Feladatai sokrétűségét mutatja, hogy a parlagfűvel kapcsolatos közegészségügyi problémák éppen úgy a hatáskörébe tartoznak, mint a kis- és haszonállatok védelme.
Bő két évtizeddel ezelőtt egy Békés megyei református gimnázium történelemtanáraként kezdett komolyabban foglalkozni a politikával, melyben feltételezem, hogy megtalálta számításait, hisz szakmai útja az önkormányzati képviselői tisztségtől egészen az Európai Parlamentig vezette. Ettől függetlenül voltak-e olyan pillanatok az életében, amikor kétségbe vonta, hogy jól döntött, mikor annak idején pályát váltott?
– Mindig volt bennem egy komoly közösségszervező attitűd, mindamellett, hogy mindig nagyon jól megértettem magam a diákokkal és a tanárokkal is. A békéscsabai Rózsa Ferenc Gimnáziumban az első diákönkormányzat elnökének választottak, majd ugyanabban az évben megnyertem a diákigazgató-választást is.
1993-ban léptem be a Fideszbe, három évvel később Gyürk Andrással, Tóth Edinával és Fürjes Balázzsal megalapítottuk a Fidelitast.
Ezzel párhuzamosan indult el a politikai pályafutásom is: 1998-tól 2010-ig önkormányzati képviselő, négy éven át alpolgármester, 2011 és 2014 között a Békés Megyei Kormányhivatalt vezető kormánymegbízott voltam. 2002 és 2014 között országgyűlési képviselőként dolgoztam, de tagja voltam egyebek mellett a parlament Oktatási és tudományos, Kulturális és sajtó, Önkormányzati és területfejlesztési, illetve Ifjúsági, szociális, családügyi és lakhatási bizottságának is. Soha nem bántam meg, hogy a sors ebbe az irányba terelgetett, hiszen 2010-ben az Országgyűlés jegyzőjének választottak.
November 1-jétől az Agrárminisztérium élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkári pozícióját töltöm be.
Az államtitkárrá való kinevezése bizonyára új lendületet ad majd az eddigi törekvéseinek, ugyanakkor az is elmondható, hogy megbízatását egy olyan krízishelyzet kellős közepén kapta, amelyre hosszú évtizedek óta nem volt példa. Milyen célokat tűzött ki maga elé? Milyen tervekkel vág neki az államtitkárság az új évnek?
– Úgy vélem, hogy nagy káosz van a hazai tanúsítványok és a védjegyek piacán, amin az elkövetkezendő időszakban mindenképpen szeretnék változtatni. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal 2018-ban létrehozott egy online tudástárat, hogy a lakosság könnyebben eligazodhasson a jelenlegi védjegyek között. Ennek készítésekor már bebizonyosodott, hogy nehezen átlátható a rendszer.
Ezek között vannak feledésbe merült, úgynevezett „alvó védjegyek” és kétségtelenül nagyon jó kezdeményezések is. Félreértés ne essék, nem magát a védjegy ágazatot szeretnénk megreformálni, erre nincs hatáskörünk. Ehelyett olyan hazai, jó minőségű, biztonságos élelmiszereket jelölő védjegyrendszer életre hívását tűztük ki célul, ami a vásárlók felé hiteles, ugyanakkor hatósági garanciát is biztosít.
Az utóbbi esztendők tendenciái azt mutatták, a magyar fogyasztók egyre inkább a minőségi, hazai termékek mellett teszik le a voksukat. A 2020-as esztendőben is megmaradt ez a trend?
– Úgy tűnik, hogy a fogyasztók folyamatosan igénylik a minőségi tanúsítást és az állami szerepvállalást, ezért az Agrárminisztérium életre hívta a Kiváló Minőségű Élelmiszer (KMÉ) védjegyrendszert.
ami a kiváló minőségű élelmiszereket megkülönbözteti a piaci kínálat termékeitől. A védjegyrendszer abban segíti a fogyasztót, hogy a jó minőségű és biztonságos élelmiszereket emelje le a boltok polcairól. A márkatulajdonosok számára pedig kiváló lehetőséget nyújt arra, hogy termékük kiemelkedjen a széles kínálatból.
A KMÉ-védjegyrendszernek két fokozata van: az alap fokozatára a fogyasztói tejjel, a natúr joghurttal, a kefirrel, a vajjal, a tehéntúróval, a tejföllel, a tejszínnel és a trappista sajttal lehetett pályázni, az arany fokozat esetében pedig a tejföl és a tehéntúró termékkategóriák termékmustrája zajlott le. Célunk, hogy minél hamarabb bővülhessen a pályázható termékcsoportok köre.
Rendkívül fontos lépés, hogy pár hónapja lezárult az uniós notifikáció, a KMÉ-védjegyrendszer pedig elismert nemzeti minőségrendszer lett.
Beszélgetésünk előtt nem sokkal vette kezdetét a Nébih téli szezonális ellenőrzése. Mennyiben volt más ez a razzia, figyelembe véve azt a tényt, hogy elmaradtak a karácsonyi vásárok és az ünnepi rendezvények?
– A razzia szó semmiképp sem szerencsés ebben a kontextusban. Az élelmiszerlánc-biztonsági szakembereknek ugyanis fontos célja, hogy – amellett, hogy az ellenőrzésekkel az élelmiszer-biztonságot fenntartják – a vállalkozóknak is segítséget nyújtsanak a jogszabályoknak való megfelelésben. Ahogyan a kereskedelem, ezen belül az élelmiszer-forgalmazás folyamatosan alkalmazkodik a járványvédelmi intézkedésekhez, úgy az ellenőrzések tervezésénél is figyelembe kell venni a jelen helyzetet.
Ennek érdekében kiemelt figyelmet kaptak a szezonális élelmiszerek, mint például a szaloncukor, a szezonális zöldség-gyümölcs, a sütemények elkészítéséhez használt dió és mák. Illetve nem maradhatott ki az ellenőrzésből az év vége egyik sláger terméke, a virsli sem. Tekintettel arra, hogy a kialakult járványhelyzet miatt nem tartottak hagyományos adventi, karácsonyi rendezvényeket, vásárokat, és a vendéglátóhelyek is zárva tartanak, ezúttal másra fókuszált az ellenőrzés. Most sokkal kiemeltebb figyelem irányult azokra a vendéglátókra, akik ételkiszállítást végeznek.
Államtitkárként ugyanakkor nemcsak az élelmiszerlánc-biztonság felügyeletéért felelős, hanem például a sokakat érintő, parlagfűvel kapcsolatos közegészségügyi problémákkal, vagy éppen a kis- és haszonállatok védelmének témájával is foglalkozik. Hogy látja, mik a legsürgetőbb teendők ezeken a területeken?
– Rendkívül fontosnak tartjuk az állatvédelmet, mely a kis- és nagyállatok jólétének biztosításához szükséges.
A képzésért a Nébih felel, és a siker záloga, hogy eddig több mint 500 fő teljesítette a vizsgát. Hiszünk abban, hogy az állatokkal való megfelelő bánásmódra nevelést már egész fiatalon el kell kezdeni. Évek óta kiemelt figyelmet fordítunk arra, hogy az állattartói felelősségtudat minél szélesebb körben elterjedjen, és ezt számos sikeres programmal igyekszünk elősegíteni. Ide tartozik az Agrárminisztérium és a Nébih által közösen elindított Szabad a gazdi program, aminek célja, hogy minél több otthontalan kutya és még „kutyátlan” gazdi találjon egymásra a jövőben.
2017 óta az Agrárminisztérium kezdeményezésére a központi költségvetésben külön forrás áll rendelkezésre, amely teljes egészében állatvédelmi célokra fordítható. A kezdeti 40 millió forintos kerethez képest ez az összeg idén már 60 millió forintra emelkedett.
a Belügyminisztérium által koordinált közfoglalkoztatási programokban is, ahol közvetlenül és közvetve is szerepet kap a gyommentesítés és a parlagfű irtása. Jelenleg 21 városban történik pollenmonitorozás, mely állomások az ország különböző klímazónáiba tartoznak. A kormányzat a jövőben is kiemelt figyelmet fordít arra, hogy mindent megtegyen a parlagfű-fertőzöttség csökkentéséért. Kérjük, hogy minden földhasználó érezze szívügyének a parlagfű elleni védekezés fontosságát, hiszen hosszú távú sikert csak társadalmi összefogással lehet elérni!
Ha az idei esztendőre tekintünk, akkor lehet-e számítani új – például szemléletformáló vagy fogyasztói tudatosságot erősítő – kezdeményezésekre, kampányokra?
– Mindenképp! A 2013-tól érvényes Élelmiszerlánc-biztonsági Stratégia – ami az élelmiszerlánc-felügyelet egyik kulcsfontosságú alapdokumentuma – is kitér a szemléletformálás, a tudásmegosztás feladataira.
Kulcsfontosságú terület, mivel az élelmiszerlánc záró eleme maga a fogyasztó. Ugyanakkor tudni kell, hogy az élelmiszer eredetű megbetegedések mintegy kétharmada a háztartásokban történik. Ez ellen csak úgy tudunk „védekezni”, ha a fogyasztókat megtanítjuk az alapszabályokra és arra, hogyan csökkenthetik, illetve kerülhetik el a kockázatokat.
2013-ban indult a Nébih első társadalmi szemléletformáló kampánya, a háztartási higiénia témakörét körüljáró Ételt csak okosan. Az idei évtől ráadásul az összes eddig elkészült anyag – ismeretterjesztő kiadványok, munkafüzetek, tanári segédletek, szabadon szerkeszthető prezentációk – egy helyen, a nebihoktatas.hu honlapon elérhetők.
