen volt az ültetvényen hagyni a termést, vagy a betakarítás után megsemmisíteni.

Merre tart a magyar szőlő szaporítóanyag-előállítás?

A digitális térben, 2021. január 12-én kedden rendezték a Szőlő Szaporítóanyag-előállítási Tudományos Konferenciát, melyet a Szent István Egyetem, a Magyar Tudomány- és Innováció-menedzsment Alapítvány, a Doktoranduszok Országos Szövetsége, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa és a Magyar Szőlőszaporítóanyag Termesztők Szövetsége közösen szervezett.

Grow21: Együtt ültethetjük el a fenntartható jövő magjait

A vadonatúj virág- és zöldségkertészeti és tájkertészeti virtuális esemény a Kekkilä-BVB, Európa egyik vezető kertészeti cége támogatásával valósulhat meg. A fesztiválra a rendezők meghívnak mindenkit, hogy megvitassák, hogyan állhat fenntarthatóbb növekedési pályára a zöld ágazat.

Drónok a növényvédelemben - miként használhatjuk őket?

Az innováció alapvetően meghatározza a mezőgazdaság jövőjét is. A drónok már jó ideje segítik a monitorozást, információgyűjtést és remélhetően nemsokára lehetőség nyílik arra, hogy permetezhessünk is velük. A drónok használatához kapcsolódó új szabályozást, azaz a pilóta nélküli légi járművek üzemelésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló javaslatot a Parlament decemberben elfogadta.

Kell-e öntözni a szőlőt? - A Kertészet és Szőlészetről szubjektíven

Milyen költségeket rejt az élelmiszerek valódi ára? Milyen kreatív megoldásokkal hidalták át a ciklámennemesítők, hogy nem lehet élőben fajtabemutatót tartani? Mi a közös a forró égövi és a hazai szőlőtermesztésben? Mi az egyetlen eset, amikor nem számít borhibának az ecetesedés? A 2021/2. héten is érdekes olvasnivalókkal jelent meg a Kertészet és Szőlészet.