Back to top

Kicsi aggyal okos méhek

Az Egyesült Államok egyik tudományos akadémiájának folyóiratában publikáció jelent meg arról, hogy a méhek képesek automatikusan megtanulni a természetes környezetükben gyakorta előforduló események és szenzoros információk statisztikai tulajdonságait. Ezt a képességet mindeddig csak az embernél és néhány magasabb rendű állatnál mutatták ki.

A tanulmány eredménye, hogy a kisméretű aggyal bíró háziméhek új fejlődési távlatokat nyithatnak a mesterséges intelligencia kutatásában.

A nemzetközi kutatócsoport először használt megegyező paradigmát a méhek és az emberek automatikus tanulásának vizsgálatára.

Az emberek alapvetően más számítási stratégiát használnak ehhez a tanuláshoz, és ez a stratégia lehet az egyik eredője az állatvilágban kiemelkedő kognitív képességek kifejlődésének.

A kísérlet első fázisában az embereknek és méheknek is ugyanazokat az egyszerű formák által kialakított képeket mutatták, amelyeket a vizsgálatban szereplőknek két csoportra kellett bontaniuk.

Az ezt követő tesztszakaszban mind az emberek, mind a méhek ugyanazokat a teszteket végezték el, amelyekben két kép közül kellett kiválasztaniuk a számukra ismerősebbnek tűnőt.

A tesztet úgy állították össze, hogy a látott képekből kiderüljön, mely statisztikai tulajdonságai maradtak meg az emberek illetve a méhek memóriájában.

Az eredmények során kirajzolódott, hogy a méhek a komplex feladatokat az emberek által is használt vizuális statisztikai tanulás egy egyszerűbb formája segítségével végezték el.

A méhek azonban nem váltak érzékennyé arra, hogy egy vizuális elem feltűnésekor mi az esélye, hogy egy másik elem fel fog tűnni. Az ember ezzel ellentétben már csecsemőkorában automatikusan kódolja ezeket az információkat.

Összességében a kutatási eredmények arra is rávilágítottak, hogy kicsi aggyal és egyszerű metódusokkal is meglehet oldani bonyolultabb feladatokat, valamint hogy mindez egy magasabb rendű tanulási képesség kifejlődésében is kulcsszerepet játszhat.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Marhajó párbaj – Aberdeen Angus vs. Murrey Grey

A hazánkban kevésbé ismert Murrey Grey alternatívája lehet a világ legnépszerűbb húsmarhafajtának, az Aberdeen Angusnak - ez derül ki egy friss kutatásból, amelyben a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem kutatói is részt vettek. Az eredmények alapján a két fajta között csak színben mutatkozott markáns eltérés. A Murray Grey ezüstös külseje miatt nagyobb hőtűrő képességgel rendelkezik, ez a fajta tehát válasz lehet a klímaváltozásra a korszerű húsmarhatenyésztésben.

Gyenge-közepes mézszezon

A napraforgó elvirágzása után lassan mindenhol befejeződik a méhek legeltetése. Az ország különböző területein gazdálkodó méhészek gyenge-közepes szezonról számoltak be.

Rajzásgátlás az utolsó pillanatban

A rajzás mindig kihívás a méhész számára, akár „hobbisokról”, akár főállású méhészekről van szó. Általános vélemény, hogy szinte sosem jön jókor, a nagy méztermelőknek egyértelmű kiesést (plusz munkát), a műkedvelőknek fölösleges izgalmat okoz. Ezért szinte általános a törekvés a rajzás gátlására vagy megelőzésére, aminek a rákfenéje az, hogy a természet törvényei ellen nehéz hadakoznunk.

Elvesznek a marhák alkalmazkodásához szükséges genetikai információk

A szarvasmarhákat vizsgálva amerikai kutatók bizonyítékokat találtak rá, hogy a különböző környezeti tényezőkhöz való alkalmazkodóképességüket vesztik el a jószágok. Ennek oka, hogy az állattartók számára nem áll rendelkezésre a tenyésztésnél hasznos genetikai információ, melyből kiderülhet, képes-e például a nagy tengerszint feletti magassághoz alkalmazkodni egy adott jószág.

Viszik a pollenek

Amerikai kutatók kapcsolatot találtak a COVID-19 fertőzési rátája és az országos allergiatérkép által tükrözött pollenkoncentráció között. Vizsgálatuk szerint minden egyes virágporszemcse vírusok százainak a szállítására képes, márpedig csak a fák köbméterenként akár 100 gramm pollent ereszthetnek a környezetükbe.

A családi vállalatok optimistábbak és fejlesztésben is erősebbek

A kis- és középvállalkozások 58 százaléka van családi kézben, mégis ritkán olvashatunk őket vizsgáló kutatásról. A K&H ezért ismételten felmérést készített körükben. Az eredmények alapján a következő 3-5 évben a családi vállalkozások majdnem 80 százaléka számít saját cége növekedésére. Ez jóval magasabb arány, mint a „hagyományos” vállalatok esetében.

Kóstoljunk meg minden mézet: ilyen a hársméz

A hársméz remek választás kezdődő fertőzések, álmatlanság esetén. Íze különleges, kellemesen kesernyés. Használata főként fertőzéses időszakokban ajánlott.

Bronzérmet hozott az áltejcsokoládé a szegedi egyetemistának

Kókuszos-rizses, mandulás és kesudiós „tejpor” volt az alapanyaga annak a csokoládénak, amelyet Csatári Enikő, a SZTE hallgatója készített a 35. Országos Tudományos Diákköri Konferenciára. Harmadik lett. Tejcsokoládénak csak azért nem nevezhetjük, mert nem állati eredetű tejszármazék van benne.

Az akácméz mindent visz

Ha az akác jól fizet, akkor a méhésznek nem lehet rossz szezonja. Ez a régi igazság látszik beigazolódni idén is, holott még csak a nyár közepén tartunk. És arra is emlékszünk, hogy a tavaszi indulás nem volt túl biztató.

Kétműszakos kert: éjjel nyíló virágok…

A kertben éjszaka sem áll meg az élet, éppen ellenkezőleg, egy különleges előadás veszi kezdetét, melyben aktivizálódnak a napközben meghúzódó és pihenő állatok, és egyes virágok is éppen ekkora időzítik a kinyílásukat. Meg kell jegyezni, hogy ezt egyébként jó okkal teszik.