Back to top

Télen nyíló apróságok

Január ugyan a legzordabb hónap szokott lenni hazánkban, de a klímaváltozás hatására mintha enyhült volna az utóbbi években. Már az újév első napjaiban érdemes körülnézni a kertben, mert ha időben elültettük, több lágyszárú növény is megörvendeztet a virágaival az első hónapokban.

MMG - Emberléptékű gyümölcsfák, téli metszés és növényvédelem

 

Kezdjük mindjárt a hóvirággal, mint a legismertebb téli virággal. Vadon is él hazánkban a kikeleti hóvirág (Galanthus nivalis), ami védett növény, természetvédelmi értéke tízezer forint.

Nem szabad leszedni a természetben, de számos faját szaporítják a kertészetekben — az őszi ültetési idényben kapható hóvirághagyma, illetve cserépben is forgalmazzák.

Teltvirágú kerti hóvirág
Ezek általában a pompás hóvirág (Galanthus elwesii) vagy a redőslevelű hóvirág (G. plicatus) hagymái, melyekből a hazai vad fajnál nagyobb és hosszabb szárú virágok fejlődnek. A pompás hóvirág korábban is nyílik, mint a többi, januárban már szirmot bonthat. A nemesített változatok közt van teltvirágú, vagy a három kisebb lepellevélen zöld helyett sárga szegélyű hóvirág is.

Fák, cserjék alá, félárnyékba ültessük, komposzt­tal dúsított-lazított földbe azonnal, ahogy megvettük, mert a kis hagymák könnyen kiszáradnak. Ültetés után alaposan locsoljuk be és takarjuk lombbal, éppen a kiszáradás megelőzésére. Idővel magától szaporodik, szép növénycsoportokat alkot, amiből közvetlenül virágzás után újabb helyre is ültethetünk. Magjait a hangyák hurcolják szét a környéken.

A tavaszi tőzike egy hónappal a hóvirág után nyílik

Nagyon hasonlít hozzá a tavaszi tőzike (Leucojum vernum); fehér, bókoló virágai 15-30 cm magas száron nyílnak március-áprilisban.

Mind a hat lepellevele egyforma, csúcsukon zöld folttal. Ez a hazánkban őshonos, egyben mérgező növény üde talajban érzi jól magát.

Elsőként azonban nem a hóvirág, hanem a fekete hunyor (Helleborus niger) nyílik a kertben, gyakran már decemberben. Nevét nem a fehér virágáról, hanem fekete gyöktörzséről kapta. Ez a növény eredetileg Európa hegyvidékein fordul elő Svájctól Észak-Olaszországig. Hazánkban a nemzetség három másik faja őshonos, a pirosló, a kisvirágú és az illatos hunyor, mindhárom védett növény. Minden hunyorfaj mérgező!

A 30-40 cm magas, bokrosan fejlődő növények merev, tenyeresen összetett, örökzöld leveleit 7-9 levélke alkotja. Virágai közvetlenül a gyöktörzsből fejlődnek, és a többi hunyorral ellentétben nem bókolnak. Öt fehér szirma valójában az öt csészelevél, a sziromlevelek apró sárgászöld mézfejtőkké alakultak, a hosszú porzószálak tövében húzódnak meg.

A hunyor fehér szírmai valójában csészelevelek
Virágai hosszan megmaradnak, de a „szirmok” rózsaszínre színeződnek. Öttagú tüszőtermése van, magról könnyen szaporodik a kertben, és ha több fajtát ültettünk, hibridizálódnak is. Félárnyékban, könnyű, nyirkos talajon fejlődik a legszebben, nehezen viseli a szárazságot.

Tavasszal van szüksége a legtöbb vízre, a nyári melegben nyugalomba vonul. Ősszel vagy tavasszal javítsuk a földjét komposzttal vagy szervestrágya-pellettel.

A sok fehér virág mellett világító sárgán nyílik az apró termetű téltemető (Eranthis hyemalis). Eredetileg Európa déli vidékein őshonos, de olyan rég bekerült hazánkba, hogy általánosan elterjedt, és mára védett növényként tartjuk számon. Gyönyörű sárga szőnyeget képez, ha nem háborgatják. Gumós növény, a hunyorral együtt a boglárkafélék családjába tartozik. Gumójából sallangos levelek és egy virágszár fejlődik, 2-3 cm átmérőjű, hatszirmú virággal, ami megegyezik a rokonával abban, hogy a fényes sárga szirmok valójában a csészelevelek. Alattuk három mélyen hasogatott fellevél helyezkedik el, mint egy gallér. A növény nem éri el az arasznyi magasságot. Februárban kezdhet virágozni és elnyílás után hamar visszahúzódik a talajba, nem különösebben kényes a fekvésre és a talajra sem. Magjait a hangyák terjesztik, minden része mérgező, a tavaszi héricshez hasonló szívglizodikokat tartalmaz.

Védett növényünk a téltemető

Forrás: 
Kerti Kalendárium
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kerti Kalendárium 2021/1-2 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Biztos, hogy az erdőbe valók?

Az utóbbi másfél évtizedben igen népszerűvé váltak a motoros technikai sportok hazánkban. Olyannyira, hogy gyakorlásuk már a védett és a fokozottan védett területekre is kiterjedt. Veszélyezteti az élővilágot, és mind nagyobb gondot okoz a természet értékeit tiszteletben tartó, megóvni óhajtó csoportok, mint a gyalogtúrázók, a vadgazdálkodók és az erdészek számára.

Az erdő igazi tanítómester

Jung László úgy tartja, az erdő maga az állandó változás. Minden nap más arcát mutatja, más kihívásokat tartogat, és a benne gazdálkodók is ilyen sokoldalúak. Az EGERERDŐ Zrt. korábbi vezérigazgatója a szakmában eltöltött 40 év tapasztalatait felhasználva friss nyugdíjasként sem állt le, folytatja kutatásait, téziseket állít fel, s megdönti korábbi sajátjait.

Az erdő örök, de nem hagyhatjuk magára

Az állami kezelésben lévő erdők jelentős része természetvédelmi oltalom alatt áll. A fokozottan védett, védett vagy Natura 2000 rendeltetésű erdők esetében gazdasági szempontok helyett a természetvédelmi elvárásokat előtérbe helyezve kell meghatározni az erdőkezelés céljait.

A Mitsubishi is beszáll a laborhús piacba

A Mitsubishi Corporation úgy döntött, hogy együttműködik az izraeli Aleph Farms céggel a laboratóriumban termesztett húsok gyártásában és forgalmazásában. Ennek az a célja, hogy Japánban csökkenjen az üvegházhatást okozó gázok kibocsátása.

"Gyűrött rózsával" influenza ellen - Cistus incanus

Az influenza, és a felsőlégúti megbetegedések ellen ismét szolgálatra jelentkezik egy régi szövetségesünk a Cistus incanus. Mivel a hétköznapi kórokozók ellen éppoly sikeresen veszi fel az harcot, mint a komplikáltabb esetekkel szemben, ezért a közelmúltban szintén hozzá fordultak a kutatók a jelenlegi járványhelyzetre megoldást keresve.

Szőlőtermesztés: itthon is hasznos dél-amerikai tapasztalatok

A klímaváltozás szőlőtermesztésre gyakorolt hatása az egyik legdivatosabb téma manapság, sokan szeretnek róla nyilatkozni. Mi, akik a trópuson dolgoztunk Dél-Amerikában, és még ma is kapcsolatban vagyunk az ottani munkatársakkal, kissé másként látjuk a kérdést, mint azt Magyarországon kezelik.

Beengedik az idénymunkásokat

A világjárványból eredő súlyos munkaerőhiány miatt Ausztráliában számos gyümölcstermesztő kénytelen volt az ültetvényen hagyni a termést, vagy a betakarítás után megsemmisíteni.

Grow21: Együtt ültethetjük el a fenntartható jövő magjait

A vadonatúj virág- és zöldségkertészeti és tájkertészeti virtuális esemény a Kekkilä-BVB, Európa egyik vezető kertészeti cége támogatásával valósulhat meg. A fesztiválra a rendezők meghívnak mindenkit, hogy megvitassák, hogyan állhat fenntarthatóbb növekedési pályára a zöld ágazat.

Drónok a növényvédelemben - miként használhatjuk őket?

Az innováció alapvetően meghatározza a mezőgazdaság jövőjét is. A drónok már jó ideje segítik a monitorozást, információgyűjtést és remélhetően nemsokára lehetőség nyílik arra, hogy permetezhessünk is velük. A drónok használatához kapcsolódó új szabályozást, azaz a pilóta nélküli légi járművek üzemelésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló javaslatot a Parlament decemberben elfogadta.

Kell-e öntözni a szőlőt? - A Kertészet és Szőlészetről szubjektíven

Milyen költségeket rejt az élelmiszerek valódi ára? Milyen kreatív megoldásokkal hidalták át a ciklámennemesítők, hogy nem lehet élőben fajtabemutatót tartani? Mi a közös a forró égövi és a hazai szőlőtermesztésben? Mi az egyetlen eset, amikor nem számít borhibának az ecetesedés? A 2021/2. héten is érdekes olvasnivalókkal jelent meg a Kertészet és Szőlészet.