A fogolynál alig nagyobb, zömök testalkatú madár. Tollazata feketével és barnával sűrűn mintázott. Háta változatos színű, a szürkétől a rozsdabarnáig sokféle árnyalata előfordul. Hasa világosabb. A kakas torokfoltja fekete, széles fehér szegéllyel, a tojó torokfoltja világos. A kakas piros taréjt visel.
Főként növényi eredetű táplálékot, rügyeket, hajtásokat, leveleket, virágokat, gyümölcsöket, bogyókat, ritkábban hangyákat és azok lárváit, kisebb rovarokat, hernyókat fogyaszt.
Élőhelye Észak- és Kelet-Európa, valamint Ázsia jelentős része.
Állandó madarunk, hazánkban csupán az Északi-középhegység néhány pontján fordul elő.
Főként a zavartalan, változatos korú és fafaj-összetételű erdőket részesíti előnybe, melyeket tisztások és állományszegélyek tesznek változatossá. Búvóhely szempontjából rendkívül fontos számára a megfelelő méretű cserjeszint megléte dús aljnövényzettel, különösen a nedves, nyirkos élőhelyeket preferálja.
A talajon költ, fészke leggyakrabban földbe kapart mélyedés. A tojó 21-23 napig kotlik, a fiókák fészekhagyók, 2 hetes korukban válnak röpképessé, de a család őszig együtt marad.
Köszönhetően annak, hogy a hazai populáció számára alkalmas élőhelyek folyamatosan szűkülnek, felaprózódnak. Emellett a túlszaporodott vaddisznóállomány is súlyos károkat okoz a császármadár fészekaljainak elpusztításával. Rejtőzködő életmódja megnehezíti védelmét és a pontos állománybecslést. (A 2012-es adatok szerint hazai állománya 60-100 párra tehető, de folyamatos csökkenést mutat.)
Még meglévő állományának védelme érdekében célszerű olyan erdőgazdálkodási módszereket alkalmazni, amelyek figyelembe veszik élőhelyi igényeit.
youtube://v/YvKQLLw48pE
A faj szerepel az IUCN vörös listáján, a Berni egyezményben és a Madárvédelmi irányelvben.
Hazánkban fokozottan védett faj, természetvédelmi értéke 500 000 forint.
