
LZ-127 Graf ZeppelinAz első világégés után, 1926-ban helyezték hatályon kívül a Németország számára előírt léghajóépítési tilalmat, s csak aztán készülhetett el a LZ-127 lajstromszámú, grandiózus méretű utasszállító léghajó. A 236,5 méter hosszú és 30,5 méter testátmérőjű zeppelin pályafutásának kilenc éve alatt mintegy másfél millió kilométert tett meg, és a világ első menetrend szerinti interkontinentális légi járművévé lépett elő. Megkerülte a Földet, az Atlanti-óceánt több mint százharmincszor repülte át. Járt expedíción az Északi-sark közelében, az Arktiszon, de megfordult a Föld szinte valamennyi világvárosában is. A Hindenburg katasztrófáját követően viszont végleg kivonták a forgalomból és többé nem szállított utasokat. |
A századforduló pünkösd vasárnapján felavatott Dolka-tetői díszes faépítmény rövid történelme során szemtanúként figyelhette Európa gyönyörű klimatikus üdülőhelye, Lillafüred születését és felemelkedését. A versailles-i békediktátumot követően elveszett tátralomnici üdülőközpont helyett a Bükkben Lillafüred vált a polgárosodás kiszélesedésével megerősödő turistatársadalom egyik fő célpontjává és ezáltal a „magyar Tátra” új központjává.
Az erdészek már a kilátó születésénél is ott bábáskodtak, hiszen a faanyagot az Erdőhivatal ingyen biztosította az építkezéshez. A körülötte lévő erdők és a hozzá vezető egyedi vonalvezetésű szerpentinút gondozásával mindvégig nagy becsben tartották Lillafüred királynőjét.
Mint egy statikus műszaki ellen-őr, csendben figyelte a hegy tetejéről, ahogy a meseszép szálló és a – Révay Ferenc főerdőmérnök által megálmodott – hozzá kapcsolódó függőkert a semmiből vált a völgy uralkodó látványelemévé.

Hihetetlen történetek a magyar erdőkbenA magyar erdőket erdészek kezelik. Hivatásuk során óvják, védik és gyarapítják a szárazföld ökológiai értelemben vett legösszetettebb és legbonyolultabb kincsét. A nehéz, ám csodálatos szakma gyakorlása közben előfordul, hogy olyan meghökkentő eseményekkel találkoznak, melyek fenekestül felforgatják az egyébként nyugodt és csendes erdeink életét. És ami ámulatba ejt, arról muszáj beszélni! Így születnek meg azok a már-már hihetetlen történetek, amik méltán felkeltik nemcsak a szakmabeliek, de minden természetjáró figyelmét. Sorozatunkban ezeket a legendákat idézzük fel. |
A főispánné a Borsodi Bükk Egylet alapító tagjaként a magyar természetjárás lelkes támogatója volt egész életében. Különösen érdekes, hogy Zsófia grófnőről a kilátót, míg lányáról magát Lillafüredet nevezték el. Bethlen András földművelési miniszter ugyanis visszautasította a felkérést, hogy a Bükkben megszületett üdülőtelep a Bethlen-füred nevet kapja. A gróf inkább azt javasolta, hogy unokahúga, Vay Erzsébet legyen a névadó. Mivel azonban a Vay családban az Erzsébet nevű lányokat Lillának becézték, ezért lehetett végül Erzsébetfüred helyett Lillafüred.
A szikra akkor pattant ki, mikor 1929-ben Hugo Eckener kapitány vezetésével a Zeppelin megkerülte a Földet. A korabeli sajtó az egekig magasztalta az eseményt, így nem volt többé kérdés, hogy mi magyarok is részesülni szerettünk volna a léghajót övező sikerből és reflektorfényből.

Abban azért biztosak lehetünk, hogy a Dolka-tetőn ma is álló szilaj tölgyfák a mai napig emlékeznek arra a nem mindennapi, különös találkozásra.
Berczeli P. György
Fotók: A kollázson szereplő, Zeppelin a Palotaszállóval fényképet Maksay László fotográfus készítette. A másik két archív kép a miskolcadhatott.blog.hu és a keptar.oszk.hu oldalról származik.