Back to top

Egy juhfajta, amelynek nem akadály a villanypásztor

A legősibb juhfajtánk a racka fajta gyökerei i.e. 4. évezredig nyúlnak vissza. Az akkori Mezopotámia területén élő felfelé álló, egyenes szarvú gyapjas juh lehetett az elődje. A magyar racka juh létszáma az 1870-es években elérte a 4, 5 milliót, ám a kedvezőbb hús-, tej- és gyapjúhozamú fajták elterjedése miatt száz évvel később a kihalás szélére került a racka.

Racka
Fotó: BNE
A rackák megmentése néhány lelkes hortobágyi, illetve debreceni tenyésztőknek köszönhető, ezért is vált később általánossá a hortobágyi racka juh elnevezés. Napjainkban nemzeti parkjainak, a Hortobágyi Természetvédelmi és Génmegőrző Nonprofit Kft. -nek van nagyobb rackaállománya. Ám számos kisebb gazdaságban is találkozhatunk velük. A gereznájából készül a suba, amely évszázadokon keresztül jellegzetes viselete volt a magyar pásztoroknak. Megfigyelések szerint a racka igen okos állat, képes kicselezni a villanypásztort is. Szaporcán az Ős-Dráva Látogatóközpontban még a majorból is képesek kiszökni a leleményes rackák. 

MMG - Egyik legősibb juhfajta, a racka

A juhok háziasításának színtere Délnyugat-Ázsia volt, ahol a nagyobb testű, hosszúfarkú vadjuhfaj az arkal élt.

Egyértelmű bizonyítékok nincsenek arra, hogy a juhok, miként kerültek be a Kárpát medencébe. Egyes elméletek szerint a honfoglaló őseinkkel érkeztek, míg mások azt állítják, hogy ázsiai eredetűek és a népvándorlás idején terjedtek el.

Ugyanígy viták folynak a jellegzetes V alakban felfelé álló, függőleges tengelye körül csavarodott szarvval kapcsolatban is, amely valószínűleg mutáció eredménye és szelekció révén terjedt el, de lehet, hogy más népek révén érkezett.

A 16.-17. századból maradtak fent olyan írásos és régészeti emlékek, amelyeken már jelenlegi formájában szerepel.

Évszázadokon keresztül virágzó juh, illetve juhbőr kereskedelem folyt hazánk és a környező országok között.

A racka az időjárás viszontagságaival, a mostoha tartási körülményekkel szemben igen ellenálló, élénk vérmérsékletű, büszke járású fajta. Különlegessége a pörge szarv, amelyet mind az anyajuhok, mind a kosok viselnek. A kifejlett állatok súlya: kosok 55-75 kg, anyák 34-45 kg. Bőrük tömör, rugalmas. Gyapja meglehetősen durva, 120-200 mikron közötti, tincses szerkezetű, 20-30cm hosszú, fekete és fehér színváltozata létezik. Az anyák egy szezonban átlag 60-100 liter tejet termelnek.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Megújulva vár mindenkit a KÁN

Idén ismét megnyílik a KÁN, a Dunántúl állattenyésztési kiállítása, immár megújulva és kibővített programokkal. Az október 1–3. között zajló kiállítást 14. alkalommal rendezik meg KÁN Egyetemi Napok néven, ami már önmagában valami újnak a kezdetét sejteti.

Nagydíjat ért a szemcsékbe zárt titok és a tápanyagtartalom tökéletes kihasználása

Egy év kimaradt, most szeptember 23-tól megrendezik a 28. Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napokat. A programokról sajtótájékoztatón beszéltek a szervező Hód-Mezőgazda Zrt. vezetői. Az esemény egyúttal a „Termékdíj a Magyar Állattenyésztésért  2021”  és a „Termékdíj a Magyar Növénytermesztésért  2021” évi pályázatok eredményhirdetése is volt. 

Prioritás az állattenyésztés - Pályázatok, támogatások, export

50 milliárd forintról 260 milliárd forintra emelték az állattartó telepek fejlesztésének támogatására tavaly kiírt pályázat keretösszegét. Az eddig megítélt támogatás országosan több mint 282,5 milliárd forint, amely összeggel 568 baromfi-, sertés-, szarvasmarha-, valamint juh- és kecsketartó telep fejlesztéséhez járult hozzá az állam.

Kevesebb lesz a sertés az emelkedő számú kocavágások nyomán

Májusban csaknem egy kilogrammal, míg júniusban 60 dekával volt alacsonyabb az átlagos élősúly vágáskor.

Szívósak, nem kényesek, jól bírják az éghajlatot

Beleszületett a juhászatba, soha nem is akart mással foglalkozni a Szentesen élő Német Mihály. Őshonos fajtákkal foglalkozik: kecskeméti sárga, cigája és magyar merinó van a törzsállományában. Egyéb téren is őrzi a hagyományt, hímzett viseleteket, kolompokat gyűjt, találkozókon vesznek részt a feleségével, hogy így is életben tartsák a tradíciót.

Algaadalék a Föld védelmében

A szarvasmarhák és a többi kérődző, például a juhok és kecskék újból felkérődzik és megrágják a táplálékukat. Eközben sok metánt böfögnek fel. Mint kiderült, ha tengeri algát rágnak, csökken az általuk a légkörbe böfögött metán mennyisége. A napi takarmányba adagolt, alig maréknyi tengeri alga drámaian csökkentheti az állatok gázkibocsátását.

Fűnyírás másképp

Franciaországban 2021. január 21. óta a törvény erejével tették védetté az érzékszervi örökségnek nyilvánított vidéki zajokat és szagokat, úgymint a hajnali kakaskukorékolást, a traktor zakatolását, a tücsökciripelést, a tehenek kolompolását és a trágyaszagot is. Hazánk vidéki településein a háttérzajt sokkal inkább a láncfűrész, a motoros fűkasza vagy a benzines fűnyíró berregése uralja.

Birkanyáj a napelemek alatt

Ausztria legnagyobb naperőművében megbízható kaszálórendszert használnak, mégpedig egy 150 juhból álló nyájat. Már az elemek telepítésekor számoltak a juhokkal, ezért speciális rendszert dolgoztak ki.

Hogyan lesz a tehéntrágyából kriptovaluta?

Egy angol farmer a Brexit és a koronavírus okozta nehéz helyzetben keresett megoldást vállalkozása stabilizálására, így jutott el a kriptovaluta bányászathoz, aminek első állomása a farmon keletkezett tehéntrágya.

Rackákat nevelnek - egyházi támogatással

A tótkomlósi mintaprojektet a Magyarországi Evangélikus Egyház visszatérítendő támogatással segítette. Öt éve hortobágyi racka tenyésztők, az állományuk 70 egyedet számlál, nemrég majort vásároltak legelővel és 300 anyajuhhal.